Orbán Viktor Címe

Akit érdekel, Orbán Viktor e-mail címe : orbanviktor@orbanviktor.hu; WEB-Oldala : http://www.orbanviktor.hu Levelezési cím ?: Képviselői Irodaház, 1357 Budapest, Széchenyi Rakpart 19 A "Facebooks"-on nehezen található

Orbán szerint forradalom történt a szavazófülkékben

A Fidesz elnöke világsikerhez hasonlította a szövetség választási győzelmét. Feldolgozta: SzZ Forrás: MTI 2010.04.25. vasárnap 21:25 A csúcstámadás sikerült, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt a magyar parlamenti mandátumok 68 százalékát szerezte meg - jelentette be Orbán Viktor, a Fidesz-KDNP listavezetője vasárnap este. A Fidesz elnöke - akit "megnyertük, megnyertük" skandálással fogadtak a pártszövetség szimpatizánsai a Vörösmarty téren - világsikerhez hasonlította a szövetség választási győzelmét. Orbán Viktor kijelentette, vasárnaptól Magyarország politikai és gazdasági rendszerét nemzeti együttműködés rendszerének hívják, "és ezzel a rendszerrel Magyarországot közösen újra fogjuk építeni, és erőssé fogjuk tenni". Szavait hangos üdvrivalgás fogadta. Szerinte ez egy olyan rendszer lesz, "amelyben egymást fogjuk segíteni, és egymást fogjuk bíztatni, hogy merjünk nagy célokat kitűzni, és azokért közösen dolgozni". Ebben az új rendszerben az oligarchák régi szabályai érvényüket vesztik - hangsúlyozta. Mától Magyarországon a magyar emberek érdeke az első, mától Magyarországon a nemzeti együttműködés lesz mindennek a mércéje - húzta alá. Mint fogalmazott, a nemzeti együttműködés rendszere mindenki számára lehetőség, és mindenki felé elvárás, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik, "és természetesen a nemzeti együttműködés teljes jogú részesei a határon túl élő magyarok is". Ez a rendszer - folytatta - új szabályok szerint működik majd, olyanok szerint, amelyeket az emberek már régóta várnak, követelnek. Orbán Viktor azt mondta, a kormány irányításával az állam feladata lesz a szabályok jogszabályba öntése, betartása, betartatása. "A magáncélokat szolgáló politika napjai ma leáldoztak, és nem fogjuk hagyni, hogy még egyszer visszatérjenek" - hangsúlyozta. A Fidesz elnöke hozzátette, a nemzeti együttműködés rendszerében a győztesnek nem igaza van, hanem feladata. Sikernek csak az számít, ami az egész közösség számára siker - jegyezte meg. Beszéde elején - szavait többször is üdvrivalgás és "ria, ria, Hungária", "megnyertük, megnyertük" felkiáltások szakítottak meg - bejelentette, a "vasárnapi oxigénpalack nélküli csúcstámadás" sikerült, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt a magyar parlamenti mandátumok 68 százalékát szerezte meg. Magyarország megerősítette a demokrácia melletti elkötelezettségét, helyét Európában és az Európai Unióban - fejtette ki a több ezer szimpatizáns előtt, köszönetet mondva minden magyar embernek, de különösen azoknak, akik nyolc éven keresztül kitartottak a Fidesz, a KDNP és a polgári körök mozgalma mellett. A csúcsra ugyan Magyarország ért fel - folytatta - minden egyes polgárával együtt, de a nyolc éven keresztül kitartók mentek elöl, ők vitték, és ők tűzték ki vasárnap a csúcsra zászlót. Véleménye szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy Magyarországon megtörtént a hatodik szabad választás, hanem sokkal nagyobb dolog történt: vasárnap "forradalom történt a szavazófülkékben". Szerinte a magyarok bebizonyították, hogy van értelme a hinni a demokráciában. "Demokratikus keretek között olyan nagy horderejű változást tudunk véghezvinni, amelyet régen csak a forradalmak nyújthattak egy országnak" - mondta, hozzátéve: vasárnap Magyarországon beteljesedett egy történelmi tanulság, húsz év tanulsága, a rendszerváltás nagy tanulsága, amely úgy hangzik, rendszert váltani nem lehet, rendszert csak megbuktatni, megdönteni lehet. "Megdönteni és újat alapítani helyette, és ma ez történt" - fogalmazott Orbán Viktor. Kijelentette, a magyarok megbuktatták a hatalommal visszaélő oligarchák rendszerét, és helyette új rendszert alapítottak; ez pedig a nemzeti együttműködés rendszere. "Két hete elkezdtünk egy mondatot, és ma felkiáltójelet tettünk végére. Ma újra mertünk nagyok lenni, átléptük a saját árnyékunkat" - közölte. Zárásként azt mondta: szerényen és alázattal azt üzenik Magyarország polgárainak, hogy megértették és diadalra vitték a magyarok történelmi álmát. "Győzedelmeskedjék a te akaratod" - fogalmazott. Orbán Viktor a "hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" fordulattal zárta beszédét, majd a jelen lévők elénekelték a Himnuszt és a székely himnuszt. 

