Sopronpusztán Valami Elindult!

Dr. Lipták Béla gondolatai... 2009, augusztus 19 van, nézem a nemzetközi TV állomások közvetítését a Sopronpuszta-I ünnepségről, annak a napnak 20-ik évfordulójáról, amikor egy bátor határőr ezredes szembeszállt a barbár diktatúra parancsával és katonáinak parancsot adott, hogy NE lőjenek, amikor Pozsgay Imre, Habsburg Ottó és a Máltai Szeretetszolgálat összefogtak, hogy megvalósítsák egy debreceni fiatalember, Mészáros Ferenc tervét, amikor egy rab nemzet nagyot tett egy másik rab nemzet fiaiért: felszakította a vasfüggönyét. Az ünnepélyen jelen vannak a nemzet hiteles vezetői, ott van Sólyom László Budapestről, Tőkés László Temesvárról és ott van a sötétségből, börtönéből a fényre lépő, a szabadság napfényétől még hunyorgó embert ábrázoló emlékmű alkotója, Meloccó Miklós is. Ki is ez a Meloccó Miklós? 1948-ban a kommunisták letartóztatták Mindszenthy bíborost, és rá egy évre felakasztották Melocco Jánost, családunknak régi jó barátját. Ő volt AZ a nyomozó riporter, aki felderítette, hogy milyen kábítószerekkel kezelték a bíborost, miként érték el, hogy beismerje AZ ellene hozott hamis vádakat. János bácsi letartóztatása után felesége, Dóra néni semmi tájékoztatást nem kapott. Aztán AZ egyik nap egy csomagban megérkezett János bácsi ruhája… Apám lutheránus volt. Addig nem járt velünk a kerepesi katolikus templomba, de miután János bácsit felakasztották nemcsak, hogy eljött, de minden vasárnap a nagymise alatt ott ült a jobb oldalon a második sorban. Lelkemet felkavarták ezek a képek. Feltűnő AZ ellentét a limuzinokon érkező, sötét ruhás diplomaták és a ma is oly jellegzetesen és elgondolkodva ballagó, senkivel nem bájolgó, kopott ruhás Cocó között. Igen, ma, onnan fentről büszkén néz Le János bácsi, mert tudja, hogy fia nagyot tett, Sopronpusztán valami elindult! Eljött AZ Új Kerekasztal Tárgyalások Ideje! Egy válság alkalom is lehet arra, hogy felrázza és tettekre sarkalja a társadalmat. Úgy ahogy közel 200 éve Széchenyi könyveivel ("Hitel", "Világ" és "Stádium") és álmaival (Tudományos Akadémia, a dunai hajózás, Nemzeti Kaszinó.) irányt szabott a nemzeti kibontakozásnak, vagy úgy ahogy 1956-ban a Petőfi Kör, majd 1989 után AZ Ellenzéki Kerekasztal fórumot teremtettek a közgondolkozás megtisztításának, úgy Sopronpuszta is azt üzeni, hogy ITT AZ ideje egy pártok feletti fórumon megbeszélni a Magyar jövő terveit, teendőit. Igen, lehet, hogy 1989-ben elpazaroltunk egy ilyen alkalmat, lehet, hogy akkor kellett volna bíróság elé állítani azt AZ alig száz embert kiknek tényleg véres volt a keze, lehet, hogy akkor talán lelkileg felszabadult és megbékélt volna AZ ország. Lehet, hogy ennyi elég lett volna ahhoz, hogy megszűnjön AZ acsarkodás légköre, hogy AZ emberek lelkéből eltűnjön a bosszú vágya. Az is lehet, hogy a nemzeti tulajdon és általában a jövő gazdaságpolitikáját akkor kellett volna átgondolni, annak akkor kellett volna új irányt szabni. Igen, ez mind lehet, de MI csak a jövőn változtathatunk, a múlton már nem! Fontos, hogy létrejöjjön egy ilyen fórum melyen a Magyar értelmiség tagjai (mint tették 56-ban a Petőfi Körben), kifejthetik gondolataikat, elültethetik azokat a szellemi magokat, melyekből kikelhet, kicsírázhat egy össznemzeti megegyezés. Fontos lenne AZ is, hogy ez a megbeszélés, ez a közvélemény formáló találkozás most, tehát a 2010-es választások előtt jöjjön létre, mert csak így lesz ideje a társadalomnak azokat a gondolatokat megemészteni és így azokat figyelembe véve választani új vezetőket. Arról, hogy MI mindent kellene megbeszélni, MI mindenről kellene egyezségre jutni, szeretnék pár gondolatfoszlányt ITT -- a teljesség igénye nélkül -- papírra vetni. Demokrácia és Törvényhozás A mai „hadi demokráciában" kialakult pártfegyelem nem csak emlékeztet egy korábbira, de megnehezíti a törvényhozást is és AZ ország vezetését is! Ma nem értékrendek, elvek, vagy jövőképek ütköznek a politikában, hanem csak érdekcsoportok és ezek szinte gondolkozás nélkül szabotálják egymás terveit. A demokrácia egészséges működéséhez szükséges AZ, hogy a pártok a társadalom egyes rétegeinek, osztályainak (földmívesek, munkásság, üzletemberek, értelmiség.) érdekeit képviseljék. Az is fontos, hogy a törvényhozók NE pártlistákon jussanak a Parlamentbe, hanem egy-egy szavazó körzetet képviseljenek. Azért fontos a körzet lakói által való megmérettetés, mert különben nem a szavazóik hanem a pártjuk érdekeit fogják ők képviselni. Ezért elgondolkoztató például AZ, hogy (tudtommal) a rendszer változást követő négy miniszterelnök közül egyet sem AZ ország lakói választották meg. Tudtommal még cask képviselői választáson is csak Horn Gyula mérettetett meg (1990-ben Somogyban) és ő is veszített ezen a választáson). Fontos lenne AZ is, hogy végre megszülessen egy olyan