Magyar kérdések / Hungarian issues

A MAGYAR MÉDIA TÖRVÉNYRŐL:

2011-02-12T20:27:00.000-08:00

A MAGYAR MÉDIA TÖRVÉNYRŐL:

A kapkodás soha nem vezet jóra. Az a tény is igazolja ezt, hogy a 2010. november 22-én beadott és december 21-én elfogadott Új Médiatörvény, melyet a Magyar Közlöny 2010.december 30-án megjelentetett nem az, amit a Parlament elfogadott december 21.-én. Amit elfogadott a Parlament, az még nem jelent meg hivatalosan sehol, hiszen a szavazáson még történt módosítás a törvényben.

Így jelenleg egy olyan Médiatörvényen zajlik a vita, melynek PONTOS SZÖVEGÉT még a kapkodás végett senki sem olvasott.

Előd László: Gondolataim

*****

Tisztelt Rétvári Bence Államtitkár úr,

Örülök, hogy találkozhattunk február 4-én a Los Angeles-i főkonzulátusi (Bel Air Crest Klubház) rendezvényen, s azon elbeszélgethettünk. Ez volt az az alkalom, amikor átadtam Önnek „Gondolataim a Médiatörvényről" című írásom nyomtatott változatát.

Beszélgetésünket szerettem volna kizárólagosan a médiatörvénynek szentelni, de Ön ismételten a magán nyugdíj-pénztárak és az államgazdaság témáira terelte a szót. Konkrét hivatkozásomra, miszerint a médiatörvény egyik paragrafusa az egyéni hallgatókat, nézőket és a média felhasználóit is felelősségre vonja, Ön azt válaszolta, hogy „ilyen a törvényben nincsen".

Előd László: Nyílt levél a Magyar Kormány tagjaihoz

*****

Országgyűlés Hivatala

TYnm a 4Yn : 114 l

Érkezett: 2010 NOV 2 2

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

Dr. Kövér László,

az Országgy űlés Elnöke részére

Tisztelt Elnök Úr !

Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994 . (IX. 30.) OGY határozat 85 . §-a alapján „a

médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról" a következő törvényjavaslatot kívánja

benyújtani .

Budapest, 2010 . november 22 .

A Média Törvény-Javaslat, Országgyűlés Hivatala Irományszám: T/1747 2010 NOV 22

(ez nagyon lassan jön be)

*****

MAGYAR KÖZLÖNY 202. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

2010. december 31., péntek

Tartalomjegyzék

2010. évi CLXXXIV. törvény A bíróságok elnevezésérõl, székhelyérõl és illetékességi területének

meghatározásáról 31931

2010. évi CLXXXV. törvény A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 31959

A Média Törvény a Magyar Közlönyben, 2010 DEC 31

***** ***** *****

A TEMERINI FIUK

2011-01-27T14:06:00.000-08:00

M. Szabó Imre dokumentumfilmje, A TEMERINI FIÚK

Az alábbi linken tekinthető meg az interneten a dokumentumfilm IV.része:

http://www.echotv.hu/20101218_a_temerini_fiuk.html

Zsoltáros: Nt. Novák József,- 2011 január 23-án.mpg

2011-01-27T04:00:00.000-08:00

Los Angeles International Liszt Competition

2011-01-17T17:55:00.000-08:00

Rural Hungary (1939)

2011-01-13T14:23:00.000-08:00

Budapest, Budapest te csodás!!!!!

2011-01-13T14:20:00.000-08:00

Az Operett házhoz jön

2011-01-13T14:18:00.000-08:00

Freedom's Fury 1 - A documentary on the 1956 Olympic semifinal water pol...

2011-01-13T14:17:00.000-08:00

Péter Szabó Szilvia: The little drummer boy

2011-01-13T14:12:00.001-08:00

Ave Maria-Charlotte Church at a benefit for clef's kids

2011-01-13T14:11:00.000-08:00

Zsoltáros: Nt. Novak József,- 2011 január 9-én.mpg

2011-01-13T12:58:00.001-08:00

Zsoltáros: Nt. Novak József,- 2011 január 2-án.mpg

2011-01-13T12:58:00.000-08:00

BUDAPEST, BUDAPEST TE CSODÁS / BUDAPEST, BUDAPEST, YOU BEAUTIFUL

2011-01-13T12:57:00.001-08:00

BUDAPEST, BUDAPEST TE CSODÁS / BUDAPEST, BUDAPEST, YOU BEAUTIFUL

2011-01-13T12:57:00.000-08:00

In gold under the Santa Monica Pier -- pre-twilight

2011-01-13T12:56:00.000-08:00

Azusa_Southern_California.avi

2011-01-13T12:55:00.000-08:00

Ne-mond-meg-hol-a-helyünk.MPG

2011-01-13T12:54:00.002-08:00

Andoni Zorbas - Sept12-2009 Greek Festival, L.A.

2011-01-13T12:54:00.001-08:00

18; Záró gondolatok: Márai - Pomogáts - Előd

2011-01-13T12:53:00.000-08:00

12; Előd László: Gondolatok

2011-01-13T12:52:00.001-08:00

17; Finta Wanda - Márai Sándor: Halotti beszéd

2011-01-13T12:52:00.000-08:00

16; Előd László - Gondolatok

2011-01-13T12:51:00.000-08:00

15; Jakabbby Zsolt - A hazafi - Bujdosó dala

2011-01-13T12:50:00.001-08:00

14; Óss Enikő - Márai Sándor: Mennyből az angyal

2011-01-13T12:50:00.000-08:00

11; Jakabffy Zsolt - Márai Sándor: Föld, föld ... részlet

2011-01-13T12:48:00.001-08:00

10; Finta Ilona - Gondolatok

2011-01-13T12:48:00.000-08:00

09; Jakabffy Zsolt - Márai Sándor: Napló - 1943-44 részlet

2011-01-13T12:47:00.000-08:00

13; Durkó Edit - Márai Sándor: Október 23;

2011-01-13T12:45:00.001-08:00

08; Óss Enikő - Márai Sándor: A delfin visszanézett

2011-01-13T12:45:00.000-08:00

07; Durkó Edit - Márai Sándor: Csillag

2011-01-13T12:44:00.001-08:00

06; Finta Ilona - Márai Sándor: Mágia - részlet

2011-01-13T12:44:00.000-08:00

05; Finta Wanda - Márai Sándor: Kassai őrjárat

2011-01-13T12:43:00.000-08:00

04; Durkó Edit - Márai Sándor: Zendülől - részlet

2011-01-13T12:42:00.001-08:00

03; Szín Anna - Márai Sándor: Ujj gyakorat

2011-01-13T12:42:00.000-08:00

02; Előd László - Márai Sándor - Gondolatok

2011-01-13T12:41:00.001-08:00

01; Sándor Zsuzsi - Arany János verse: Itthon

2011-01-13T12:41:00.000-08:00

Trianon-1920 június 4

2011-01-13T12:40:00.001-08:00

Gyula Illyés recites Gyula Illyés: One sentence on tyranny

2011-01-13T12:40:00.000-08:00

William Kaplan recites Gyula Illyés: One sentence on tyranny

2011-01-13T12:39:00.000-08:00

Andoni Zorbas recites Gy. Illyés: One sentence on tyranny

2011-01-13T12:38:00.000-08:00

About tyranny...