KÖZLEMÉNY A MAGYAROK ÖSSZEFOGÁSÁRÓL

A Los Angeles-i magyar közélet éppen olyan sokszínű, mint az egész amerikai magyarság. Különböző nemzedékek, eltérő politikai felfogások, más-más bevándorlási motivációk, életcélbeli differenciák vannak jelen. Egy lehet és egy kell, hogy mindezt összekösse: ez a magyar identitástudat, magyarságunk megőrzése. A sokszínűség azt is jelentette, hogy az egymástól különböző vélemények sokáig nem tudtak egymáshoz közeledni, a véleménykülönbség gyakori ellentéteket szült, érzelemkitöréseken alapuló vitákat, a kompromisszum hiányát eredményezte. Közösségünk meghatározó és józan személyiségei rengeteg energiát fektettek bele abba, hogy mindez feloldható legyen. A Los Angeles-i magyar közösség mára jelentős változáson ment át. Tagjai korábban nem látott mértékben keresik egymás társaságát, a magyar közösségen alapuló összetartást, összefogást igénylik. Ezzel a magyar identitástudat fenntartásának szép példáját mutatják Amerika-szerte a magyar közösségeknek. Büszkének kell erre lennünk! Az elmúlt három évben ehhez a komoly fejlődéshez alapvetően hozzájárult Bokor Balázs főkonzul, aki önzetlen módon, a helyi magyarság érdekeit is maradéktalanul szem előtt tartva munkálkodott a korábban nem látott eredmények eléréséért. Az általa kezdeményezett, „Merre tart a nyugati parti magyar közélet" konferencia pontosan ebben az irányban kíván továbbhaladni. Olyan közös cselekvési lehetőségeket kíván felvázolni, amelyek megvalósításáért a helyi amerikai magyar közösség és a szülőföld illetékeseinek együtt kell tevékenykedniük. Pontosan ezért nem engedhetjük meg azt, hogy a sok energiával és küszködéssel kialakított helyi egyetértést, közös tenni akarást bárki önös célból veszélyeztesse. Elég a régi mentalitásból! Összefogással lépünk fel bárkinek a felelőtlen vádaskodásaival szemben, a még törékeny egyetértés, a szellemi egyensúly megzavarása ellen! Csak azt tudjuk és akarjuk támogatni, aki a közös érdekeink szolgálatában a közösség akaratával egyezően kíván velünk együtt tartani. *** Los Angeles, 2010 áprilisa *** A fenti közleménnyel egyetértők egy részének a nevei a következők: *** Antal Timea Dr Frank de Balogh, Los Angeles megyei biztos, a szociális bizottság elnöke Bartha András lelkész Bán György, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Fegyelmi Bizottságának elnöke Bunyik Béla, a Bunyik Entertainment elnöke, az L.A.-i Magyar Filmfesztivál elnöke Balogh Sipos Éva, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja Bán Edit, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja Báthory Andrea, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja Dr Bokor Tibor orvos Borbély Melinda, a UCLA magyar nyelv- és irodalom oktatója Paul Cliff, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja Csőke István, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja Dobrányi Gábor fotóművész Steve Dondo, a Jonathan Club volt főmérnöke Előd László, az Arany János Kultúrkör elnöke Erdélyi Péter mérnök Fábián Zomora Péter lemezlovas Finta Ilona Wanda, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja Dr Andrew Friedman ügyvéd, Los Angeles városi biztos Dr Frigyes Dezső ügyvéd Dr Gidófalvi Zoltán, a San Diego-i Magyar Ház elnöke Dr Győri Róbert, a William Fox Filmclub elnöke Gyurák Andrea Dr Harsányi Lajos, a Los Angeles-i Szabadságharcos Szövetség elnöke Herskovits Tamás biztosítási bróker Judy Hoffman galériatulajdonos Hules Endre, Író-Rendező-Színművész Ivann Judit, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja Kamarás Iván színművész Kelemen Péter mesterszakács Király Gábor festőművész Kolek Pál Dr Mattie Klare, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja Kohl Zsuzsa, a Duna Travel tulajdonosa Dr Kondorosi Attila üzletember Steve Kovary adószakértő Leszkay György filmrendező Matsik György lapkiadó-főszerkesztő Matte Éva, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja Nt Novák József baptista lelkész Dr Ösapay György, a Remember Hungary főtitkára Perehazy Miklós, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház elnöke Piroch Gábor kaszkadőr-színész-író Pollák György üzletember Oscar Ross üzletember Sárvári Álmos, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház alelnöke Sapszon Bálint zeneművész-zeneszerző Shackelford Timea, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja Tom Schachinger, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja Szkopál Béla Dr Tőkés László professzor, USC Varsányi Csaba, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja Varsányi Lívia, a Kárpátok Néptáncegyüttes vezetője Zsigmond Vilmos, Oscar-díjas operatőr

NEW RELEASE -- ÖSSZEFOGÁS A DUNA TELEVÍZIÓÉRT --

Eddig a támadások ellenére is fennmaradt a DUNA TV, és most ismét a fennmaradásért kénytelen küzdeni. A Duna TV mindannyiunk számára fontos kapocs Magyarországgal. Ez a televíziós csatorna teljes megelégedésünkre igen gyakran adott eddig hírt a kaliforniai magyarok életéről is. Számos esetben -- mint az Ontáriói Magyar Református Egyház fennállása ötvenedik évfordulóján, vagy legutoljára augusztus 20. kapcsán -- is jártak külön forgatócsoportok nálunk. Elmondhatjuk, hogy a Magyar televíziós csatornák közül a Duna foglalklozik legtöbbet a külföldön élő magyarokkal. Ezek a műsorok továbbra is megtalálhatóak a DUNA TV Internetes kiadásában az Archivumokban. Most a csatolt anyag szerint bajban van a Duna TV. A jövőjük forog kockán. A Duna TV dolgozói írták az alábbi felhívást. Kérik a segítségünket. Kérlek, hogy támogasd magad is a kérésüket és juttasd el a hírt minél több ember számára. ÖSSZEFOGÁS A DUNA TELEVÍZIÓÉRT Tisztelt Honfitársaink! Kedves Magyarok! Különleges kéréssel fordulunk Önökhöz a Duna