alkotmány, mely nem AZ 1949-es alkotmánynak egy toldozott-foltozott formája. Egy olyan alkotmány, mely egy ránk erőszakoltnak ITT-ott megreformált változata, hanem egy olyan melyet sajátjának érez a nemzet. Fontos AZ is, hogy létezzen egy olyan Alkotmány Bíróság, mely önállón mérlegeli a törvények alkotmányosságát. A független bíróságok mellett persze elengedhetetlen egy olyan szabad sajtó létezése is, mely nem párt propagandával, hanem tényekkel tájékoztatja a társadalmat, hogy így a nép tudja, MI is történik a hazájában. Közgazdasági Teendőink A gazdasági fellendülés nem következhet be a honi ipar védelme és támogatása nélkül (Széchenyi: "Hitel"). Ezt tudatosítani kell a mai Magyar társadalomban is, mert ma gyakran még AZ ásványvíz meg a tejtermék is külföldről érkezik és a vásárlóknak eszükbe se jut, hogy mibe kerül az országnak az a pár filler amit ők megtakarítanak (ha megtakarítanak?) ezzel, eszükbe se jut, hogy külföldön teremtenek munkaalkalmakat, míg a saját hazájukban tönkreteszik például a gazdákat. Széchenyi értette a bankok szerepét a nemzet érdekeinek a védelmében! Ő tudta, hogy erős nemzeti bankra van szükség, mert az idegen kézben lévő bankok tetteit nem a magyar nemzeti érdek hanem a profitszerzés vezeti. Ha a nemzeti bankot felelősséggel irányítják, ha az csak annyi kölcsönt ad, mint amennyi a bankban elhelyezett betétek összege, akkor nem lehet hitel válság! Ezért van az, hogy ma, a nemzet érdekét szolgáló és ezért keményen szabályozott pénzintézetek, nem állanak a csőd szélén. Egy szó mint száz, a nemzet érdekeit a közgazdaság területén is védeni kell. Igen, itt az ideje, hogy lenyessük a globalizált „vadkapitalizmus" parazita hajtásait, hogy megszabályozzuk az elszabadult és felelőtlen kapzsiságot. Itt az ideje, hogy megszabályozzuk a mohó nyereségvágynak globálisan elszabadult tetteit. Helyes ez, mert a szabad verseny csak az egyenlőek között pezsdítő hatású, de tragédiákra vezethet, ha olyan dzsungelt teremt ahol a nyúl a tigrissel "szabadon" versenyezhet. Más szóval szükség van a gazdasági élet állami ellenkörzésére is és a hazai termelés támogatására is. Persze a gazdasági élet fellendítéséhez szükséges egy közösségi erkölcs is. Tehát annak belátása, hogy az államnak nincs önálló pénzforrása, hogy a közteherviselés elengedhetetlen egy civilizált társadalomban és ezért az állam megrövidítése nem más, mint a nemzet megrövidítése, közösből való lopás! Tudnunk kell, hogy ma azért olyan magas az adóteher, mert a társadalom fele nem fizet adót, mert a magyar össztermelés felét a fekete gazdaság termeli. Fontos, nagyon fontos megérteni, hogy amikor az eladó megkérdezi, hogy "adjak elismervényt?" akkor azt kérdezi, hogy "akar Ön lopni a népétől?". Ugyanez áll a "kenőpénzek" használatának balkáni gyakorlatára is. Azért is kell ezt a gyakorlatot felszámolni, mert az orvos vagy a kistisztviselő nem egy pincér, mert az ilyen „borravalóknak" az elfogadása megalázza őt. De talán még fontosabb az, hogy ez a költségviselés alól kibújó fekete gazdaság okozza, hogy nincs elég pénz arra, hogy tisztességes fizetést kapjon a közalkalmazott, ezért menekülnek külföldre az ilyen pénzeket elutasító legjobb közalkalmazottaink, orvosaink. El kell érni, hogy itthon maradjanak, hogy tisztességes fizetést kapjanak, s ehhez az kell, hogy adót fizessen a fekete gazdaság, s azon belül a kenőpénz is. A fekete gazdaság felszámolása mellett az adórendszernek egyéb reformjaira is szükség van. Meg kell értenünk, hogy Szlovákia például azért előzött meg bennünket, mert Szlovákiában jóval alacsonyabbak a szociális juttatások. A szociális juttatások csökkentését persze nem a szegények támogatásának csökkentésével kell elérni! Olyan eszközöket kell erre választani, mint például a nyugdíj korhatár felemelése vagy a felesleges orvoshoz járások csökkentése. Az is fontos, hogy miközben az állam kiadásait csökkentjük, közben az állami bevétel emelkedjen. A többlet bevételnek forrása kell legyen nem csak a már említett védővámok bevezetése, de a tulajdon adó is. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy nyugdíjas még adót is fizessen a kis lakásáért, hanem azt, hogy a magas bevétellel és sok tulajdonnal rendelkezők kivegyék részüket a közteherviselésből. Az igazságos és egészséges társadalomban a rendőrség, a tűzoltóság költségeit a házadó, a közlekedési költségeket az auto és út adó biztosítja. Amikor megtörtént az adóterhek ilyetén való szétválasztása, akkor a kereseti és forgalmi adó már elegendő a szociális juttatások, állami tartozások, iskolák, hadsereg és az adminisztráció fenntartására. Persze egyéb reformok is szükségesek, mert például a képviselők díjazását nem a képviselőknek, a bürokráciának a választások utáni végkielégítését nem a távozóban lévő kormánynak kellene megszabnia és az