2011-01-13T12:37:00.001-08:00

Gyula Illyés: One sentence on tyranny - Andoni Zorbas

2011-01-13T12:37:00.000-08:00

In gold under the Santa Monica Pier -- pre-twilight

2011-01-13T12:33:00.000-08:00

Katona Pál: EGY KÖZLEMÉNY KIEGÉSZÍTÉSE

2010-05-14T12:42:00.001-07:00

NYÍLT LEVÉL: Előd László válasza Katona Pál "Egy közlemény kiegészítése" című elektronikusan terjesztett írására. (Az alábbiakban a teljes írást is, eredetiben, közlöm)

Nem állhatom meg, hogy néhány keresetlen szó erejéig ne szóljak az „egy közlemény kiegészítése" írásodhoz, mely közlemény egy olyan gyűlés és megbeszélés eredménye volt, melyen Te meghívásod hiányában nem vehettél részt, s így bizony a 'savanyú szőlő' erjedő szagát hordja magán.

Többszöri olvasás után arra a következtetésre jutottam, hogy valójában egyetlen félmondatod csupán mellyel egyet tudok érteni: „az évtizedeken át előadott és az emigráció szívében fontos helyet elfoglaló Székely Himnusz", bár nem 'előadott', hanem 'közösen énekelt' lenne a helyesebb meghatározás. (Óss Enikő általam szervezett idei márciusi Könyvbemutatóján is elhangzott, azaz a Székely Himnusszal nyitottunk majd a Szózattal zártunk.)

Úgy tűnik, írásod féligazságok, innuendók, feltételezések és előítéletek keverékén alapszik, tehát nem egy tényekkel foglalkozó eszmefuttatás.

Ezen túlmenően írásod zavaros, mert összemosol benne nem együvé tartozó gondolatokat: a 2010 április 9-i Magyar Hírlap cikket – melynek én is egyik aláírója vagyok --valamiféle torz értelmezés alapján összekapcsolod a majdnem két évvel ezelőtti március 15-i ünnepség egyik olyan eseményével melyről nem sokat tudsz mint írásod tanúsítja.

Mindebbe belecsúsztatod Kovács Klaudia tavaly októberi megtagadását annak, hogy a „Lyukas Zászlót" a Los Angeles-i Fő-Konzulátus, A Magyar Ház és az Arany János Kultúr-Kör -- melynek elnöke vagyok -- közösen bemutassa, (mert szerinte sem Bokor Balázsnak, sem Pereházy Miklósnak nincs integritása, bár részéről ez diszkrimináció) főleg miután az előzetes megbeszélések alapján az előzetes hirdetéseket megtettük, -- s ennek én voltam a szervezője.

Nincs annál rosszabb és közösség-rombolóbb tevékenység, mint amikor valaki fél-információk alapján demagóg kijelentéseket, írásokat tesz közzé.

Nem tudom, honnét veszed a bátorságot, hogy 'etika íratlan törvényei'-t idézve több mint 54, főként Nálad idősebb s némely, ismeretekben talán gazdagabb személyt, köztük engem is kioktass.

Lehet, hogy nemesnek érzed Magad a „"nemes" egyszerűséggel "ex-kommunista trójai faló"- megjegyzésedért, de érdekes lenne egy tanulmányodat arról olvasni, hogyan határozod meg az 'ex-kommunista' vagy a 'kommunista' jelzőt, mert attól tartok, üres és meg nem alapozott rosszindulatú címkeként használod csupán.

Nem tudom azt sem, mi predestinál Téged arra, hogy megkérdőjelezd 54 magasan kvalifikált aláíró gondolatait, azok egységét.

Milyen jogon próbálsz megszólalni mint az emigráció szószólója?

Ugyanakkor záró soraiddal: „Ezért a jövőben bizony nem árt meggondolni, hogy nevükkel és aláírásukkal az érem melyik oldala mellett tesznek hitet" mintha fenyegetően a szólásszabadságunkat javasolnád megcsonkítani.

Részemről nem kivánlak kioktatni, de ha bármikor el akarsz beszélgetni velem, megpróbálnék időt találni arra.

Néhány idevonatkozó háttér anyagot ha érdekel, elolvashatnál a blog-oldalamon. Címe: Http://Arpad1.Blogspot.Com

Az alábbiakban pedig idézem Kovács Klaudia saját bemutatkozását, melyben kifejezi „nemzeti elkötelezettségét és művészi/magyar integritását" azon túlmenően, hogy a főérték nála úgy tűnik elsősorban az önimádó (narcissistic) Kovács Klaudia, azután pedig a pénz, a pénz, a pénz... és gondolatait melyekkel elintézi az összmagyarság őt nem támogató részét. Persze ha Te mindezek ellenére Isteníteni akarod őt, ez a Te választásod.

Ez az Ő személyes bemutatkozása... ezt írta tavaly július 27-én:

" Every jerk who put an obstacle in my way, now can kiss my talented, unstoppable ass! You can quote me on that in public.

Klaudia Kovacs
Director, Producer, Actor, Writer
www.klaudiainc.com"

Klaudia Kovacs

www.klaudiainc.com

=====================================

„Egy közlemény kiegészítése

Az Amerikai Magyar Hirlap 2010. áprilisi 9.-i számában napvilágot látott egy közlemény, amely a Los Angeles-i magyar kulturális élet egy kritikus ütközési pontjának elszabadult energiáit próbálta épitő szándekkal pozitív irányba terelni - e sorok írója szerint azonban csak félsikerrel.

Ha a konfliktust megoldani kívánók szándéka komoly, akkor annak összes résztvevőjét illik néven nevezni, vagy pedig egyiket sem - márcsak az újságírói etika íratlan törvényei szerint is.

Bokor Balázs kulturális "keresztapasága" az emigráció számára mindenképpen egy régen várt jelenség; ugyanakkor egy kétélű kard is, amely nemcsak egy irányba vág. Szerénytelenség nélkül mondható, hogy Los Angelesben a főkonzul érkezése előtt is volt komoly magyar kulturális élet s a főkonzul távozása után is lesz! Ez természetesen semmit sem von le tevékenységének áldásaiból. Ugyanakkor ha ennek a jelenlétnek az ára, hogy az évtizedeken át előadott és az emigráció szívében fontos helyet elfoglaló Székely Himnuszt kihagyjuk minden olyan műsorból, amelynek a főkonzulátus társszervezője, akkor meggondolandó e hozzájárulás elfogadása.