TV fennmaradásának érdekében. Mint Önök is bizonyára tudják folyamatos támadások érik a televíziót politikai okokból, és immáron nem először merül fel annak a lehetősége, hogy összevonják a Magyar Televízióval. A két televízió teljesen más, s ezzel AZ oktalan összevonással a Duna TV színvonala romlana Le AZ MTV szintjére. A határokon kívül élő magyarok számára olyan csatorna szűnne meg, mely a legmagasabb kulturális értékeket képviseli, így AZ utóbbi több mint másfél évtizedben nélkülözhetetlenné vált. Neve mára fogalom lett. Nem megszüntetni, hanem inkább bővíteni kellene, hogy például gyermekeink számára is lehessen egy olyan csatornája, melyen Magyar nyelven nézhetnének Magyar rajzfilmeket és ismeretterjesztő filmeket, vagy egy olyan filmcsatornája, melyen magyarul lennének láthatóak olyan filmek a nagyvilágból, melyek önmagukban is művészeti alkotások. Ez a terv azonban csak akkor valósulhat meg, ha a televízió továbbra is függetlenül működhet. Eddig a támadások ellenére is fennmaradt a TV, és most ismét a fennmaradásért kénytelen küzdeni. Kérjük Önöket, hogy amennyiben csatlakozni kívánnak a mellékelt összefogáshoz, melyet a világon több ország magyarjainak is eljuttatunk, jelezzenek vissza nevük, tartózkodási helyük és foglalkozásuk megjelölésével, AZ elnok@dunatv.hu címre, hogy minél többen legyünk, akik felemelik hangjukat a Duna TV történelmi szerepének érdekében és kérjük, küldjék tovább levelünket ismerőseiknek, barátaiknak is, akikhez máshogyan nem tudunk eljutni. Köszönettel, A Duna Televízió minden munkatársa ÖSSZEFOGÁS A DUNA TELEVÍZIÓÉRT "Történelmi reménytelenségben, nemzeti nyelvünk sok évtizedes üldöztetésében meggyötört lelkek lobbannak örömre, valahányszor kék szárnyú sirályok kezdenek immár sok ezer képernyőn tovaröppenni, valahányszor családi körökben fölhangzik a boldog kiáltás: DUNA TÉVÉ!" (Részlet Sütő András Csoóri Sándorhoz írt leveléből) Sütő András ezt a mondatot nagyon sok ember nevében fogalmazta meg 1993-ban. Ami évekkel korábban elképzelhetetlennek tűnt, tizenhét évvel ezelőtt valósággá vált. A Duna Televízió megszületése egyetlenegy alkotással rokonítható, a Lánchíd megépítésével. Mert ahogyan a Lánchíd összeköti a Duna két partját, úgy köti össze a Duna Televízió is AZ öt földrészen élő magyarságot. A Duna Televízió 1992 Karácsony estéjén sugározta első adását, azzal a hittel és bizonyossággal, hogy AZ embernek több háza, több otthona, sőt több "hazája" is lehet, de nemzete csak egy. A Duna Televízió abban különbözik a többi Magyar nyelven sugárzó televízióktól - legyen szó közszolgálati vagy kereskedelemi csatornákról -, hogy elsősorban nem a politika, hanem a történelem kérdéseire keresi a választ, úgy hogy közben vigaszt nyújt szétdaraboltságunkért, rá mutat közös szellemi égboltunk fénypontjaira megteremtve AZ összetartozás csodáját. Ez a szemlélet nemcsak egyes műsorokra, hanem AZ egész műsorfolyamra érvényes. Ezt nemcsak a munkatársak élik így meg, hanem feltűnt mindazoknak, akik számos nemzetközi és hazai díjjal tüntették ki a Duna Televíziót. Említésre méltó a EUTELSAT-HOTBIRD műholdas televíziós verseny közönségdíja, a több Cannes-I Arany Pálma-díj, a Karlovy Vary Nemzetközi Fesztivál díja, AZ Európa Filmdíj, a New York-I Filmfesztivál díja vagy AZ itthon elnyert Bartók Béla Emlékdíj. A Duna Televízió 1996 óta közszolgálati televízió, létjogosultságát éppen a Magyar Köztársaság Alkotmánya erősíti, amely a 6.§-a (3) bekezdésében így fogalmaz: "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását". Az írástudók árulása egykor megrázó, szörnyű vád volt. A televíziók árulásaival senki sem foglalkozott. A Nemzet Televíziója, amelyik 1999-ben elnyerte a "A világ legjobb kulturális televíziója" UNESCO-díjat, nem követett el árulást, ellenkezőleg, példát mutatott közszolgálatiságból, négy év óta mégsem emeli meg AZ állam támogatása összegét. Mi, akik aláírásunkkal erősíteni kívánjuk a Duna Televízió jövőbeli szerepét, kérjük, hogy ez a sokat bizonyított intézmény NE legyen kiszolgáltatva AZ éves költségvetési vitáknak. Munkáját érdeme szerint ismerjék el. Tisztelettel: a Duna Televízió minden munkatársa * * * #end

NEW RELEASE Andoni Zorbas

ANDONI ZORBAS Andoni Zorbas at the LA Greek Festival, and other videos... Click here - Kattints ide: http://www.youtube.com/watch?v=ji6gMMgqNGc

Sopronpusztán Valami Elindult!

Dr. Lipták Béla gondolatai... 2009, augusztus 19 van, nézem a nemzetközi TV állomások közvetítését a Sopronpuszta-I ünnepségről, annak a napnak 20-ik évfordulójáról, amikor egy bátor határőr ezredes szembeszállt a barbár diktatúra parancsával és katonáinak parancsot adott, hogy NE lőjenek, amikor Pozsgay Imre, Habsburg Ottó és a Máltai Szeretetszolgálat összefogtak, hogy megvalósítsák egy debreceni fiatalember, Mészáros Ferenc tervét, amikor egy rab nemzet nagyot tett egy másik rab nemzet fiaiért: felszakította a vasfüggönyét. Az ünnepélyen jelen vannak a nemzet hiteles vezetői, ott van Sólyom László Budapestről, Tőkés László Temesvárról és ott van a sötétségből, börtönéből a fényre lépő, a szabadság napfényétől még hunyorgó embert ábrázoló emlékmű alkotója, Meloccó Miklós is. Ki is ez a Meloccó Miklós? 