önkormányzatok hatalmas - és gyakran szükségtelen - bürokráciának a fenntartására sem érdeke az országnak. Ugyanakkor szükség van arra, hogy a progresszív tulajdon adó bevételéből részesüljön az egészségügy, a közoktatás, a kulturális intézmények, a politikától és lobbi érdekektől független igazságszolgáltatás és hiteles hírközlés intézményei is. Szétszakitott Nemzet, Megosztott Társadalom Az általános pesszimizmusnak egyik oka, hogy a magyar társadalom nem bízik vezetőiben és nem bízik önmagában sem. Ennek egyik oka, hogy a volt kommunistákat, a zsidókat, cigányokat, a kisebbségben és a világban szétszórva élő magyarokat a társadalom többsége nem tartja teljes értékű magyaroknak, valódi honfitársnak. Nem is gondolja át, hogy ezzel elutasítja a nemzetnek közel felét. Tudom, hogy a betört ablakú kirakatok és az őrizetlen írószövetségi gyűjtőládák által fémjelzett nemzeti egységet nem lehet visszaállítani, de a jelennek acsarkodó és önromboló lelkiállapotán azért lehet javítani. Ezért alább felsorolok néhány, a fent említett megosztottságainkat csökkentő lépést, lehetőséget. Meg kell értenünk, hogy a volt kommunista párt-tagok és családjaik az ország lakóinak egynegyedét tették ki. El kell fogadnunk, meg kell értenünk, hogy túlnyomó többségük vagy idealizmusból vagy állásaik megtartása és az előrejutás érdekében léptek be a pártba. Azt is tudjuk, hogy többségük nem ártott honfitársának, ma már nem is él és tudjuk azt is, hogy senkit sem szabad olyan tettekért hibáztatni, melyeket nem ő, hanem apja vagy nagyapja követtek el. Én ugyan helytelenítem a mai magyar miniszterelnök sok tettét, de azért ki kell mondanom, hogy senkit sem lehet elődje felesége nagyapjának tetteiért elítélni! Az egyén csak a saját tetteiért felelös! A volt kommunisták leszármazottaival való megbékélés mellett a zsidósággal való megbékélés és a kölcsönös bizalom légkörének helyreállítása is elengedhetetlen. El kell érnünk, hogy úgy a többségi társadalom, mint a zsidóság belássa, hogy mindkettőjüknek "lépni kell". A többségi társadalomnak be kell látnia, hogy a Holokausztot megszenvedett zsidó származású honfitársaink joggal ítélik el azokat, akik a második világháború idején szimpatizáltak a nácikkal vagy akik tétlenül tűrték el zsidó honfitársaik megaláztatását, legyilkolását. Be kell látniuk, hogy a meghurcoltak vagy legyilkoltak gyermekei már csak emlékeik miatt is joggal éreznek bizalmatlanságot vagy félelmet és be kell látniuk azt is, hogy ez a félelem csak erősödik, amikor katonai egyenruhákban masírozó, fenyegető és félrevezetett fiatalok tűnnek fel az utcákon. A többségi társadalomnak ezért be kell látnia, hogy nem ok nélkül bizalmatlanok az olyan magyarok, mint Eli Wiesel, Kertész Imre, vagy Andy Grove és tudnia kell azt is, hogy ők sokat segíthetnének népünk felemelkedésében, jó hírének helyreigazításában, ha úgy éreznék, hogy ők tényleg teljes értékű és megbecsült honfitársaink. Az is növelné a magyar zsidóságnak joggal kijáró megbecsülést, ha köztudomású lenne, hogy ők adták a magyarságnak Nobel díjaink többségét, ök adták Radnóti Miklóst vagy Szerb Antalt is és, hogy a 301-es parcellában a zsidó hazafiak sírhantjainak száma messze meghaladja a magyar zsidóság számarányát. Persze a magyar zsidóságnak is vannak feladatai. Bizony jó lenne ha ők jobban hangsúlyoznák, hogy a magyar befogadó nép és ezt a múlt bizonyítja. Bizony többször beszélhetnének arról, hogy Kossuthnak zsidó ezrede volt, hogy a magyar Felső Ház tagjai vagy a magyar hadsereg tábornokai között ott voltak zsidó honfitársaink. Az is szolgálná a megbékélést, ha a Wallenbergeknek kijáró jogos hála mellett, többet beszélnének Sztehlo Gábor, Koren Emil, Keken András, Koszorús Ferenc és a többi hétszáz honfitársukról is, akiket Izrael embermentő tevékenységükért a Világ Igaza kitüntetésben részesített. Bizony sokat javítana a jelen helyzeten, ha többen követnék Teller Ede példáját, aki, miközben 100 %-os magyarnak tartotta magát, közben 100 %-ban vállalta zsidó örökségét is és ettől nem kevesebb lett, de több, ettöl 200 %-os ember lett. A "cigánykérdés" megoldása sem várathat tovább magára, mert az nemzeti tragédiához vezethet. A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb követelménye. Nem elég a megalázott "vén cigányról" és a "rongyos régi babájához" hű cigány lányról nótázni, de szembe kell nézni a jelen valóságával is. Veszprém és Tatárszentgyörgy példája -- tehát úgy a többségi társadalmat, mint a cigányságot sújtó bűntettsorozat -- nem csak közbiztonsági kérdés! A bűnözés csak kórtünet, egy kirekesztett, munka nélkül nyomorgó -- példakép, szakma és remény nélküli társadalmi réteg kórtünete. Minden kiszolgáltatottat, minden ártatlant kötelességünk megvédeni, az emberi életkörülményekhez alkalmat adni, őket megérteni, befogadni és