A Székely Himnusz elhagyása a felszínen formainak is elkőnyvelhető, ugyanakkor - torpedó módjára - a nemzeti érzés egységformáló erejét szubverzív módon gyengíti. Ezt igazolta, illetve erre reagált a - "kuruc mentalitású" - közönség amikor egy ünnepségen - a hivatalos program ellenére - azt elénekelték. Kétszer is! Nem csak azért, mert ez a himnusz a székelyeké, hanem azért is mert a mű egyben a Trianonban elszakított magyarok irányába érzett szolidaritás megnyilvánulása.

A fenti hozzáállásból kifolyólag mondhatnánk azt is, hogy a főkonzul, a konzulátus és a kormány amelytől a mandátumukat és protokoll utasításaikat kapták nem Nagy-Magyarországban gondolkodik, s nem nemzeti. Az emigráció viszont kimondottan és elkötelezetten az! És itt van a kutya elásva.

E sorok írója - pontosan a fenti okok miatt - két korábbi elektronikus körlevélben is "nemes" egyszerűséggel "ex-kommunista trójai faló"-nak nevezte a főkonzul urat, amely szavak somogyi stílusáért ezúton kér elnézést Bokor Balázstól.

Feltételezhető, hogy "A lyukas zászló" c. filmet s annak fő alkotóját, Kovács Klaudiát, nemzeti elkötelezettsége és művészi/magyar integritása gátolta meg a konzuli kulturális holdudvarba való beilleszkedésben illetve ezen ok miatt került a művész e jeles külképviselet "persona non grata" listájára.

Ehhez nyilvánvalóan hozzájárult a kiváló rendezőnő egy-két kendőzetlen s meglehetősen határozott megnyilvánulása Bokor Balázs személyét illetően, akit találkozásunkkor mint kultúrembert volt szerencsém közelebbről megismerni. Vélt vagy valós sérelmei ellenére a főkonzul nyitott "A lyukas zászló" c. film jövőbeni patronálására - bizonyítva ezzel, hogy esetlegesen személyes érzései ellenére is képes arra, hogy a köz érdekében cselekedjék - úgy ahogy azt munkaadója a magyar állam és annak állampolgárai joggal elvárják! Köszönjük az együttműködést, főkonzul úr!

Az adott közlemény aláíróinak is köszönjük a jogos aggódást, azzal a kitétellel, hogy - mint az evangéliumi Krisztusi tallérnak - minden éremnek két oldala van. Ezért a jövőben bizony nem árt meggondolni, hogy nevükkel és aláírásukkal az érem melyik oldala mellett tesznek hitet.

Katona Pál"

Orbán Viktor Címe

2010-04-26T12:55:00.001-07:00

Akit érdekel, Orbán Viktor e-mail címe : orbanviktor@orbanviktor.hu;

WEB-Oldala : http://www.orbanviktor.hu

Levelezési cím ?: Képviselői Irodaház, 1357 Budapest, Széchenyi Rakpart 19

A "Facebooks"-on nehezen található

Orbán szerint forradalom történt a szavazófülkékben

2010-04-25T14:12:00.001-07:00

A Fidesz elnöke világsikerhez hasonlította a szövetség választási győzelmét.

Feldolgozta: SzZ Forrás: MTI 2010.04.25. vasárnap 21:25

A csúcstámadás sikerült, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt a magyar parlamenti mandátumok 68 százalékát szerezte meg - jelentette be Orbán Viktor, a Fidesz-KDNP listavezetője vasárnap este. A Fidesz elnöke - akit "megnyertük, megnyertük" skandálással fogadtak a pártszövetség szimpatizánsai a Vörösmarty téren - világsikerhez hasonlította a szövetség választási győzelmét.

Orbán Viktor kijelentette, vasárnaptól Magyarország politikai és gazdasági rendszerét nemzeti együttműködés rendszerének hívják, "és ezzel a rendszerrel Magyarországot közösen újra fogjuk építeni, és erőssé fogjuk tenni". Szavait hangos üdvrivalgás fogadta.

Szerinte ez egy olyan rendszer lesz, "amelyben egymást fogjuk segíteni, és egymást fogjuk bíztatni, hogy merjünk nagy célokat kitűzni, és azokért közösen dolgozni". Ebben az új rendszerben az oligarchák régi szabályai érvényüket vesztik - hangsúlyozta.

Mától Magyarországon a magyar emberek érdeke az első, mától Magyarországon a nemzeti együttműködés lesz mindennek a mércéje - húzta alá. Mint fogalmazott, a nemzeti együttműködés rendszere mindenki számára lehetőség, és mindenki felé elvárás, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik, "és természetesen a nemzeti együttműködés teljes jogú részesei a határon túl élő magyarok is".

Ez a rendszer - folytatta - új szabályok szerint működik majd, olyanok szerint, amelyeket az emberek már régóta várnak, követelnek.

Orbán Viktor azt mondta, a kormány irányításával az állam feladata lesz a szabályok jogszabályba öntése, betartása, betartatása. "A magáncélokat szolgáló politika napjai ma leáldoztak, és nem fogjuk hagyni, hogy még egyszer visszatérjenek" - hangsúlyozta.

A Fidesz elnöke hozzátette, a nemzeti együttműködés rendszerében a győztesnek nem igaza van, hanem feladata. Sikernek csak az számít, ami az egész közösség számára siker - jegyezte meg.

Beszéde elején - szavait többször is üdvrivalgás és "ria, ria, Hungária", "megnyertük, megnyertük" felkiáltások szakítottak meg - bejelentette, a "vasárnapi oxigénpalack nélküli csúcstámadás" sikerült, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt a magyar parlamenti mandátumok 68 százalékát szerezte meg.

Magyarország megerősítette a demokrácia melletti elkötelezettségét, helyét Európában és az Európai Unióban - fejtette ki a több ezer szimpatizáns előtt, köszönetet mondva minden magyar embernek, de különösen azoknak, akik nyolc éven keresztül kitartottak a Fidesz, a KDNP és a polgári körök mozgalma mellett.

A csúcsra ugyan Magyarország ért fel - folytatta - minden egyes polgárával együtt, de a nyolc éven keresztül kitartók mentek elöl, ők vitték, és ők tűzték ki vasárnap a csúcsra zászlót.

Véleménye szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy Magyarországon megtörtént a hatodik szabad választás, hanem sokkal nagyobb dolog történt: vasárnap "forradalom történt a szavazófülkékben". Szerinte a magyarok bebizonyították, hogy van értelme a hinni a demokráciában.