1948-ban a kommunisták letartóztatták Mindszenthy bíborost, és rá egy évre felakasztották Melocco Jánost, családunknak régi jó barátját. Ő volt AZ a nyomozó riporter, aki felderítette, hogy milyen kábítószerekkel kezelték a bíborost, miként érték el, hogy beismerje AZ ellene hozott hamis vádakat. János bácsi letartóztatása után felesége, Dóra néni semmi tájékoztatást nem kapott. Aztán AZ egyik nap egy csomagban megérkezett János bácsi ruhája… Apám lutheránus volt. Addig nem járt velünk a kerepesi katolikus templomba, de miután János bácsit felakasztották nemcsak, hogy eljött, de minden vasárnap a nagymise alatt ott ült a jobb oldalon a második sorban. Lelkemet felkavarták ezek a képek. Feltűnő AZ ellentét a limuzinokon érkező, sötét ruhás diplomaták és a ma is oly jellegzetesen és elgondolkodva ballagó, senkivel nem bájolgó, kopott ruhás Cocó között. Igen, ma, onnan fentről büszkén néz Le János bácsi, mert tudja, hogy fia nagyot tett, Sopronpusztán valami elindult! Eljött AZ Új Kerekasztal Tárgyalások Ideje! Egy válság alkalom is lehet arra, hogy felrázza és tettekre sarkalja a társadalmat. Úgy ahogy közel 200 éve Széchenyi könyveivel ("Hitel", "Világ" és "Stádium") és álmaival (Tudományos Akadémia, a dunai hajózás, Nemzeti Kaszinó.) irányt szabott a nemzeti kibontakozásnak, vagy úgy ahogy 1956-ban a Petőfi Kör, majd 1989 után AZ Ellenzéki Kerekasztal fórumot teremtettek a közgondolkozás megtisztításának, úgy Sopronpuszta is azt üzeni, hogy ITT AZ ideje egy pártok feletti fórumon megbeszélni a Magyar jövő terveit, teendőit. Igen, lehet, hogy 1989-ben elpazaroltunk egy ilyen alkalmat, lehet, hogy akkor kellett volna bíróság elé állítani azt AZ alig száz embert kiknek tényleg véres volt a keze, lehet, hogy akkor talán lelkileg felszabadult és megbékélt volna AZ ország. Lehet, hogy ennyi elég lett volna ahhoz, hogy megszűnjön AZ acsarkodás légköre, hogy AZ emberek lelkéből eltűnjön a bosszú vágya. Az is lehet, hogy a nemzeti tulajdon és általában a jövő gazdaságpolitikáját akkor kellett volna átgondolni, annak akkor kellett volna új irányt szabni. Igen, ez mind lehet, de MI csak a jövőn változtathatunk, a múlton már nem! Fontos, hogy létrejöjjön egy ilyen fórum melyen a Magyar értelmiség tagjai (mint tették 56-ban a Petőfi Körben), kifejthetik gondolataikat, elültethetik azokat a szellemi magokat, melyekből kikelhet, kicsírázhat egy össznemzeti megegyezés. Fontos lenne AZ is, hogy ez a megbeszélés, ez a közvélemény formáló találkozás most, tehát a 2010-es választások előtt jöjjön létre, mert csak így lesz ideje a társadalomnak azokat a gondolatokat megemészteni és így azokat figyelembe véve választani új vezetőket. Arról, hogy MI mindent kellene megbeszélni, MI mindenről kellene egyezségre jutni, szeretnék pár gondolatfoszlányt ITT -- a teljesség igénye nélkül -- papírra vetni. Demokrácia és Törvényhozás A mai „hadi demokráciában" kialakult pártfegyelem nem csak emlékeztet egy korábbira, de megnehezíti a törvényhozást is és AZ ország vezetését is! Ma nem értékrendek, elvek, vagy jövőképek ütköznek a politikában, hanem csak érdekcsoportok és ezek szinte gondolkozás nélkül szabotálják egymás terveit. A demokrácia egészséges működéséhez szükséges AZ, hogy a pártok a társadalom egyes rétegeinek, osztályainak (földmívesek, munkásság, üzletemberek, értelmiség.) érdekeit képviseljék. Az is fontos, hogy a törvényhozók NE pártlistákon jussanak a Parlamentbe, hanem egy-egy szavazó körzetet képviseljenek. Azért fontos a körzet lakói által való megmérettetés, mert különben nem a szavazóik hanem a pártjuk érdekeit fogják ők képviselni. Ezért elgondolkoztató például AZ, hogy (tudtommal) a rendszer változást követő négy miniszterelnök közül egyet sem AZ ország lakói választották meg. Tudtommal még cask képviselői választáson is csak Horn Gyula mérettetett meg (1990-ben Somogyban) és ő is veszített ezen a választáson). Fontos lenne AZ is, hogy végre megszülessen egy olyan alkotmány, mely nem AZ 1949-es alkotmánynak egy toldozott-foltozott formája. Egy olyan alkotmány, mely egy ránk erőszakoltnak ITT-ott megreformált változata, hanem egy olyan melyet sajátjának érez a nemzet. Fontos AZ is, hogy létezzen egy olyan Alkotmány Bíróság, mely önállón mérlegeli a törvények alkotmányosságát. A független bíróságok mellett persze elengedhetetlen egy olyan szabad sajtó létezése is, mely nem párt propagandával, hanem tényekkel tájékoztatja a társadalmat, hogy így a nép tudja, MI is történik a hazájában. Közgazdasági Teendőink A gazdasági fellendülés nem következhet be a honi ipar védelme és támogatása nélkül (Széchenyi: "Hitel"). Ezt tudatosítani kell a mai Magyar társadalomban is, mert ma gyakran még AZ ásványvíz meg a tejtermék is külföldről érkezik és a vásárlóknak eszükbe se jut, hogy mibe kerül az országnak az a pár filler amit ők megtakarítanak (ha megtakarítanak?) ezzel, eszükbe se jut, hogy külföldön teremtenek munkaalkalmakat, míg a saját hazájukban tönkreteszik például a gazdákat. Széchenyi értette a bankok szerepét a nemzet érdekeinek a védelmében! Ő tudta, hogy erős nemzeti bankra van szükség, mert az idegen kézben lévő bankok tetteit nem a magyar nemzeti érdek hanem a profitszerzés vezeti. Ha a nemzeti bankot felelősséggel irányítják, ha az csak annyi kölcsönt ad, mint amennyi a bankban elhelyezett betétek összege, akkor nem lehet hitel válság! Ezért van az, hogy ma, a nemzet érdekét szolgáló és ezért keményen szabályozott pénzintézetek, nem állanak a csőd szélén. Egy szó mint száz, a nemzet érdekeit a közgazdaság területén is védeni kell. Igen, itt az ideje, hogy lenyessük a globalizált „vadkapitalizmus" parazita hajtásait, hogy megszabályozzuk az elszabadult és felelőtlen kapzsiságot. Itt az ideje, hogy megszabályozzuk a mohó nyereségvágynak globálisan elszabadult tetteit. Helyes ez, mert a szabad verseny csak az egyenlőek között pezsdítő hatású, de tragédiákra vezethet, ha olyan dzsungelt teremt ahol a nyúl a tigrissel "szabadon" versenyezhet. Más szóval szükség van a gazdasági élet állami ellenkörzésére is és a hazai termelés támogatására is. Persze a gazdasági élet fellendítéséhez szükséges egy közösségi erkölcs is. Tehát annak belátása, hogy az államnak nincs önálló pénzforrása, hogy a közteherviselés