nem szítani, hanem orvosolni az ellentéteket. Többről van itt szó, mint anyagiakról! Hasonló feladattal néz szembe a többségi társadalom, mint India nézett szembe, amikor a kaszton kívüli "érinthetetlenek" társadalmi integrációjának útjára lépett, amikor nem csak az együttélés közös terheinek, az ország jogi és erkölcsi normáinak elfogadását, de jogokat és megértést is kezdett biztosítani számukra. Indiában több mint egy generáció hosszan tartott és sok igyekezetet, megértést, törődést igényelt ez. Nem volt könnyű elérni, hogy egy "érinthetetlen" család gyermeke elhiggye, hogy ugyanolyan jogai és lehetőségei vannak, mint a másik embernek, hogy ő is elérhet valamit az életben, neki is van joga az önbecsüléshez és, hogy rajta is múlik a saját sorsa, jövője. Ugyanígy persze idézhetném Barack Obama elnök úr példáját is, elvégre Amerikában is hosszú volt az út, mely a Fehér Házig vezetett. Ezért nem kell türelmetlennek lennünk, nálunk is soká fog tartani a faji és egyéb előítéletek felszámolása, de meg fog történni. Ezért, többek között a magyar iskolarendszert is meg kell reformálni, hogy lelkileg is és tudásban is kiegyensúlyozza a cigány gyerekek otthonról hozott hátrányait. Igen, az összmagyarság érdeke, hogy a tejes értékű "magyarrá válás" útján végre elindulhassanak cigány származású honfitársaink is. Végül pedig itt lenne az ideje, hogy teljes nemzetben gondolkozzunk és ennek a tudatnak megteremtsük az intézményrendszerét is. Itt most nem fogok a kisebbségben élő honfitársainkról írni, mert az egy külön tanulmányt érdemelne. Most csak a világban szétszórt magyarságra gondolok, beleértve az emigrációkat követő második és harmadik nemzedékeket is. E téren is sok mindenen változtatni kellene: Hasznos lenne elgondolkozni például azon, hogy az új magyar találmányoknak (a három dimenziós TV, az üvegbeton, az új Rubik-gömb, a nanó-technológia, az intelligens számítógép vagy a napenergiát raktározó RFC) a nemzet is hasznát lássa. Nem szabad megismételnünk azt ami a múltban az atomenergiával vagy a számítógéppel, Szilárd és Neumann találmányaival történt! El kell érnünk, hogy ezek a találmányok ne Kaliforniában, hanem Magyarországon teremtsenek munkaalkalmakat, szolgálják a magyar önbecsülés és a nemzet jövőbe vetett hitének visszatérését is. Ezek mellett helyes lenne elgondolkozni azon is, hogy például az amerikai magyar szervezetek miként működhetnének együtt a magyar kormánnyal, miként kellene munkájukat koordinálni? Fontos lenne, ha ezt a koordinációt a nyitottság, a pártok felettiség és a folyamatosság jellemeznék. A nyitottság dolgában fontosak az anyagiak is (tehát annak a nyilvánosságra hozatala, hogy ki, miért és kitől kap anyagi támogatást?) Fontos annak köztudomásra hozása is, hogy mikor és milyen döntések születnek egy ilyen koordináló bizottságban. A közérdek azt is megkívánná, hogy ez az együttműködés "pártok feletti" legyen, tehát a bizottságban például egyenlő arányban legyenek képviselve a demokrata és a republikánus párttal szimpatizáló amerikai magyarok. Végül a folyamatosság érdekében el kellene azt is érnünk, hogy a célok -- mint például a magyar kisebbségek autonómia követelése -- melyek eléréséhez Amerika segítségét kérjük ne változzanak azzal, hogy melyik párt van éppen hatalmon. Végkövetkeztetés Eljött az ideje, hogy a magyar értelmiség újra felvállalja történelmi szerepét és erkölcsi iránytűt, optimista jövőképet adjon a magyar társadalomnak. Ezért meg kell magyaráznia, a társadalomban végbemenő folyamatokat. A magyar értelmiségnek azzal kell szolgálnia a megbékélést, hogy tudatosítja a társadalom egészében azt, hogy a pártok csak eszközök közös nemzeti céljaink elérésére és azt is, hogy e célokat csak akkor érhetjük el, ha megfogalmaztuk azt a magyar jövőképet, melyben mindannyian egyetértünk. Egyszóval eljött az ideje, hogy a magyar értelmiség hozzájáruljon népünk szebb jövőjének formálásához is és a nemzet lelki gyógyuláshoz is. Ez sajnos ma még várat magára, ma még a magyar értelmiség többsége sajnos néma. Ennek az össznemzeti felemelkedésnek lehet első lépcsőfoka a 21. század Petőfi Körének, az új Nemzeti Kerekasztalnak, tehát egy olyan fórumnak a létrehozása, mely megfogalmazza és szolgálja a nemzet történelmi létérdekeit. Egy ilyen, a hiteles magyar gondolkodók kerek-asztala hozzájárulhat egy olyan magyar társadalom formálódásához, mely tájékozott, megbízik vezetőiben és így a szavazó urnáknál képes és hajlandó egy ezer éves kultúrnemzethez méltó döntéseket hozni. Én hiszem, hogy a mai „hadi demokrácia" korát lezárta Sopronpuszta, hogy most elkezdődhet a valódi magyar demokrácia kora, hogy 2010-ben annak tudatában szavazhatunk, hogy a magyar jövő, tehát az unokáik jövője biztos és felelős kezekbe kerül! Lipták Béla (1956-ban a 16 Pont egyik megfogalmazója)