"Demokratikus keretek között olyan nagy horderejű változást tudunk véghezvinni, amelyet régen csak a forradalmak nyújthattak egy országnak" - mondta, hozzátéve: vasárnap Magyarországon beteljesedett egy történelmi tanulság, húsz év tanulsága, a rendszerváltás nagy tanulsága, amely úgy hangzik, rendszert váltani nem lehet, rendszert csak megbuktatni, megdönteni lehet. "Megdönteni és újat alapítani helyette, és ma ez történt" - fogalmazott Orbán Viktor.

Kijelentette, a magyarok megbuktatták a hatalommal visszaélő oligarchák rendszerét, és helyette új rendszert alapítottak; ez pedig a nemzeti együttműködés rendszere.

"Két hete elkezdtünk egy mondatot, és ma felkiáltójelet tettünk végére. Ma újra mertünk nagyok lenni, átléptük a saját árnyékunkat" - közölte.

Zárásként azt mondta: szerényen és alázattal azt üzenik Magyarország polgárainak, hogy megértették és diadalra vitték a magyarok történelmi álmát. "Győzedelmeskedjék a te akaratod" - fogalmazott.

Orbán Viktor a "hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" fordulattal zárta beszédét, majd a jelen lévők elénekelték a Himnuszt és a székely himnuszt.

Dr. Nagy Károly: TAVASZI REMÉNYEK, GONDOK…

2010-04-20T21:06:00.000-07:00

Dr. Nagy Károly szociológia professzorral, az Anyanyelvi Konferencia amerikai társelnökével beszélgetett Cservenka Judit, a Nyelvünk és Kultúránk főszerkesztője. Elhangzott a budapesti Kossuth Rádió „Vasárnapi újság" című műsorában, 2010. január 10-én. Az alábbi írás ennek a beszélgetésnek a kiegészített, módosított változata, melyet a Bécsi Napló 2010 március-áprilisi száma is közölt.

Nagy Károly legújabb könyve: Amerikai magyar szigetvilágban, Nap Kiadó, 2009.

Választások előtt áll Magyarország 2010 tavaszán – és ez a jó hír. A jelek szerint korszakváltó cenzúra lehet, szinte egy újabb rendszerváltoztatást eredményezhet ez az országos politikai akaratnyilvánítás. De persze mély lélegzetet kell vegyen minden reménykedő, mert a szavazások után biztos, hogy nem örömünnepnapok következnek majd, hanem óriási erőfeszítéseket, összeszorított fogú türelmet, önfegyelmet, elszánt jó szándékot és nemzetszeretetet megkövetelő újjáépítés, rekonstrukció napjai, évei fogják csak ismét „emelkedő nemzetté" helyreállítani súlyosan károsított Magyarországunkat.

2009. szeptember 3-tól december 20-ig ismét a Debreceni Egyetemen és a budapesti ELTE-n tanítottam angolul az „Introduction to American Sociology" – „Bevezetés az amerikai szociológiába" című kurzusomat, mint korábbi években is. Mindkét egyetemen és általában szülőhazámban reményt keltő tapasztalataim voltak a nyitott, érdeklődő ifjúságról, a világszínvonalon kutató, tanító kollégáimról, a magyar értelmiség számos felelősen gondolkodó, író, publikáló köreiről, folyóiratairól, konferenciáiról, műhelyeiről, fórumairól.

Rossz tapasztalatok főleg a politika, a hatalomgyakorlás területéről érintettek.

Iszonyatos a korrupció, szinte mindennap lehet olyan cikkeket olvasni, hogy valakit már megint ezen-azon kaptak rajta, egy másik ember ennyit-annyit vágott zsebre illegálisan és így tovább. A milliárdos nagyságrendű visszaéléseknek, csalásoknak Amerikában gyakorta van jelentős jogi következménye – Madoff, meg az Enron-főnökök börtönben ülnek – Magyarországon kevésbé. A politika tehetetlensége is lehangoló például olyan esetekben, amikor az államfőt egy másik EU-tagállam egész egyszerűen nem engedi be az országába, és a magyar kormány ezzel nem nagyon tud mit kezdeni. Olyan esetek, amikor Szlovákia meghozza azt a nyelvtörvényét, amely meg fogja büntetni azt az embert, aki nem szlovákul beszél egy másik magyar emberhez az ezer év óta saját hazájában, és a magyar kormány tehetetlekedik a tétlenkedő EU-struktúrához hasonlóan. Vagy az ukrán kormány olyan határozatot hoz, hogy szeptemberben már nem fog magyar nyelvű tankönyveket nyomtatni. Ezek ellen a negatívan diszkriminatív jelenségek ellen demokratikus országokban, EU-tagállamokban egész egyszerűen nem tudnak eléggé hatásosan védelmére kelni a nemzettársaiknak, a kisebbségi magyar közösségeknek.

A magyaroszági „annus mirabilis" húsz évvel ezelőtti rendszerváltoztatása révén óriási esélyek birtokába jutottunk. Igen ám, de ezeket az esélyeket nem úgy használjuk, mint amivel a magunk képére és hasonlatosságára, a magunk magyar sorskérdéseinek, problémáinak, igényeinek megoldására, előbbre vitelére teremthetnénk társadalmunkat, hanem utánozni kívánunk másféle rendszereket, másféle társadalmakat, és gyakorta olyan modelleket veszünk át, amelyeket azok a társadalmak már régen meg is haladtak. Ezen az USA-féle vadkapitalizmus-szerűségen, amelyet Magyarországon igyekeznek jelenleg meghonosítani, Amerika már elég régóta túl van. Például éppen most kísérli megreformálni egészségügyi rendszerét. Az USA-ban az egészségügy profittermelő üzlet, ahol ezért pl. manapság 45 millió embernek nincs betegbiztosítása. Egyesek Magyarországon privatizálni óhajtják az egészségügyet, de ezzel esetleg belemegyünk egy olyan kátyúba, amelyet majd megint meg kell reformálni. A szegénységgel hasonló a helyzet. A magyar népi mozgalom íróitól olvastuk annak idején, hogy hárommillió koldus országa voltunk. Igen ám, de mit látunk ma? Óriási a szegénység, a munkanélküliség, és nem csak a gazdasági világválság miatt. Ismét súlyosan hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok, öregek élnek mély szegénységben Magyarországon millió számra, és nem látszik határozott kormányakarat, kormányszándék e tragikus helyzet orvoslására. Még a szociológusok közül is nagyon kevesen foglalkoznak ezzel a tömeges emberi szenvedést okozó problémával, tisztelet néhány kivételnek, mint például Ferge Zsuzsa. Amerikában a haszonelv erősebb, mint a szociális biztonság biztosításának az elve. Nem válna javunkra ennek a modellnek a szolgai utánzása, Magyarországon is általánossá tétele.

