JESZENSZKY Géza: Életrajzom

Életrajzom : JESZENSZKY Géza; e-mail: geza@jeszen.hu 1941. november 10-én születtem Budapesten. Budán, a Tabán mellett élve, barátaimmal az akkor még bombatölcsérekkel teli elvadult parkban indiánosdit játszva, a Gellérthegy sziklafalán mászkálva, a Vár romos pincéit kutatva és rengeteget olvasva lettem a szabad természetnek, a történelemnek, a független gondolkodásnak és a sportoknak elkötelezett ember. A budapesti Toldy Ferenc gimnáziumban érettségiztem 1959-ben, osztályfőnököm és történelemtanárom Antall József, a rendszerváltozás miniszterelnöke volt. Egyetemre két éven keresztül hiába jelentkeztem, mert az 1956-os forradalom első évfordulóján az áldozatokra emlékezve iskolatársaimmal együtt "némán tüntetettem," azaz az iskolai szünetekben csöndben álltunk a folyosón, s ezért az akkori miniszter az egész osztályt eltiltotta a továbbtanulástól. Két éven át fizikai munkás voltam, közben nyelveket tanultam. 1961-ben végül bejutottam az egyetemre és 1966-ban kitüntetéses történelem - angol nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szereztem. Két éven át a Fehérvári úti 12 évfolyamos iskolában tanítottam, majd 1968-ban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lettem. 1970-ben egyetemi doktori fokozatot nyertem, 1973-ban pedig a könyvtárosi diplomát is megszereztem. A 19. és a 20. század magyar és egyetemes történelmét kutattam, tanulmányokat és könyveket írtam, s ennek köszönhettem, hogy 1976-ban sikerült egyetemi állást kapnom, noha nem voltam hajlandó belépni az akkor az élet minden területét ellenőrző kommunista (Magyar Szocialista Munkás)pártba. Azóta oktatok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékén különféle külpolitika-történeti tárgyakat, előbb adjunktusi, majd miután 1980-ban „a történelemtudomány kandidátusa" címet elnyertem, 1981-től docensi beosztásban. Az 1960-as évek közepétől, amikor a külföldi utazásokat a hatóságok engedélyezték, autóstoppal, vasúton, gyalogosan bejártam a szomszédos országokat, mint vizsgázott síoktató diákjaimat és turistacsoportokat vittem a hazai és a külföldi hegyekbe, s a nemzetközi tudományos kapcsolatok révén is igen sok barátra tettem szert. 1984-ben Fulbright ösztöndíjat nyertem az Egyesült Államokba, s 1986 végéig a Kaliforniai Egyetemen, Santa Barbarában tanítottam Kelet- és Közép-Európa történetét. Hazatérésem után intenzíven bekapcsolódtam a formálódó ellenzéki mozgalmakba. Ott voltam 1987-ben Lakiteleken, majd a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja lettem (1988), annak külügyi bizottságát vezettem 1989-től, az 1990-es szabad választások után pedig az Antall-kormány külügyminiszterévé neveztek ki. Miniszterként célom a nemzeti érdeken alapuló magyar külpolitika kialakítása, a Varsói Szerződés felszámolása és a közép-európai országok közötti szorosabb politikai és gazdasági együttműködés megteremtése volt, valamint hazánk mielőbbi csatlakoztatása az euro-atlanti integráció intézményeibe. Következetesen felléptem a nemzeti kisebbségek jövőjét biztosító törvények és nemzetközi konvenciók megszületése érdekében. 1994. április 1-jén én nyújtottam be az Európai Uniónak hazánk felvételi kérelmét. A 1994-es választások után ellenzéki országgyűlési képviselő lettem, 1996-tól alapító tagként az újonnan létrejött Magyar Demokrata Néppárt soraiban. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a magyar Országgyűlést képviseltem mint a magyar delegáció helyettes vezetõje, az európai nem tagországok bizottság tagja, a politikai ügyek, a jogi és emberi jogi, valamint a menekültügyi bizottságok helyettes tagja és mint Moldova felvételének rapportőre. A Közgyűlés demokrata frakciója alelnökévé választott. Szintén tagja voltam a Nyugat-európai Unió Közgyűlésébe megfigyelői státusszal delegált magyar küldöttségnek. 1995 márciusában a Magyar Atlanti Tanács elnökévé választottak, s ebben a minőségemben erőteljesen kivettem a részemet a NATO-tagság ügyében kiírt népszavazási kampányban, attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy a tagság nyújtja a legbiztosabb garanciát a történelmünkből ismert tragédiák, külső agressziók és ellenséges szövetségek ellen. Az 1998-as választások után az Orbán-kormány nagykövete lettem az Amerikai Egyesült Államokban. Nemcsak nagyköveti, de egész külpolitikai működésem egyik alapelve az ókori neves történész, Sallustius mondása, amit megbízólevelem átadásakor idéztem: „Az országok biztonságának legjobb zálogai nem a hadseregek vagy a kincsek, hanem a barátok." 2002. őszén hazatérve, folytattam egyetemi oktatói munkámat a Közgazdasági Egyetemen, ahol rendszeresen angol nyelven is tanítok. Emellett meghívásra kurzusokat tartottam Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és Varsóban a College of Europe posztgraduális képzésén, 2005. januárjában pedig egy intenzív tanfolyamot tartottam térségünk nemzeti-etnikai konfliktusairól Washington Államban a Pacific Lutheran University-n. 2006-ban habilitált doktori fokozatot szereztem a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol ennek alapján az egyetemi magántanári címet ítélték meg számomra. Több száz tanulmányom, illetve cikkem jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban, heti és napilapokban, négy önálló kötet szerzője, több tucat könyv társszerzője, illetve szerkesztője vagyok. A Rákóczi Szövetség alapító tagja (1988), 2007-től elnökségi tagja vagyok. Hasonló funkciót töltök be a 2006-ban alakult Magyar-Horvát Baráti Körben. Feleségem Jeszenszky (sz. Héjj) Edit matematikus, Antall József nővérének a leánya, nyugdíjazásáig az Országos Széchényi Könyvtár számítástechnikai fejlesztéseivel foglalkozott. 1995-ben a család somlóhegyi szőlőjét visszavásároltuk, ahol egy ideig Zsolt fiunk kiváló borokkal töltötte meg a pincét, jelenleg a szőlő ki van adva művelésre. Réka leányunk angol szakos tanár (csakúgy mint férje, Görög Farkas), 2004. óta általános iskolákban tanít, 2008. májusban született meg első gyermeke. Éltemben mindig fontos szerepet töltött be a sport, a család kedvenc sportja a sízés (ebben segédedzői képesítéssel rendelkezem) és az evezés. Sokan tudják, hogy évtizedek óta dolgozom a börzsönyi Nagy-Hideghegy kiváló síterepeinek a fejlesztésén, sok értetlenséggel küszködve. 2002. decemberében a Magyarországi Kárpát Egyesület elnökévé választott. A jelenleg működő politikai pártok egyikének sem vagyok tagja, politikai nézeteimet - Antall József szellemét őrizve – elsősorban publicisztikai írásokban fejtem ki, valamint a szélesebb körnek is megküldött elektronikus levelezés révén igyekszem józan irányba terelni a közgondolkodást. 2009. április Jeszenszky Géza