AMERIKAI MAGYAR NAPOK

Bokor Balázs nagykövet, a Magyar Köztársaság Los Angeles-i Főkonzulának 2009. augusztus 18-i sajtótájékoztatója Ilyen még nem volt! -- Amerika egész nyugati partja Magyarországot ünnepli. 2009. augusztus 19. Magyarország-nap az Egyesült Államok számos államában. A páneurópai piknik az osztrák–Magyar határon, Sopron közelében 1989. augusztus 19-én tartott békedemonstráció volt, fontos előzménye az Európát, a Magyar-osztrák határon kettéosztó vasfüggöny végleges lebontásának, a határ megnyitásának, Németország egyesülésének és az Európai Unió keleti kibővülésének. Kohl német kancellár ezt a következőképpen fogalmazta meg: „A berlini falból Magyarország verte ki az első követ." A két ország (Ausztria és Magyarország) beleegyezésével ehhez szimbolikusan egy határátkelőt nyitottak Szentmargitbánya és Sopronkőhida között három órányi időtartamra. Ugyanazon a helytől 4 kilométerre már ezt megelőzően, 1989. június 27-én az akkori osztrák és Magyar külügyminiszterek közösen vágták el a határzárat, hogy kihangsúlyozzák a megfigyelő berendezések lebontását, amelyet Magyarország 1989. május 2-án elkezdett. A páneurópai pikniken több száz NDK-állampolgár használta fel a vasfüggöny megnyílásának rövid pillanatát arra, hogy nyugatra szökjön, miután előzőleg röplapokon felhívták a figyelmüket a páneurópai piknikre. A Magyar határőrség az érvényben levő lőparancs ellenére sem avatkozott közbe. A páneurópai piknik 20. évfordulóját ünnepeljük. A vasfüggöny lebontásával, a páneurópai piknikkel és az osztrák-Magyar határ megnyitásával 1989-ben megtörtént a csoda, Európa újraegyesítése megkezdődött. A térség országaiban sorban végbement a rendszerváltás, új, szabad és demokratikus rend jött létre, később szétbomlott a Szovjetunió, véget ért a hidegháborús időszak. Magyarország – más országokkal együtt – a NATO, majd AZ EU tagja lett, az USA szoros szövetségese. 1989 olyan év volt, amely megváltoztatta Európa térképét, majd pedig a világot. Az évforduló kapcsán egyedülálló eseményekre került sor az Egyesült Államok számos, nyugati államában. A sajtóból már ismertté vált, hogy a határzár lebontása megkezdésének napját, május 2-át, a Los Angeles-i Főkonzulátus kezdeményezésére Wyoming, Montana, Dél-Dakota, Kansas és Alaszka államok már Magyarország-nappá nyilvánították. Most pedig augusztus 19-én a sor! Washington, Arizona, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Colorado, Texas, Utah és Oregon államok, valamint az USA legnagyobb megyéje, a 10 milliós Los Angeles Megye hirdette ki ünnepélyes proklamációban, hogy 2009. Augusztus 19-ét Magyarország-napként ünneplik. Ezek a proklamációk azt szimbolizálják, hogy az Egyesült Államokban elismeréssel tekintenek Magyarország 1989-ben tett fenti lépéseire és úgy ítélik meg, hogy az akkori Magyar szerep meghatározó volt a korszakváltó időszakban. Mindez a jövőt tekintve is ösztönzésként jelentkezik. A felsorolt amerikai államok proklamációit a Magyar-amerikai kapcsolatok szempontjából fontos és baráti gesztusnak tartjuk. Arnold Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója – a hivatalos dokumentumban – hangsúlyozza: „Ezen a napon, húsz évvel ezelőtt történelmet csináltak, amikor a Vasfüggöny lebontását követően több száz kelet-német állampolgár özönlött ki Magyarországról Ausztriába a demokráciát igenelve. Ez egy igen nagy jelentőségű esemény volt, amely felgyorsította a Fal lebontását és fordulópontot jelentett a