From: Bényi Edit - LOS At mid-century, Hungary found itself politically and economically isolated, especially after the Communist government's complicity with the brutal Soviet crackdown on the citizens' uprising of 1956. This eye-opening event initiated a 30-year period of growing disenchantment with Soviet influence, marked by increased Hungarian engagement with Western nations and a greater liberalization of Hungarian domestic institutions-including the government-controlled film industry, which was gradually decentralized. The stage was set then for Hungary's momentous 1989 demolition of the fences on its Western border and the opening of the border to international refugees (especially from East Germany), presaging the fall of the Berlin Wall. Hungarian filmmakers dramatized, with immediacy and passion, the thrill and complexities of his unique moment in history. In the years following 1989, they produced a wealth of moving social documents as new and established filmmakers set about reconsidering the Communist cast, and registering the dawn of a new international order. #end |
11.18.2009
IMPORTANT FILM EVENTS!!! HUNGARIAN FILM DAYS!
11.13.2009
Eltűnnek a kárpátaljai magyarok
Kedves Barátaim! Súlyos helyzet Kárpátalján... A VMDP hírlevelének alábbi részlete rámutat arra, amit túlzás nélkül végveszélynek nevezhetünk. A kárpátaljai magyarok 1991-től jelentősen javuló kulturális és politikai helyzete öt éve rohamosan romlik. Ez ellentétes a magyar ukrán szerződéssel (amire tavaly levélben hívtam föl az ukrán külügyminiszter figyelmét, aki tagadta, hogy a magyar iskolákat bármi korlátozná, fenyegetné), és Ukrajna más nemzetközi kötelezettségeivel. Megint széleskörű nemzetközi tiltakozásra van szükség, de ez nem ér sokat, ha a magyar kormány nem lép föl határozottan. Jeszenszky Géza Vajdasági Magyar Demokrata Párt - HÍRLEVÉL VII. évf. 171. szám - 2009. november 12. Eltűnnek a kárpátaljai magyarok Teljesen felszámolják a magyar oktatást Kárpátalján: már nemcsak az érettségit és a felvételit kötelező mindenkinek ukránul letennie, hanem az iskoláknak is át kell állniuk az ukrán tannyelvű oktatásra. A 150 ezres Magyar közösség ezzel teljesen elsorvadhat. A szakértő szerint a helyzet rosszabb, mint Szlovákiában. Kárpátalja megye oktatási főosztálya és az ukrán oktatási minisztérium kedden megerősítette, hogy az ukrajnai magyar és más nemzetiségi iskolákat a következő tanévtől kezdve azért nem látják el anyanyelvű tankönyvekkel, mert fokozatosan ukrán nyelvű oktatásra kell átállniuk. A kárpátaljai közoktatási hatóság a sajtóval azt közölte, hogy az ukrajnai nemzetiségi, köztük a magyar nyelvű iskolai tankönyvek kiadásának megszüntetése logikusan következik Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter 2008-ban kiadott 461. számú rendeletéből, amely azt tűzte ki célul, hogy fokozatosan az állam nyelvére állítja át az ukrajnai kisebbségek iskolai oktatását. Az oktatási minisztérium a 2010-2011-es tanévtől kezdődően nem finanszírozza AZ ukrajnai nemzetiségi - magyar, román, orosz és lengyel - iskolák anyanyelvű tankönyvekkel való ellátását az államnyelv oktatásának hatékonyabbá tétele érdekében, jóllehet a kérdés, amely a kormány hatáskörébe tartozik, még nincs teljesen lezárva. Rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában A Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint ezzel ellehetetlenül az ukrajnai magyar oktatás. Mint Orosz Ildikó az FN.hu-nak elmondta, a mostani döntés a kisebbségi jogok egyértelmű csorbítását jelenti. "A kisebbségi jogokat biztosító törvények léteznek, amelyek követik AZ európai normákat. Ezeket azonban rendeletekkel felülírják. Rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában" - hangsúlyozta Orosz Ildikó. Hozzátette: olyan jogokat vonnak el, amelyek még a szovjetrendszerben is éltek, hiszen akkor lehetett az oktatás nyelvén felvételizni. Most viszont épp ezt vették el a kisebbségektől, így a magyaroktól is. Mint