elengedhetetlen egy civilizált társadalomban és ezért az állam megrövidítése nem más, mint a nemzet megrövidítése, közösből való lopás! Tudnunk kell, hogy ma azért olyan magas az adóteher, mert a társadalom fele nem fizet adót, mert a magyar össztermelés felét a fekete gazdaság termeli. Fontos, nagyon fontos megérteni, hogy amikor az eladó megkérdezi, hogy "adjak elismervényt?" akkor azt kérdezi, hogy "akar Ön lopni a népétől?". Ugyanez áll a "kenőpénzek" használatának balkáni gyakorlatára is. Azért is kell ezt a gyakorlatot felszámolni, mert az orvos vagy a kistisztviselő nem egy pincér, mert az ilyen „borravalóknak" az elfogadása megalázza őt. De talán még fontosabb az, hogy ez a költségviselés alól kibújó fekete gazdaság okozza, hogy nincs elég pénz arra, hogy tisztességes fizetést kapjon a közalkalmazott, ezért menekülnek külföldre az ilyen pénzeket elutasító legjobb közalkalmazottaink, orvosaink. El kell érni, hogy itthon maradjanak, hogy tisztességes fizetést kapjanak, s ehhez az kell, hogy adót fizessen a fekete gazdaság, s azon belül a kenőpénz is. A fekete gazdaság felszámolása mellett az adórendszernek egyéb reformjaira is szükség van. Meg kell értenünk, hogy Szlovákia például azért előzött meg bennünket, mert Szlovákiában jóval alacsonyabbak a szociális juttatások. A szociális juttatások csökkentését persze nem a szegények támogatásának csökkentésével kell elérni! Olyan eszközöket kell erre választani, mint például a nyugdíj korhatár felemelése vagy a felesleges orvoshoz járások csökkentése. Az is fontos, hogy miközben az állam kiadásait csökkentjük, közben az állami bevétel emelkedjen. A többlet bevételnek forrása kell legyen nem csak a már említett védővámok bevezetése, de a tulajdon adó is. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy nyugdíjas még adót is fizessen a kis lakásáért, hanem azt, hogy a magas bevétellel és sok tulajdonnal rendelkezők kivegyék részüket a közteherviselésből. Az igazságos és egészséges társadalomban a rendőrség, a tűzoltóság költségeit a házadó, a közlekedési költségeket az auto és út adó biztosítja. Amikor megtörtént az adóterhek ilyetén való szétválasztása, akkor a kereseti és forgalmi adó már elegendő a szociális juttatások, állami tartozások, iskolák, hadsereg és az adminisztráció fenntartására. Persze egyéb reformok is szükségesek, mert például a képviselők díjazását nem a képviselőknek, a bürokráciának a választások utáni végkielégítését nem a távozóban lévő kormánynak kellene megszabnia és az önkormányzatok hatalmas - és gyakran szükségtelen - bürokráciának a fenntartására sem érdeke az országnak. Ugyanakkor szükség van arra, hogy a progresszív tulajdon adó bevételéből részesüljön az egészségügy, a közoktatás, a kulturális intézmények, a politikától és lobbi érdekektől független igazságszolgáltatás és hiteles hírközlés intézményei is. Szétszakitott Nemzet, Megosztott Társadalom Az általános pesszimizmusnak egyik oka, hogy a magyar társadalom nem bízik vezetőiben és nem bízik önmagában sem. Ennek egyik oka, hogy a volt kommunistákat, a zsidókat, cigányokat, a kisebbségben és a világban szétszórva élő magyarokat a társadalom többsége nem tartja teljes értékű magyaroknak, valódi honfitársnak. Nem is gondolja át, hogy ezzel elutasítja a nemzetnek közel felét. Tudom, hogy a betört ablakú kirakatok és az őrizetlen írószövetségi gyűjtőládák által fémjelzett nemzeti egységet nem lehet visszaállítani, de a jelennek acsarkodó és önromboló lelkiállapotán azért lehet javítani. Ezért alább felsorolok néhány, a fent említett megosztottságainkat csökkentő lépést, lehetőséget. Meg kell értenünk, hogy a volt kommunista párt-tagok és családjaik az ország lakóinak egynegyedét tették ki. El kell fogadnunk, meg kell értenünk, hogy túlnyomó többségük vagy idealizmusból vagy állásaik megtartása és az előrejutás érdekében léptek be a pártba. Azt is tudjuk, hogy többségük nem ártott honfitársának, ma már nem is él és tudjuk azt is, hogy senkit sem szabad olyan tettekért hibáztatni, melyeket nem ő, hanem apja vagy nagyapja követtek el. Én ugyan helytelenítem a mai magyar miniszterelnök sok tettét, de azért ki kell mondanom, hogy senkit sem lehet elődje felesége nagyapjának tetteiért elítélni! Az egyén csak a saját tetteiért felelös! A volt kommunisták leszármazottaival való megbékélés mellett a zsidósággal való megbékélés és a kölcsönös bizalom légkörének helyreállítása is elengedhetetlen. El kell érnünk, hogy úgy a többségi társadalom, mint a zsidóság belássa, hogy mindkettőjüknek "lépni kell". A többségi társadalomnak be kell látnia, hogy a Holokausztot megszenvedett zsidó származású honfitársaink joggal ítélik el azokat, akik a második világháború idején szimpatizáltak a nácikkal vagy akik tétlenül tűrték el zsidó honfitársaik megaláztatását, legyilkolását. Be kell látniuk, hogy a meghurcoltak vagy legyilkoltak gyermekei már csak emlékeik miatt is joggal éreznek bizalmatlanságot vagy félelmet és be kell látniuk azt is, hogy ez a félelem csak erősödik, amikor katonai egyenruhákban masírozó, fenyegető és félrevezetett fiatalok tűnnek fel az utcákon. A többségi társadalomnak ezért be kell látnia, hogy nem ok nélkül bizalmatlanok az olyan magyarok, mint Eli Wiesel, Kertész Imre, vagy Andy Grove és tudnia kell azt is, hogy ők sokat segíthetnének népünk felemelkedésében, jó hírének helyreigazításában, ha úgy éreznék, hogy ők tényleg teljes értékű és megbecsült honfitársaink. Az is növelné a magyar zsidóságnak joggal kijáró megbecsülést, ha köztudomású lenne, hogy ők adták a magyarságnak Nobel díjaink többségét, ök adták Radnóti Miklóst vagy Szerb Antalt is és, hogy a 301-es parcellában a zsidó hazafiak sírhantjainak száma messze meghaladja