A jelenlegi kormány azzal is súlyos károkat okozott, hogy megszüntetett nemzeti érdekű alapítványokat – a Teleki, az Illyés, a Madách, az ARP Alapítványt többek közt – és bezárt, eladott fontos közszolgáltató intézményeket, kórházakat – még a világhírű pszichiátriai intézetet is –, postahivatalokat, iskolákat, vidéki rendőrőrsöket. Nem a tragikus és veszélyes népességcsökkenés miatt, aminek megállítása, netán megfordítása szándékáról ugyancsak nem tapasztalható jelenleg jelentős kormányprogram. Mert hiszen a parlamenti képviselők nagy része sajnos nem a szavazó polgároknak felelős, hanem pártjának szigorúan elkötelezett képviselője – pénzbüntetéssel sújtják, ha „átszavaz". Ezt a „pártlistás" rendszert mindenképp meg kell változtatnia a demokratikussá fejlődni szándékozó Magyarországnak.

„Tékozló országunkban" az sem kívánatos állapot, hogy nagyon kevesen, és nagyon keveset tudnak a Kárpát-medencében a nyugati magyarságról, és ennek nem a nyugati magyarság az oka, mert hiszen Borbándi Gyulától kezdve Várdy Béláig igen jelentős a róluk, rólunk megjelent kötetek bibliográfiája. Holott ez a nemzetrész olyan erőforrás, amely történelmileg egyedi, ez az erőforrás készenlétet teremtett magában arra, hogy szolgálatára legyen a többi magyar nemzetrésznek. Ezt megszólítani, ezzel okosan élni, erről hírt adni, ez viszont magyarországi feladat.

Hiszen Amerikában például még a mai napig is működik tizenhét városban mintegy 20 hétvégi magyar iskola, tizenhárom városban 22 magyar cserkészcsapat. Magyar istentiszteleteket 56 város 58 református templomában, misét 20 város 21 római és görög katolikus templomában hallgatnak vasárnaponként.

De ráadásul még valami más is történt, ami egyedi a történelmünkben. Mi nyugaton úgy éreztük, hogy volt négy-öt olyan magyar sorskérdés, amit Közép-Európában nem lehetett megtárgyalni a diktatúrák miatt, de viszont szükségesnek véltük, hogy ezekről szó legyen, és szükséges ezek érdekében szószólókká válnunk. Afféle küldetéstudatot próbáltunk kialakítani magunkban és egymásban, hogy az 56-os forradalom és általában a magyarság valóságait közvetíteni tudjuk nyugati országoknak: Trianon nyomorát, a kisebbségi magyarság sorsát, a szovjet megszállás rendőrállamában a demokratikus társadalmi berendezkedés hiányát, az egypártrendszer anomáliáit. Tehát nem csak a magyar nyelv és kultúra megtartása lett a célunk, hanem mindmáig az is, hogy segítsük a többi magyar nemzetrészt abban, hogy a gondjait megismerjék felelős helyeken, Brüsszeltől kezdve Washingtonig, Londontól Párizsig, Ausztráliától Dél-Amerikáig. A szlovákiai nyelvtörvények és az ukrán nyelvszabályozások ügyében például jelen pillanatban is kitartóan lobbizik a Magyar Emberi Jogok Alapítványa Hámos László vezetésével, meg az Amerikai Magyar Koalíció, és számos más amerikai magyar szervezet, egyesület segítségével, hogy amerikai kongresszusi képviselőket, szenátorokat rávegyen nyomásrendszerek létrehozására ezekkel az országokkal szemben, érjék el, hogy azok vonják vissza ezeket a jogtipró intézkedéseket. Ez a küldetéses gondolkodás, magyarságszolgálati munka célt is adott annak, hogy miért tartsák meg magyar nyelvüket és kultúrájukat nyugati országokban gyermekeink, fiataljaink, polgártársaink. Azért tartsák meg, hogy két-, vagy többnyelvű szószólójává válhassanak a magyar nemzetrészek érdekeinek, gondjainak.

Csak arra tudom biztatni a kollégáimat is, hogy adjanak hírt a nyugati magyarságról, amikor alkalmanként meghívjuk őket előadásokra. Amikor hazaérnek, írjanak a tapasztalataikról, tudatosítsák az otthoni közvélemény számára is, hogy ott mi folyik és miért. Amíg ez még van. Mert az az élet ténye, hogy fogyunk. Fogy a nyugati magyarság. Két dolgot kell ehhez hozzátenni. Az egyik az, hogy hála istennek fogy, mert ez azt jelenti, hogy nincsenek újabb tragédiák miatti kivándorlóhullámok. A másik pedig az, hogy csak mennyiségében fogy, minőségében kevésbé. És Berzsenyitől azt is tudjuk, hogy „Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat". A minőség jelen van, és a készenlét is jelen van, ezzel, amíg megvan, jó lenne úgy élni, hogy ez a készenlét szép, jó gyümölcsöket teremjen a Kárpát-medencében is.

KÖZLEMÉNY A MAGYAROK ÖSSZEFOGÁSÁRÓL

2010-04-05T19:10:00.001-07:00

A Los Angeles-i magyar közélet éppen olyan sokszínű, mint az egész amerikai magyarság. Különböző nemzedékek, eltérő politikai felfogások, más-más bevándorlási motivációk, életcélbeli differenciák vannak jelen.

Egy lehet és egy kell, hogy mindezt összekösse: ez a magyar identitástudat, magyarságunk megőrzése.

A sokszínűség azt is jelentette, hogy az egymástól különböző vélemények sokáig nem tudtak egymáshoz közeledni, a véleménykülönbség gyakori ellentéteket szült, érzelemkitöréseken alapuló vitákat, a kompromisszum hiányát eredményezte.

Közösségünk meghatározó és józan személyiségei rengeteg energiát fektettek bele abba, hogy mindez feloldható legyen. A Los Angeles-i magyar közösség mára jelentős változáson ment át. Tagjai korábban nem látott mértékben keresik egymás társaságát, a magyar közösségen alapuló összetartást, összefogást igénylik. Ezzel a magyar identitástudat fenntartásának szép példáját mutatják Amerika-szerte a magyar közösségeknek. Büszkének kell erre lennünk! Az elmúlt három évben ehhez a komoly fejlődéshez alapvetően hozzájárult Bokor Balázs főkonzul, aki önzetlen módon, a helyi magyarság érdekeit is maradéktalanul szem előtt tartva munkálkodott a korábban nem látott eredmények eléréséért. Az általa kezdeményezett, „Merre tart a nyugati parti magyar közélet" konferencia pontosan ebben az irányban kíván továbbhaladni. Olyan közös cselekvési lehetőségeket kíván felvázolni, amelyek megvalósításáért a helyi amerikai magyar közösség és a szülőföld illetékeseinek együtt kell tevékenykedniük.

Pontosan ezért nem engedhetjük meg azt, hogy a sok energiával és küszködéssel kialakított helyi egyetértést, közös tenni akarást bárki önös célból veszélyeztesse.

Elég a régi mentalitásból!