a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke kifejtette, ez egy 2004 óta tartó folyamat, amelynek lényege, hogy az esélyegyenlőség jegyében mindenki ukránul felvételizzen. Ennek érdekében pedig már felső tagozaton megszüntetik a kisebbségi nyelven való oktatást. Orosz Ildikó azonban megjegyzi: ettől még az esélyek egyenlőtlensége megmarad, hiszen lesz (az ukránok), akik anyanyelvükön felvételizhetnek, míg mások (például a magyarok) nem. A magyarokat sújtja leginkább Lapunk azon felvetésére, hogy a rendelkezés elsősorban az oroszajkúak ellen irányul, Orosz Ildikó úgy reagált, hogy az mégis leginkább a magyarokat sújtja. Kiemelte: Ukrajna 51 százalékának orosz az anyanyelve, ezért azt szeretnék elérni, hogy az orosz is államnyelv legyen. Ebben az esetben a magyarok választhatnának, hogy oroszul vagy ukránul tennék a vizsgákat. Ráadásul a többi kisebbség nem rendelkezik olyan fejlett iskolahálózattal, mint a körülbelül 150 ezer főt számláló magyar közösség: egyedül a románoknak vannak még intézményeik. A lengyelek 71 százaléka például az ukránt tartja az első nyelvének, így számukra nem probléma az új szabályozás. (Ukrajnában 1800 orosz, 100-100 magyar és román, valamint négy lengyel tannyelvű iskola működik. Intézményesített magyar iskolai tankönyvkiadás 1945 óta van Kárpátalján.) Orosz Ildikó szerint a magyar pedagógusok teljesen ellehetetlenülnek, sokaknak az állása is veszélyben van. Az 50-es korosztály ugyanis soha nem tanult ukránul, számukra az orosz volt a kötelező annak idején, így nem is beszélik tökéletesen az államnyelvet. Gyenge érdekérvényesítés A Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint a megoldás a hatékonyabb érdekérvényesítés lenne az anyaország részéről, ez azonban jelenleg nagyon gyenge. Orosz Ildikó emlékeztetett: a magyar kormány már próbált tárgyalni, ám ezek nem vezettek semmilyen eredményre. A kárpátaljai magyarok harcolnak, feljegyzéseket írnak, aláírást gyűjtenek, ám úgy érzik, ügyük még a nemzetközi sajtó érdeklődését sem kelti fel. Az elsorvadás veszélye Az utóbbi évek ukránosító politikája rendkívül nehéz helyzetbe hozza a kárpátaljai magyarságot. Az ukrán oktatásügyi miniszter rendeletei - a bolognai rendszerre való hivatkozással - erőszakos nyelvi asszimilációt eredményeznek, kérdéses, hogy a kárpátaljai magyar közösség meddig tud ennek ellenállni - mondta Milován Orsolya az FN.hu-nak. A Nézőpont Intézet lemzője hozzátette: a magyar szülők egyre nagyobb arányban választanak ukrán oktatási intézményeket magyar iskolák helyett, sőt már az óvodaválasztásnál is megjelenik - a gyerekek jövőjére való hivatkozással - ez a tendencia. Ha a magyar iskolák elnéptelenednek, a magyar oktatási rendszer és végső soron a helyi magyar társadalom is elsorvad. A szakértő szerint az ukrán oktatási rendszer változásai hátrányosan érintik a többi ukrajnai kisebbséget is, ugyanakkor könnyen belátható, hogy a nyolcmilliós (Vlagyimir Putyin szerint 17 milliós) orosz kisebbség könnyebben ellenáll egy ilyen nyomásnak, mint a 150 ezernyi magyarság. Ráadásul az elnökválasztáson egyik legesélyesebbnek tartott jelölt, Viktor Janukovics is az ő pártfogójuknak számít. "Megfigyelhető, hogy a kormányon lévők - pártállástól függetlenül - ukránosító politikát folytatnak, ebben nem volt kivétel a narancsos forradalom előtti Janukovics-kormány minisztere és a Julia Timosenko által kinevezett jelenlegi oktatásügyi miniszter között" - véli az elemző. Magyarországnak a szlovák nyelvtörvényhez hasonlóan a kárpátaljai magyarságot diszkrimináló rendelkezések ellen is tiltakoznia kell. Ám minden ilyen tiltakozás csak akkor járhat sikerrel, ha az anyaország megfelelő nemzetközi tekintéllyel rendelkezik a szomszédos állam előtt. Ez esetben a nemzetközi figyelem odairányítása is segítséget jelenthet a helyi közösségnek - hangsúlyozta Milován Orsolya. Lapunk az ügyben tervezett lépésekről megkérdezte a Külügyminisztériumot is, választ azonban későbbre ígértek. (fn.hu)#end |
Subscribe to:
Posts (Atom)