a magyar zsidóság számarányát. Persze a magyar zsidóságnak is vannak feladatai. Bizony jó lenne ha ők jobban hangsúlyoznák, hogy a magyar befogadó nép és ezt a múlt bizonyítja. Bizony többször beszélhetnének arról, hogy Kossuthnak zsidó ezrede volt, hogy a magyar Felső Ház tagjai vagy a magyar hadsereg tábornokai között ott voltak zsidó honfitársaink. Az is szolgálná a megbékélést, ha a Wallenbergeknek kijáró jogos hála mellett, többet beszélnének Sztehlo Gábor, Koren Emil, Keken András, Koszorús Ferenc és a többi hétszáz honfitársukról is, akiket Izrael embermentő tevékenységükért a Világ Igaza kitüntetésben részesített. Bizony sokat javítana a jelen helyzeten, ha többen követnék Teller Ede példáját, aki, miközben 100 %-os magyarnak tartotta magát, közben 100 %-ban vállalta zsidó örökségét is és ettől nem kevesebb lett, de több, ettöl 200 %-os ember lett. A "cigánykérdés" megoldása sem várathat tovább magára, mert az nemzeti tragédiához vezethet. A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb követelménye. Nem elég a megalázott "vén cigányról" és a "rongyos régi babájához" hű cigány lányról nótázni, de szembe kell nézni a jelen valóságával is. Veszprém és Tatárszentgyörgy példája -- tehát úgy a többségi társadalmat, mint a cigányságot sújtó bűntettsorozat -- nem csak közbiztonsági kérdés! A bűnözés csak kórtünet, egy kirekesztett, munka nélkül nyomorgó -- példakép, szakma és remény nélküli társadalmi réteg kórtünete. Minden kiszolgáltatottat, minden ártatlant kötelességünk megvédeni, az emberi életkörülményekhez alkalmat adni, őket megérteni, befogadni és nem szítani, hanem orvosolni az ellentéteket. Többről van itt szó, mint anyagiakról! Hasonló feladattal néz szembe a többségi társadalom, mint India nézett szembe, amikor a kaszton kívüli "érinthetetlenek" társadalmi integrációjának útjára lépett, amikor nem csak az együttélés közös terheinek, az ország jogi és erkölcsi normáinak elfogadását, de jogokat és megértést is kezdett biztosítani számukra. Indiában több mint egy generáció hosszan tartott és sok igyekezetet, megértést, törődést igényelt ez. Nem volt könnyű elérni, hogy egy "érinthetetlen" család gyermeke elhiggye, hogy ugyanolyan jogai és lehetőségei vannak, mint a másik embernek, hogy ő is elérhet valamit az életben, neki is van joga az önbecsüléshez és, hogy rajta is múlik a saját sorsa, jövője. Ugyanígy persze idézhetném Barack Obama elnök úr példáját is, elvégre Amerikában is hosszú volt az út, mely a Fehér Házig vezetett. Ezért nem kell türelmetlennek lennünk, nálunk is soká fog tartani a faji és egyéb előítéletek felszámolása, de meg fog történni. Ezért, többek között a magyar iskolarendszert is meg kell reformálni, hogy lelkileg is és tudásban is kiegyensúlyozza a cigány gyerekek otthonról hozott hátrányait. Igen, az összmagyarság érdeke, hogy a tejes értékű "magyarrá válás" útján végre elindulhassanak cigány származású honfitársaink is. Végül pedig itt lenne az ideje, hogy teljes nemzetben gondolkozzunk és ennek a tudatnak megteremtsük az intézményrendszerét is. Itt most nem fogok a kisebbségben élő honfitársainkról írni, mert az egy külön tanulmányt érdemelne. Most csak a világban szétszórt magyarságra gondolok, beleértve az emigrációkat követő második és harmadik nemzedékeket is. E téren is sok mindenen változtatni kellene: Hasznos lenne elgondolkozni például azon, hogy az új magyar találmányoknak (a három dimenziós TV, az üvegbeton, az új Rubik-gömb, a nanó-technológia, az intelligens számítógép vagy a napenergiát raktározó RFC) a nemzet is hasznát lássa. Nem szabad megismételnünk azt ami a múltban az atomenergiával vagy a számítógéppel, Szilárd és Neumann találmányaival történt! El kell érnünk, hogy ezek a találmányok ne Kaliforniában, hanem Magyarországon teremtsenek munkaalkalmakat, szolgálják a magyar önbecsülés és a nemzet jövőbe vetett hitének visszatérését is. Ezek mellett helyes lenne elgondolkozni azon is, hogy például az amerikai magyar szervezetek miként működhetnének együtt a magyar kormánnyal, miként kellene munkájukat koordinálni? Fontos lenne, ha ezt a koordinációt a nyitottság, a pártok felettiség és a folyamatosság jellemeznék. A nyitottság dolgában fontosak az anyagiak is (tehát annak a nyilvánosságra hozatala, hogy ki, miért és kitől kap anyagi támogatást?) Fontos annak köztudomásra hozása is, hogy mikor és milyen döntések születnek egy ilyen koordináló bizottságban. A közérdek azt is megkívánná, hogy ez az együttműködés "pártok feletti" legyen, tehát a bizottságban például egyenlő arányban legyenek képviselve a demokrata és a republikánus párttal szimpatizáló amerikai magyarok. Végül a folyamatosság érdekében el kellene azt is érnünk, hogy a célok -- mint például a magyar kisebbségek autonómia követelése -- melyek eléréséhez Amerika segítségét kérjük ne változzanak azzal, hogy melyik párt van éppen hatalmon. Végkövetkeztetés Eljött az ideje, hogy a magyar értelmiség újra felvállalja történelmi szerepét és erkölcsi iránytűt, optimista jövőképet adjon a magyar társadalomnak. Ezért meg kell magyaráznia, a társadalomban végbemenő folyamatokat. A magyar értelmiségnek azzal kell szolgálnia a megbékélést, hogy tudatosítja a társadalom egészében azt, hogy a pártok csak eszközök közös nemzeti céljaink elérésére és azt is, hogy e célokat csak akkor érhetjük el, ha megfogalmaztuk azt a magyar jövőképet, melyben mindannyian egyetértünk. Egyszóval eljött az ideje, hogy a magyar értelmiség hozzájáruljon népünk szebb jövőjének formálásához is és a nemzet lelki gyógyuláshoz is. Ez sajnos ma még várat magára, ma még a magyar értelmiség többsége sajnos néma. Ennek az össznemzeti felemelkedésnek lehet első lépcsőfoka a 21. század Petőfi Körének, az új Nemzeti Kerekasztalnak, tehát egy olyan fórumnak a létrehozása, mely megfogalmazza és szolgálja a nemzet történelmi létérdekeit. Egy ilyen, a hiteles magyar gondolkodók kerek-asztala hozzájárulhat egy olyan magyar társadalom formálódásához, mely tájékozott, megbízik vezetőiben és így a szavazó urnáknál képes és hajlandó egy ezer éves kultúrnemzethez méltó döntéseket hozni. Én hiszem, hogy a mai „hadi demokrácia" korát lezárta Sopronpuszta, hogy most elkezdődhet a valódi magyar demokrácia kora, hogy 2010-ben annak tudatában szavazhatunk, hogy a magyar jövő, tehát az unokáik jövője biztos és felelős kezekbe kerül! Lipták Béla (1956-ban a 16 Pont egyik megfogalmazója)