Összefogással lépünk fel bárkinek a felelőtlen vádaskodásaival szemben, a még törékeny egyetértés, a szellemi egyensúly megzavarása ellen!

Csak azt tudjuk és akarjuk támogatni, aki a közös érdekeink szolgálatában a közösség akaratával egyezően kíván velünk együtt tartani.

***

Los Angeles, 2010 áprilisa

***

A fenti közleménnyel egyetértők egy részének a nevei a következők:

***

Antal Timea

Dr Frank de Balogh, Los Angeles megyei biztos, a szociális bizottság elnöke

Bartha András lelkész

Bán György, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Fegyelmi Bizottságának elnöke

Bunyik Béla, a Bunyik Entertainment elnöke, az L.A.-i Magyar Filmfesztivál elnöke

Balogh Sipos Éva, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja

Bán Edit, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja

Báthory Andrea, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja

Dr Bokor Tibor orvos

Borbély Melinda, a UCLA magyar nyelv- és irodalom oktatója

Paul Cliff, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja

Csőke István, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja

Dobrányi Gábor fotóművész

Steve Dondo, a Jonathan Club volt főmérnöke

Előd László, az Arany János Kultúrkör elnöke

Erdélyi Péter mérnök

Fábián Zomora Péter lemezlovas

Finta Ilona Wanda, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja

Dr Andrew Friedman ügyvéd, Los Angeles városi biztos

Dr Frigyes Dezső ügyvéd

Dr Gidófalvi Zoltán, a San Diego-i Magyar Ház elnöke

Dr Győri Róbert, a William Fox Filmclub elnöke

Gyurák Andrea

Dr Harsányi Lajos, a Los Angeles-i Szabadságharcos Szövetség elnöke

Herskovits Tamás biztosítási bróker

Judy Hoffman galériatulajdonos

Hules Endre, Író-Rendező-Színművész

Ivann Judit, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja

Kamarás Iván színművész

Kelemen Péter mesterszakács

Király Gábor festőművész

Kolek Pál

Dr Mattie Klare, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja

Kohl Zsuzsa, a Duna Travel tulajdonosa

Dr Kondorosi Attila üzletember

Steve Kovary adószakértő

Leszkay György filmrendező

Matsik György lapkiadó-főszerkesztő

Matte Éva, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja

Nt Novák József baptista lelkész

Dr Ösapay György, a Remember Hungary főtitkára

Perehazy Miklós, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház elnöke

Piroch Gábor kaszkadőr-színész-író

Pollák György üzletember

Oscar Ross üzletember

Sárvári Álmos, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház alelnöke

Sapszon Bálint zeneművész-zeneszerző

Shackelford Timea, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja

Tom Schachinger, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja

Szkopál Béla

Dr Tőkés László professzor, USC

Varsányi Csaba, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház Igazgatói Tanácsának tagja

Varsányi Lívia, a Kárpátok Néptáncegyüttes vezetője

Zsigmond Vilmos, Oscar-díjas operatőr

JESZENSZKY Géza: Életrajzom

2010-04-05T01:43:00.000-07:00

Életrajzom : JESZENSZKY Géza; e-mail: geza@jeszen.hu

1941. november 10-én születtem Budapesten. Budán, a Tabán mellett élve, barátaimmal az akkor még bombatölcsérekkel teli elvadult parkban indiánosdit játszva, a Gellérthegy sziklafalán mászkálva, a Vár romos pincéit kutatva és rengeteget olvasva lettem a szabad természetnek, a történelemnek, a független gondolkodásnak és a sportoknak elkötelezett ember. A budapesti Toldy Ferenc gimnáziumban érettségiztem 1959-ben, osztályfőnököm és történelemtanárom Antall József, a rendszerváltozás miniszterelnöke volt. Egyetemre két éven keresztül hiába jelentkeztem, mert az 1956-os forradalom első évfordulóján az áldozatokra emlékezve iskolatársaimmal együtt "némán tüntetettem," azaz az iskolai szünetekben csöndben álltunk a folyosón, s ezért az akkori miniszter az egész osztályt eltiltotta a továbbtanulástól. Két éven át fizikai munkás voltam, közben nyelveket tanultam. 1961-ben végül bejutottam az egyetemre és 1966-ban kitüntetéses történelem - angol nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szereztem.

Két éven át a Fehérvári úti 12 évfolyamos iskolában tanítottam, majd 1968-ban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lettem. 1970-ben egyetemi doktori fokozatot nyertem, 1973-ban pedig a könyvtárosi diplomát is megszereztem. A 19. és a 20. század magyar és egyetemes történelmét kutattam, tanulmányokat és könyveket írtam, s ennek köszönhettem, hogy 1976-ban sikerült egyetemi állást kapnom, noha nem voltam hajlandó belépni az akkor az élet minden területét ellenőrző kommunista (Magyar Szocialista Munkás)pártba. Azóta oktatok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékén különféle külpolitika-történeti tárgyakat, előbb adjunktusi, majd miután 1980-ban „a történelemtudomány kandidátusa" címet elnyertem, 1981-től docensi beosztásban.

Az 1960-as évek közepétől, amikor a külföldi utazásokat a hatóságok engedélyezték, autóstoppal, vasúton, gyalogosan bejártam a szomszédos országokat, mint vizsgázott síoktató diákjaimat és turistacsoportokat vittem a hazai és a külföldi hegyekbe, s a nemzetközi tudományos kapcsolatok révén is igen sok barátra tettem szert. 1984-ben Fulbright ösztöndíjat nyertem az Egyesült Államokba, s 1986 végéig a Kaliforniai Egyetemen, Santa Barbarában tanítottam Kelet- és Közép-Európa történetét. Hazatérésem után intenzíven bekapcsolódtam a formálódó ellenzéki mozgalmakba. Ott voltam 1987-ben Lakiteleken, majd a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja lettem (1988), annak külügyi bizottságát vezettem 1989-től, az 1990-es szabad választások után pedig az Antall-kormány külügyminiszterévé neveztek ki. Miniszterként célom a nemzeti érdeken alapuló magyar külpolitika kialakítása, a Varsói Szerződés felszámolása és a közép-európai országok közötti szorosabb politikai és gazdasági együttműködés megteremtése volt, valamint hazánk mielőbbi csatlakoztatása az euro-atlanti integráció intézményeibe. Következetesen felléptem a nemzeti kisebbségek jövőjét biztosító törvények és nemzetközi konvenciók megszületése érdekében. 1994. április 1-jén én nyújtottam be az Európai Uniónak hazánk felvételi kérelmét. A 1994-es választások után ellenzéki országgyűlési képviselő lettem, 1996-tól alapító tagként az újonnan létrejött Magyar Demokrata Néppárt soraiban. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a magyar Országgyűlést képviseltem mint a magyar delegáció helyettes vezetõje, az európai nem tagországok bizottság tagja, a politikai ügyek, a jogi és emberi jogi, valamint a menekültügyi bizottságok helyettes tagja és mint Moldova felvételének rapportőre. A Közgyűlés demokrata frakciója alelnökévé választott. Szintén tagja voltam a Nyugat-európai Unió Közgyűlésébe megfigyelői státusszal delegált magyar küldöttségnek. 1995 márciusában a Magyar Atlanti Tanács elnökévé választottak, s ebben a minőségemben erőteljesen kivettem a részemet a NATO-tagság ügyében kiírt népszavazási kampányban, attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy a tagság nyújtja a legbiztosabb garanciát a történelmünkből ismert tragédiák, külső agressziók és ellenséges szövetségek ellen.

