NYILATKOZAT: a Finn-ugor származás kérdésében. A Montrealban működő Bethlen Gábor Irodalmi és Baráti Kör beadványt intézett a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez és a Nyelvtudományi Intézet igazgatójához – úgymond – a „Finn-ugor származás eltörléséért". Hogy kezdeményezésüket nyomatékosabbá tegyék, a beadványhoz aláírásgyűjtést folytattak és a támogatók nevét közzétették. Meglepődve tapasztaltam, hogy a kérdéses beadvány támogatói között az én nevem is szerepel. Ezúton kijelentem, hogy a szóban forgó beadványt ezelőtt nem láttam és nem írtam alá, tehát ezen a közleményen nevemet jogtalanul használták! Szeretném leszögezni, ha eljutott volna hozzám ez a beadvány, akkor sem írtam volna alá. Nem azért, mintha a magyarság Finn-ugor népektől való származásának feltétlen és vita nélküli híve volnék, hanem azért, mert ezt a több tudományt érintő kérdést nem tartom helyénvalónak aláírásgyűjtéssel, beadványokkal elintézni, de még csak befolyásolni sem. A beadvány is negatív hatásúnak tartja, ha a politika vagy bármilyen más külső érdek befolyásolni akarja egy ilyen fontos, népünk származását érintő kérdés eldöntését. (Ugyanígy azt sem tartanám helyesnek, ha például népszavazással döntenénk egy ilyen problémáról.) Ellenben a tudományos vitáknak feltétlen híve vagyok. Jó lenne, ha harag és részrehajlás nélkül végre szabadon tudnánk beszélni ezekről a sokáig „veszélyesnek" tartott kérdésekről, más véleményét is tiszteletben tartva. Manapság úgy látom, hogy a tudományban is erősen jelen van a pártosodás; különböző, egymással szóba sem álló szekértáborok működnek, a más véleményeket egyszerűen semmibe veszik és elhallgatják. Én általában fontosnak tartanám, ha szellemi életünkben megőriznénk szuverenitásunkat. Egy ilyen kérdésben, mint a magyarság eredete és a rokonnépi kapcsolatok, meg különösképpen. S ha már állást kell foglalni, teszem ezt szakmámból fakadóan, – elsősorban néprajzosként. A magyarság etnogenezisének kérdését mindenképpen különböző nézőpontokból lehet és kell vizsgálni. Legfontosabb területek talán: Az embertani vagy fizikai antropológiai, a nyelvészeti és a kulturális jellegzetességek kérdésköre. Ha a magyarság eredetét nézzük, a három területen nyert adatok egészen különböző etnikai kapcsolatokra utalnak. Tehát egyértelműen kijelenteni, hogy a magyarok ettől vagy attól a néptől származnak; nem lehet, mert ez a kérdés leegyszerűsítését jelentené és semmiképpen sem fedné a valóságot. Az embertani és a kulturális területen a legtöbb adat valóban a közép-ázsiai török népekkel való szoros kapcsolatra utal, (a honfoglalás-kori források például elődeinket általában „türk"-öknek nevezik). A nemzetközi nyelvtudomány viszont hitelt érdemlően bebizonyította, hogy a Magyar nyelv struktúrája, nyelvtani jellege, legfontosabb szavaink nagy százaléka és egész alapszókincsünk elsősorban AZ Ob mentén élő kis ugor nyelvekkel mutat rokonságot és távolabbi kapcsolatban áll a Finn és AZ észt nyelvvel. Ugyanakkor a Magyar nyelvben csak jövevényszavak formájában mutatható ki a török és más ázsiai népek befolyása. A kérdés tehát érdekes és bonyolult, ugyanakkor rendkívül nehezen megválaszolható. Kik vagyunk, honnan jöttünk és milyen nyelvet beszéltek elődeink? Talán soha nem kapunk végleges választ ezekre a kérdésekre. De a széleskörű tudományos kutatás, a különböző álláspontok közti eredményes párbeszéd, valamint egymás munkásságának alaposabb megismerése és tiszteletben tartása közelebb vihet népünk valós származásának feltárásához. Dr. Tarján Gábor néprajzkutató antropológus, Az Amerikai Magyar Collegium ügyvezetője Garfield, NJ USA ===========================