NYILATKOZAT: a Finn-ugor származás kérdésében. A Montrealban működő Bethlen Gábor Irodalmi és Baráti Kör beadványt intézett a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez és a Nyelvtudományi Intézet igazgatójához – úgymond – a „Finn-ugor származás eltörléséért". Hogy kezdeményezésüket nyomatékosabbá tegyék, a beadványhoz aláírásgyűjtést folytattak és a támogatók nevét közzétették. Meglepődve tapasztaltam, hogy a kérdéses beadvány támogatói között az én nevem is szerepel. Ezúton kijelentem, hogy a szóban forgó beadványt ezelőtt nem láttam és nem írtam alá, tehát ezen a közleményen nevemet jogtalanul használták! Szeretném leszögezni, ha eljutott volna hozzám ez a beadvány, akkor sem írtam volna alá. Nem azért, mintha a magyarság Finn-ugor népektől való származásának feltétlen és vita nélküli híve volnék, hanem azért, mert ezt a több tudományt érintő kérdést nem tartom helyénvalónak aláírásgyűjtéssel, beadványokkal elintézni, de még csak befolyásolni sem. A beadvány is negatív hatásúnak tartja, ha a politika vagy bármilyen más külső érdek befolyásolni akarja egy ilyen fontos, népünk származását érintő kérdés eldöntését. (Ugyanígy azt sem tartanám helyesnek, ha például népszavazással döntenénk egy ilyen problémáról.) Ellenben a tudományos vitáknak feltétlen híve vagyok. Jó lenne, ha harag és részrehajlás nélkül végre szabadon tudnánk beszélni ezekről a sokáig „veszélyesnek" tartott kérdésekről, más véleményét is tiszteletben tartva. Manapság úgy látom, hogy a tudományban is erősen jelen van a pártosodás; különböző, egymással szóba sem álló szekértáborok működnek, a más véleményeket egyszerűen semmibe veszik és elhallgatják. Én általában fontosnak tartanám, ha szellemi életünkben megőriznénk szuverenitásunkat. Egy ilyen kérdésben, mint a magyarság eredete és a rokonnépi kapcsolatok, meg különösképpen. S ha már állást kell foglalni, teszem ezt szakmámból fakadóan, – elsősorban néprajzosként. A magyarság etnogenezisének kérdését mindenképpen különböző nézőpontokból lehet és kell vizsgálni. Legfontosabb területek talán: Az embertani vagy fizikai antropológiai, a nyelvészeti és a kulturális jellegzetességek kérdésköre. Ha a magyarság eredetét nézzük, a három területen nyert adatok egészen különböző etnikai kapcsolatokra utalnak. Tehát egyértelműen kijelenteni, hogy a magyarok ettől vagy attól a néptől származnak; nem lehet, mert ez a kérdés leegyszerűsítését jelentené és semmiképpen sem fedné a valóságot. Az embertani és a kulturális területen a legtöbb adat valóban a közép-ázsiai török népekkel való szoros kapcsolatra utal, (a honfoglalás-kori források például elődeinket általában „türk"-öknek nevezik). A nemzetközi nyelvtudomány viszont hitelt érdemlően bebizonyította, hogy a Magyar nyelv struktúrája, nyelvtani jellege, legfontosabb szavaink nagy százaléka és egész alapszókincsünk elsősorban AZ Ob mentén élő kis ugor nyelvekkel mutat rokonságot és távolabbi kapcsolatban áll a Finn és AZ észt nyelvvel. Ugyanakkor a Magyar nyelvben csak jövevényszavak formájában mutatható ki a török és más ázsiai népek befolyása. A kérdés tehát érdekes és bonyolult, ugyanakkor rendkívül nehezen megválaszolható. Kik vagyunk, honnan jöttünk és milyen nyelvet beszéltek elődeink? Talán soha nem kapunk végleges választ ezekre a kérdésekre. De a széleskörű tudományos kutatás, a különböző álláspontok közti eredményes párbeszéd, valamint egymás munkásságának alaposabb megismerése és tiszteletben tartása közelebb vihet népünk valós származásának feltárásához. Dr. Tarján Gábor néprajzkutató antropológus, Az Amerikai Magyar Collegium ügyvezetője Garfield, NJ USA ===========================

1989 - 2009 - A FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM

Megjelent: USA 79. évfolyam ERŐS VÁR 3. Oldal --- 2009. Augusztus 1989 - 2009 HÚSZ ÉVE INDULT ÚJRA A FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM "A legújabb hírek szerint ezt a gimnáziumot akarja Magyarország jelenlegi vezetése megszüntetni a többi nyolcosztályos gimnáziummal együtt, mert ellenzi az "elitképzést"! Reméljük, ezt a bűnös merényletet a Mindenható nem fogja megengedni!" A hatvanas években két Magyar professzor, Balogh Tamás és Káldor Miklós, Őfelsége Erzsébet királynő -- Wilson Harold miniszterelnök vezette munkáspárti kormányának lordi címet elnyert gazdasági szaktanácsadói -- interjút adtak a Magyar televízióban, melynek során többek közt említést tettek a világban szétszóródott Magyar tudósokról, művészekről, és egyéb híres személyiségekről. A beszélgetés során Lord Balogh megjegyezte: "Kérem, ez három pesti gimnázium, a Piarista Gimnázium, a Fasori Evangélikus Gimnázium, és ...", nem fejezte be, mert a riporter kissé udvariatlanul félbeszakította. Mi viszont tudjuk, hogy harmadiknak nyílván a Mintagimnáziumot értette, mert mindketten odajártak. Ez a televíziós interjú nagy hatással volt rám, mint fasori öregdiákra, akinek világhírű középiskoláját, hivatalos nevén Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumot az akkor regnáló