Az 1998-as választások után az Orbán-kormány nagykövete lettem az Amerikai Egyesült Államokban. Nemcsak nagyköveti, de egész külpolitikai működésem egyik alapelve az ókori neves történész, Sallustius mondása, amit megbízólevelem átadásakor idéztem: „Az országok biztonságának legjobb zálogai nem a hadseregek vagy a kincsek, hanem a barátok." 2002. őszén hazatérve, folytattam egyetemi oktatói munkámat a Közgazdasági Egyetemen, ahol rendszeresen angol nyelven is tanítok. Emellett meghívásra kurzusokat tartottam Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és Varsóban a College of Europe posztgraduális képzésén, 2005. januárjában pedig egy intenzív tanfolyamot tartottam térségünk nemzeti-etnikai konfliktusairól Washington Államban a Pacific Lutheran University-n. 2006-ban habilitált doktori fokozatot szereztem a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol ennek alapján az egyetemi magántanári címet ítélték meg számomra. Több száz tanulmányom, illetve cikkem jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban, heti és napilapokban, négy önálló kötet szerzője, több tucat könyv társszerzője, illetve szerkesztője vagyok. A Rákóczi Szövetség alapító tagja (1988), 2007-től elnökségi tagja vagyok. Hasonló funkciót töltök be a 2006-ban alakult Magyar-Horvát Baráti Körben.

Feleségem Jeszenszky (sz. Héjj) Edit matematikus, Antall József nővérének a leánya, nyugdíjazásáig az Országos Széchényi Könyvtár számítástechnikai fejlesztéseivel foglalkozott. 1995-ben a család somlóhegyi szőlőjét visszavásároltuk, ahol egy ideig Zsolt fiunk kiváló borokkal töltötte meg a pincét, jelenleg a szőlő ki van adva művelésre. Réka leányunk angol szakos tanár (csakúgy mint férje, Görög Farkas), 2004. óta általános iskolákban tanít, 2008. májusban született meg első gyermeke.

Éltemben mindig fontos szerepet töltött be a sport, a család kedvenc sportja a sízés (ebben segédedzői képesítéssel rendelkezem) és az evezés. Sokan tudják, hogy évtizedek óta dolgozom a börzsönyi Nagy-Hideghegy kiváló síterepeinek a fejlesztésén, sok értetlenséggel küszködve. 2002. decemberében a Magyarországi Kárpát Egyesület elnökévé választott.

A jelenleg működő politikai pártok egyikének sem vagyok tagja, politikai nézeteimet - Antall József szellemét őrizve – elsősorban publicisztikai írásokban fejtem ki, valamint a szélesebb körnek is megküldött elektronikus levelezés révén igyekszem józan irányba terelni a közgondolkodást.

2009. április

Jeszenszky Géza

ELŐD LÁSZLÓ 1956-os SZABADSÁGHARCOS NYILATKOZATA:

2010-03-26T21:59:00.000-07:00

KOVÁCS KLAUDIA, DE MOST MÁR ELÉG!!!

Bár Kovács Klaudia nem érdemli meg azt a nyilvánosságot melyet igaztalan kijelentéseivel kierőszakol, mint 1956-os Szabadságharcos, szeretném magamat a leghatározottabban elhatárolni mind Kovács Klaudiától, mind az általa készített „dokumentum film"től, a Lyukas Zászlótól.

Ahogy nyílt leveleiben rágalmaz és hazudik, ugyanúgy csusztat a filmben, tudományosan meg nem alapozott s „tények"-nek feltüntetett kijelentéseiben.

Mind a filmen kívüli és a filmen belüli magatartásával megvonja önmagától is és a filmtől is a hitelesség érzését.

1956 szellemisége és szentsége nemzedékemnek egy életreszóló emlék, tény, élmény. Amikor Kovács Klaudia hazugságaival propagálja e filmet, 1956 szent szellemének s halottainak tapossa sárba a becsületét és sokak megrövidült, feláldozott hősi életét tiporja el.

Ezt, mint 56-os szabadságharcos -- s egyre kevesebben vagyunk -- nem hagyhatom szó nélkül. ELÉG volt Klaudia. Elég volt a hazugságokból s félrevezetésből.

Egy dokumentum film alap követelménye az, hogy annak minden szava tudományosan leellenőrzött, bizonyítható tényen alapul. Ez a tudományos feldolgozás nem vált valóra e film esetében, sőt, akik segíthettek volna, elzárkóztak.

Itt csak egy tényt szeretnék bemutatni:

Állításod, hogy a Los Angelesi Magyar Főkonzulátus megtagadta segítségét filmednek, s hogy elzárkózott annak támogatásától, szemenszedett hazugság az összes többi rágalmaddal együtt.

Röviden: 2009 október 11-re szerveztük a film bemutatását hármas rendezésben: A Főkonzulátus, a Los Angelesi Magyar Ház és az Arany János Kultúr Kör. A tárgyalásokat én vezettem Veled a hármas csoportunk nevében, e-mailen. Az erre vonatkozó teljes levelezés megvan.

Bokor Balázs Főkonzul úrral és Pereházi Miklós úrral többszöri nézeteltéréseitekben hamisan vádoltad őket. Mégis, ezekután vállalkoztam a békítő szerepére, hogy egy 56-al foglalkozó, részben dokumentum részben játék film előadását velük együtt megszervezzek.

A film bérlését kértem Töled, abba beleegyeztél. Amikor megtudtad tőlem, hogy Bokor Balázs – Pereházi Miklós és Előd László közös rendezéséről van szó, megtagadtad a film bérbeadását azzal az indokkal, hogy szerinted sem Perházi Miklósnak sem Bokor Balázsnak nincs integritása. Javasoltad, hogy keressek új venut. Ezekután ezt sértésként visszautasítottam, és minden további jövőbeni együtműködést veled megtagadtam diszkriminációs magatartásod miatt.