hidegháborúban. Két évtizeddel később, ma ezt az eseményt ünnepeljük és nagyra értékeljük azt a hatást, amelyet Magyarország gyakorolt vele az egész világra. Ma, megköszönöm Kalifornia Magyar-amerikai polgárainak azt, hogy gazdag kultúrájukat és hagyományaikat megosztották államunkkal. Külön elismerés illeti Magyarország főkonzulját, Bokor Balázs urat, akinek diplomáciája és szolgálata nagy hatást gyakorolt Kalifonia változatos képére." Rick Perry, Texas kormányzója aláhúzza: „ A Vasfüggöny vízözönként jelentkező fizikai és jelképes lebontásával, Magyarország nyitása alapvetően siettette a hidegháború befejezését és mindazoknak a felszabadítását, akik oly sokáig szenvedtek a kommunista hatalom igája alatt." Perry Magyarországot is ma az Egyesült Államok „legközelebbi és legbecsesebb szövetségesei és kereskedelmi partnerei" közé sorolja. Bill Richardson, Új-Mexikó kormányzójának proklamációja szerint: „a Magyar kormány döntése a határnyitással kapcsolatban dominó-hatást ért el – néhány héttel később leomlott a berlini fal, Prágában kirobbant a Bársonyos Forradalom, Románia népe véres forradalmában megdöntötte a kegyetlen diktátort és egy évvel később a Szovjetunió is megszűnt létezni." Christine Gregoire, Washington Állam kormányzója proklamációjában kiemeli, hogy „ a volt szovjet blokk országai végre demokratikus útra léphettek, és Magyarország, Lengyelország és Csehország tíz évvel később méltán lett a NATO tagja és az Egyesült Államok szoros szövetségese, majd pedig az Európai Unió büszke része". Theodore Kulongoski, Oregon Állam kormányzója arra hívja fel a figyelmet, hogy „1989-nek köszönhetően az egységes és szabad Európa álma megvalósult, ezért hívjuk 1989-et az évnek, amely megváltoztatta Európát, majd pedig az egész világot". Janice K. Brewer, Arizona kormányzója proklamációjában sorra elismeri a Magyar történelem általa kiválasztott néhány fontos eseményét, így a keresztény állam megalakítását, az ottomán expanzióval szembeni fellépését, az 1956-OS forradalom jelentőségét, az 1968-as gazdasági reformtörekvéseket, az 1989-es eseményeket, a rendszerváltást, a NATO-, majd pedig az EU-csatlakozást. Bill Ritter, Colorado kormányzója proklamációjában aláhúzza, hogy „ a Magyar kormány döntése az osztrák határ mentén a vasfüggöny lebontására az első komoly nyitás volt a demokrácia Európája és a diktatórikus Európa közötti történelmi megosztottságban". Gary R. Herbert, Utah kormányzója múlt heti, hivatalba történt beiktatását követően első hivatalos proklamációként írta alá augusztus 19-e Magyarország Nap-pá nyilvánítását Utahban. Jim Gibbons, Nevada kormányzója szintén részletes elismerő szavakkal illette a nevadai proklamációban Magyarország 1989-es lépéseit. Don Knabe, Los Angeles Megye vezetője azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a vasfüggöny lebontásával, a magyar-osztrák határ megnyitásával, a kelet-német állampolgárok Ausztrián keresztüli kiengedésével olyan egyedülállóan fontos cselekedetet hajtott végre, amely meghatározta Közép-Kelet-Európa további sorsát. A Magyarország Nap alkalmából Bokor Balázs Los Angeles-i főkonzul részt vett és beszédet mondott a Los Angeles Megye vezető testületének ünnepi ülésén, amelyet a hivatalos Los Angeles-i televíziós csatorna teljes egészében közvetített. Augusztus 20-án pedig a Kalifornia-i Szenátus Magyarország-napot ünneplő ülésén vesz részt Sacramentóban, Kalifornia Állam fővárosában, ahol a Kapitóliumban ünnepi beszédet mond.