kommunista rezsim egyházellenes politikájaként államosította s megszüntette. Azt az oktatási intézetet, amelynek híre talán nagyobb volt a világban, mint saját hazájában, és amelyikről Eisenhower Dwight elnök egyszer megjegyezte, hogy az egész Fasori Gimnáziumot át kellene telepíteni az Egyesült Államokba. Nem csoda, hogy Ike — jó humora ellenére — ezt komolyan gondolhatta, mert az amerikai tudomány, kultúra, a művészet sok olyan hírességgel büszkélkedhetik, akik a Fasori Gimnázium padjaiban ültek. Nem akarok neveket felsorolni, ezt már sokan megtették előttem, és így nem is akarok ismétlésekbe bocsátkozni, de mint olyan valaki, aki volt diáktársaival együtt maga is szerény szerepet játszott az újraindításban és a nyolcvanas évek közepétől a legutóbbi időkig aktív tevékenységet folytatott részben a gimnázium Igazgatótanácsában, részben a Volt Növendékek Egyesülete Elnökségében, még mindig örömteli döbbent meglepetéssel fedez fel olyan hírességeket, akikről kiderül, hogy fasori diákok voltak: Felfedezők és feltalálók, kutatók és Nobel-díjas tudósok, írók és publicisták, rendezők és színészek, zeneszerzők, zeneművészek és karmesterek, közgazdászok és gyárosok... A felsorolást nehéz abbahagyni. A Magyarország orosz megszállása alatti kollaboráns kommunista kormányzat által államosított gimnáziumunk 1952 -től 1989-ig, tehát 37 évig nem működött oktatási intézményként, hanem egy országos hatóság (az Országos Pedagógiai Intézet) irodaépületeként működött. Mi, volt diákok fájó szívvel gondoltunk rá, amikor irodahelyiségekként láttuk viszont átalakított osztálytermeinket, kifosztott, valaha gazdagon berendezett természetrajz és fizika szertárainkat és szaktantermeinket, tönkretett, kitűnően felszerelt tornatermünket, a vandál módon széthordott, szakszerűen bebútorozott rajztermünket, a tanácsteremmé átalakított gyönyörű dísztermünket, és mindazon erőszakos változtatásokat olyan — templomból és iskolából álló — épületegyüttesben, melynél ideálisabb oktatási és nevelési miliőt kevés intézmény tudott nyújtani. A gimnázium újraindítását követelő bel- és külföldön élő, volt diákok nem nyugodtak bele az Alma Mater végleges elvesztésébe és komoly intézkedéseket tettek annak visszaszerzésére. Ebben oroszlánrészt vállaltak a hazaiak mellett az Amerikában és Ausztráliában élő öregdiákok különösen a sajtóban megjelent cikkeikkel, anyagi támogatásaikkal, és az illetékes szervekkel folytatott tárgyalásaikkal. A dolog szépséghibája volt, hogy az evangélikus egyházzal szinte nagyobb küzdelmet kellett folytatni, mint az állammal. Az ország politikai életében látható enyhülés következtében az állam álláspontja az volt, hogy visszaadja az iskolát, ha az egyház kéri — de az egyház nem kérte! Ennek egyebek mellett főleg anyagi okai voltak, tehát az egyház tartózkodása magyarázható és érthető volt. Döntő fordulatot hozott az Evangélikus Világszövetség 1984-ben Magyarországon megrendezett nagygyűlése, amelyen D. Káldy Zoltán evangélikus püspököt választották a Világszövetség elnökévé. Ezt a tényt kihasználva, a Magyarországon élő volt növendékek -- néhány lelkes aktivista kezdeményezésére -- 1984 októberben megalapították a Fasori Öregdiákok Baráti Körét, amelynek működését a hatóságok a kommunista vezetés alatt álló Hazafias Népfront keretei között engedélyezték azzal a szigorú feltétellel, hogy megtiltották a gimnázium visszakövetelését. Attól tartottak és nyíltan ki is mondták, hogy a "Vissza a Fasort!" jelszót a "Vissza a Felvidéket!" követheti. Ettől pedig minden üldözési mániában szenvedő kommunista reszketett. Miután az országban rendszerváltásnak nevezett fordulat következett be, hosszas, kemény de eredményes tárgyalások következtében megszületett a döntés és 1989-ben iskolánk a Magyarországi Evangélikus Egyház kötelékében újra oktatási intézménnyé lett. Budapesti Evangélikus Gimnázium néven, melyhez megkülönböztetés címén a Fasor szót is hozzácsatolták. Ennek AZ újraindulásnak ünnepeljük idén a húsz éves évfordulóját. A megnyitó ünnepélyen Dr. Gyapay Gábor igazgató könnyekkel a szemében beszédét így kezdte:"Kedves Fasori Diákok !" — . ITT a hangja megcsuklott, majd így folytatta: "Ez 37 évig nem hangozhatott el ebben a teremben." A hatás leírhatatlanul szívbemarkoló volt. Mindez húsz éve történt, azóta a Mindenható segítségével újra van Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium! A volt diákoknak a gimnázium iránti szeretete és ragaszkodása szinte egyedülálló. A kapcsolat az érettségivel nem ér véget, az osztálytársak mind egymással, mind a Volt Növendékek Egyesületén keresztül a gimnáziummal továbbra is érintkezésben vannak. Nemigen van a világon olyan gimnázium, amelynek diákjai hatvan éven felüli érettségi találkozókat tartanak. Tudunk egymásról, törődünk egymással. Ez az "old school-tie business" fasorista változata. Az 1945-ben végzett osztály 2009 májusában tartotta 64-éves érettségi találkozóját! A résztvevők zömmel beteg, 82 éves öreg emberek voltak, de a fasori szellem, a "Genius Loci" hatására egymás iránti barátságuk és az Alma Mater szeretete a Mennyei Atya jóvoltából még mindig összehozza őket. Barátságuk lényegileg egy életre, a sírig szól, hiszen egymást temetjük. Külön örömöt jelent, amikor külföldön élő osztálytársaink hazalátogatnak európai országokból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Brazíliából, Ausztráliából. A legújabb hírek szerint ezt a gimnáziumot akarja Magyarország jelenlegi vezetése megszüntetni a többi nyolcosztályos gimnáziummal együtt, mert ellenzi az elitképzést! Reméljük, ezt a bűnös merényletet a Mindenható nem fogja megengedni! Simon Róbert, ny. főiskolai docens, presbiter, Fasor-i öregdiák ==================================