Konrád György pontos diagnózisa -

Konrád György pontos diagnózisa -

Személyiségzavar (…) …(vannak,) akik néhány százalékos többséget elegendő jogcímnek tekintenek minden hatalom megszerzésére, és ezáltal a közéleti vita kormánydöntésekkel való helyettesítésére; akik a szakigazgatást azzal veszélyeztetik, hogy a közszolgálat vezető tisztségeibe és a maradék állami vállalatok élére nagy számban pártfunkcionáriusokat helyeznek, ilyen módon a pártvezető kezében összepontosítva, ha nem is minden hatalmat, de annak egészségtelenül nagy hányadát. Személyiségzavaraikat erőszakos, gőgös magaviselettel palástoló kormányfők és más politikusok képesek nyomasztóan megviselni egész országok közérzetét, és hosszan feltartóztatni a polgárok szabadságra nevelődését. "Demokratúra" (…) Nem csak demokráciát és diktatúrát ismerünk, hanem köztes változatokat, átmeneteket, részleges demokráciákat is, amelyekben a kormányzat ugyan a szavazók többségére, néha csekély többségére hivatkozik, de mihelyt a parlamenti felhatalmazást megszerezte, tekintélyuralomként működik. A „demokratúra" megfelel a pöffeszkedő, hatalmaskodó személyes viselkedésnek. Megfélemlítés Az exkommunista országokban megvannak a gazdaság, a közélet és a kultúra pártirányításának hagyományai, spontán reflexei, amelyek a reformok által decentralizált döntéshozatalt újra meg újra recentralizálják, és az autonóm testületekre átruházott hatalmat rendszeresen visszavonják. (…) A köztisztviselők, az értelmiség nagyobb része a régi állományból került ki, beidegződéseik tartósak, és ha felülről biztatást kapnak erre – mindegy, hogy milyen eszmecsomag nevében –, agresszív, felsőbbséges, harcias és parancsoló magatartást tanúsítanak, ha másért nem, félelemből, hogy megfeleljenek az ezt tőlük elváró vezetésnek , netán éppen az új vezetőknek, akik eleve hajlamosak lecserélni a személyzetet, alárendeltjeik engedelmességét biztosítandó. ...és félelem (…) Sokféle represszió lehetséges: megélhetési zsarolástól burkolt cenzúráig, összpontosított sajtótámadásoktól fenyegető levelekig és telefonokig, és mivel a maffiák és a politikusok, illetőleg a fegyveres testületek között esetenkénti, sporadikus összefonódások tapasztalhatók, ami a gátlástalan erőszaknak is teret nyit, nem kell különösebb gyávaság ahhoz, hogy a józan óvatosság sok embert konfliktuskerülő hallgatásra és apolitizmusra ösztönözzön. Vezérimádat A politikai osztályba nem csak bekerülni lehet, kiesni is lehet belőle, és akkor volt képviselők tapasztalhatják, hogy nem csak ők, de hozzátartozóik is munkanélküliek lesznek, mert előző civil mesterségük folytatására nem nyílik mód, és a kárörvendő ellenségesség az ő irányukban az új vezetés iránti szeretet jele. Osztályharc A többségi demokráciával összefér a kisebbségekkel szembeni megalázó fellépés, a politikai vetélkedésnek harcként, szinte osztályharcként való felfogása, egész társadalmi csoportok erkölcstelenné, sőt bűnössé nyilvánítása, a mellébeszélő és fenyegető válasz a jogos kérdésekre, dezinformációs hírek, gyanúsítások és rágalmak terjesztésével párosítva. Hatalmonmaradás (…)Demagóg gyűlölet-retorikából és túlzó, eleve betarthatatlan ígérgetésből származhat parlamenti többség és folyamatos harc a hatalmonmaradás, a politikai győzelem kiteljesítése érdekében, nyomban megfeledkezve az ígéretek megtartásáról. Megtévesztés Mivelhogy az új demokráciák lakossága hajlamos rá, hogy négyévenként elbúcsúzzon a kormánytól, hiszen négy év elég ahhoz, hogy megelégelje tevékenységüket és kíváncsi legyen a másik félre, hátha az hozzáértőbben és becsületesebben csinálja, hátha az kevésbé él vissza a hatalmával és előnyeivel a saját maga és barátai, nem pedig az ország érdekében. És minthogy olyan kormány, amely populista beszéddel és a választók célzatos megtévesztésével győzött, legyen az akár jobb-, akár baloldali populizmus, vagyis az ellenfél goromba rágalmazásával és felelőtlen követelőzéssel az állami költségvetéssel szemben (amelynek megtartása felborítaná az államháztartás egyensúlyát, és amelynek maga sem fog, maga sem tud eleget tenni, amikor majd a pénzügyekért ő lesz felelős), minthogy az ilyen kormány négy év alatt minden valószínűség szerint elveszíti a népszerűségét és vereséget szenved a legközelebbi választáson, ezért az ilyen vezetők sok legális és féllegális eszközt igénybe vesznek azért, hogy megmaradhassanak a pozíciójukban. Egyeduralom Az új demokráciák parlamenti váltógazdaságára nem a közép körüli csekély ingadozás a jellemző, hanem a nagy amplitúdójú kilengések, amelyek forradalmi frazeológiával kísérik a választási propagandát , olyan változásokat igényelnek tehát, amelyek nem csak a kormány, hanem szinte az egész politikai rendszer megváltoztatásával érnek fel. A szavazatarány centrista, és a másik féllel szembeni tisztelettudó kormányzásra ad felhatalmazást. A képviselőházban azonban a szerény szavazói többség megnő és méginkább a politikai gyakorlatban, mert az újsütetű vezetők gyengén állnak a civilizált önuralom és a vetélytársak, azaz az ellenzékkel szembeni tolerancia tantárgyában, ami megfelel annak a tényállásnak, hogy éppenséggel azáltal kerülnek felülre, hogy vezetőik, helyesebben vezéreik saját pártjukban is ellentmondást nem tűrő egyeduralmat valósítanak meg , amelyet aztán az egész kormányzatra próbálnak kiterjeszteni. A kormányfőt pedig a környezetük megközelítőleg olyan nimbusszal igyekszik felruházni, amilyet a 89-es fordulat előtt a pártfőtitkárok élveztek. Hatalommánia A szemünk előtt lezajlott és a saját bőrünkön megtapasztalt történelem az éberebb megfigyelőket arra tanította, hogy a hatalom olyan kielégülés, amely szenvedélybeteggé teszi azt, akinek van, akinek megadatik, mert a hatalom veszélyes drog, a szó valódi értelmében kábító – a tisztánlátást és az önuralmat gátló – szer, úgyhogy a birtokosa, ha nem rendelkezik a szükséges önkontrollal, megszokja fogyasztását, és még és még többet vágyik belőle fogyasztani. Vágyát növeli a megalapozott szorongás, hogy utána, ha már nem lesz a birtokában, akkor mind a jólét, mind a tekintély, mind pedig a környezet nyájassága meg fog csappanni, s a letűnt politikus személyisége össze fog zsugorodni vigasztaló kárpótlás nélkül, mert eltérően a megalapozott nyugati társadalmaktól, a politikusok többsége mögött nem áll a civiléletben megszerzett jövedelem, jómód és megbecsültség. Aki kiesik, az többnyire nagyot esik, ezt tudja, és ezért különös mohósággal kapaszkodik, úgyhogy nem annyira a szakszerű közszolgálat, hanem pozíciójának állandósítása izgatja a leginkább. (…) Konrád György: Emberi jogok a kitáguló Európában.

A DEMOCRACY - HOW LONG DO WE HAVE?

A DEMOCRACY - HOW LONG DO WE HAVE? About the time our original thirteen states adopted their new constitution in 1787, Alexander Tyler, a Scottish history professor at the University of Edinburgh, had this to say about the fall of the Athenian Republic some 2,000 years earlier:

"A democracy is always temporary in nature; it simply cannot exist as a permanent form of government. A democracy will continue to exist up until the time that voters discover they can vote themselves generous gifts from the public treasury. From that moment on, the majority always vote for the candidates who promise the most benefits to the public from the treasury, with the result that every democracy will finally collapse, to loose fiscal policy, which is always followed by a dictatorship."

"The average age of the world's greatest civilizations from the beginning of history, has been about 200 years. During those 200 years, those nations always progressed through the following sequence:

1. From bondage to spiritual faith;

2. From spiritual faith to great courage;

3. From courage to liberty;

4. From liberty to abundance;

5. From abundance to complacency;

6. From complacency to apathy;

7. From apathy to dependence;

8. From dependence back into bondage

Professor Joseph Olson of Hamline University School of Law, St. Paul, Minnesota, points out some interesting facts concerning the 2000 Presidential election:

Population of counties won by: Gore: 127 million; Bush: 143 million

Square miles of land won by: Gore: 580,000; Bush: 2,427,000

States won by: Gore: 19; Bush: 29

Murder rate per 100,000 residents in counties won by: Gore: 13.2; Bush: 2.1

Professor Olson adds: "In aggregate, the map of the territory Bush won was mostly the land owned by the taxpaying citizens of this great country.

Gore's territory mostly encompassed those citizens living in government-owned tenements and living off various forms of government welfare..."

Olson believes the United States is now somewhere between the "complacency and apathy" phase of Professor Tyler's definition of democracy, with some forty percent of the nation's population already having reached the "governmental dependency" phase.

If Congress grants amnesty and citizenship to twenty million criminal invaders called illegals and they vote, then goodbye to the USA in fewer than five years.

P.S. Please ask the American Indians what does uncontrolled immigration mean.

Submitted by: Szabolcs Kálmán