A háttéranyagot a fenti kijelentéseim igazolására a hétvégén a legszélesebb körökben teszem közzé.

leloed@Gmail.Com

=====================================

#end

BOKOR BALÁZS NYÍLT LEVELE KOVÁCS KLAUDIA KAPCSÁN

2010-03-26T16:00:00.000-07:00

Híres színészünk, Kamarás Iván nemrégiben fejezte be filmjét, amelyben az általa felkért személyek kedvenc verseiket szavalják el. Én a „Még nem elég" című verset mondtam el. Kovács Klaudia úgy látszik, hogy nagyon félreértette a verset, nem rá gondoltam. Vele bizony elég! Az elmúlt két évben immár szinte menetrendszerűen jelenik meg kígyót-békát rám szóró írásaival. Teszi mindezt akkor, amikor éppen megint egy kis sajtónyilvánosságot, ingyen propagandát akar magának. Talán már egy kötetnyi anyag is összejöhetne!

Legutoljára a 2010. március 24-én kiadott, „Immáron magyar alkotásnak számíthat „A lyukas zászló" című legsikeresebb '56-os dokumentumfilm, amit a Los Angeles-i Főkonzulátus és annak főkonzulja ismét és többedszerre diszkriminál" című sajtótájékoztatóval szeretne babérokat szerezni. Mostanáig nem tartottam méltónak, hogy a korábban megjelent kinyilatkoztatásaira reagáljak, de most már szólnom kell. Elég a félrevezetésből, a megtévesztésből! Nem tudom, hogy ez a fiatal hölgy milyen nyelven fogalmazza meg eredeti gondolatait, de a szótára kicsit furcsa…

Az ő szótárában a karrierdiplomata, aki szakmai alapossággal képviseli országát, szolgálata során valamennyi magyar kormány idején közmegelégedésre dolgozott, és ráadásul még véletlenül az Antall- és az Orbán-kormány nevezte ki mindkét korábbi nagyköveti posztjára, azt jelenti neki, hogy kommunista…

Az ő szótárában az, ha valaki nem kap meghívást zártkörű rendezvényre, csak a nyíltakra, az a kitiltást jelenti…

Az ő szótárában, ha a Főkonzulátus hivatalosan képviselteti magát egy filmvetítésen és támogat egy filmet, az bojkottálást jelent…

Az ő szótárában, ha egy főkonzul írásban gratulál neki filmje fesztiválnyerő sikeréhez és írásban ajánlja fel segítségét, az mindenáron való akadályozást jelent…

Az ő szótárában, ha saját maga nem ajánlja fel filmjét, nem javasolja valamilyen programra, nem kéri a másik közreműködését, az a másik fél elutasító magatartását jelenti…

Az ő szótárában, ha elutasítja a másik fél konkrét ajánlatát filmje bemutatására, az a másik fél diszkriminatív magatartását jelenti…

És így tovább! Nos, ez azt mutatja, hogy talán nem egy nyelven beszélünk.

Az én szótáramban az ország szolgálata azt jelenti, hogy mindent megteszek érte, hogy képviseljem és javítsam helyzetét. Az én szótáramban a magyar azt jelenti, hogy mindenki az, aki annak vallja magát és legyen végre összefogás! Az én szótáramban 1956 azt jelenti, hogy végre adjuk meg a neki járó maradéktalan tiszteletet. Az én szótáramban egy film sikere magáért beszél, nem kell fölöslegesen bizonygatni azt. Az én szótáramban a közös cselekvés igénye a követelmény, csak legyen hozzá partner! Így aztán lehet egy nyelven beszélni!

Kovács Klaudia március 24-én megint kommunistázott! Ez egy sima becsületsértés, amit a legmesszemenőbben visszautasítok! Igaz, már megszoktam, Klaudia ezt folyamatosan tette eddig is! Nem kellene, Klaudia! Elég! Ezt a történelmünk egyik legszimbolikusabb eseményéről szóló filmet, „A lyukas zászló"-t nem kellene ilyen olcsó, hatásvadász környezetbe helyezni. Önnek semmi sem szent? Az `56 emlékét megörökítő filmet képes így lealacsonyítani? Két éve tartó, folyamatos, diszkriminatív és így jogsértő magatartást tanúsít a Főkonzulátus? Hátrányos megkülönböztetés éri? Miben? Nem volt olyan magyar gyártású vagy magyar vonatkozású film, amit ne karoltunk volna fel, ha az alkotók megkerestek bennünket és támogatásunkat kérték. Klaudia! Ön mikor kereste meg a Főkonzulátust, mikor javasolta akár csak egyszer is, hogy valamilyen rendezvényünkön mutassuk be a filmet?

Egy kis történetre meg nem árt mindenkit emlékeztetni! 2009 őszét írtuk, amikor az Arany János Kör, a Főkonzulátus és az Egyesült Magyar Ház közösen azt javasolta Önnek, hogy az október 23-iki ünnepre való megemlékezés alkalmából mutassuk be „A lyukas zászló"-t az Egyesült Magyar Házban. Ön válaszul írásban jelezte, hogy olyan személyekkel, mint a Magyar Ház vagy a Főkonzulátus vezetője – akiknek „nincs becsülete" – nem hajlandó együttműködni és nem engedi a filmet levetíteni… Remélem, hogy erre emlékszik Ön is. Igaza van! Ez diszkrimináció, ez nem egyenlő elbánás! Csak az a bibi, hogy mindez nem részünkről jelenik meg, hanem az Ön részéről! Szép alkalom lett volna, hogy a Los Angeles-i magyarság együtt megnézhette volna „A lyukas zászló"-t! Méltó lett volna `56 emlékének! Sajnos, Ön megvonta ezt a lehetőséget az `56-ra emlékezőktől! Rólam írta ezt: „gátolja a filmnek a magyar emberekhez való eljutását, annak terjedését és ezáltal jelentős károkat okoz a terjesztésben is". Nem inkább Önre illik ez? Igen, ám! De, ha bemutathattuk volna „A lyukas zászló"-t a Főkonzulátus szervezésében, akkor nem lenne Önnek mit hajtogatnia, mit vádaskodnia. Még az Ön egyik jó barátját, fő támogatóját is felháborította az eset. „Minősíthetetlen állásfoglalásnak" mondta, és hozzátette, hogy „kár, mert mindannyian nagyra értékeljük a filmet, de természetesen valahol meg kell húzni a határvonalat". Végül pedig egyenesen kijelentette: „mindaz, hogy te állandóan másokat vádolsz ahelyett, hogy esetenként csak magadat okolnád arra a következtetésre juttatott engem, hogy a jövőben nem kívánok veled semmilyen módon együttműködni"!!! És ha mindez nem lett volna elég, akkor ezzel zárta mondandóját:"az meg végképpen nem fair, hogy mennyire kihasználtad a magyar közösség több tagjának a jó szándékát, akik együttműködése nélkül sohasem tudtad volna befejezni a filmedet". Mindezt azért tudom, mert a levelet másolatban az érintettségem révén én is megkaptam. Na, de mindezt mások is tudhatják, hiszen az Ön tevékenységét perek kísérték egyes társalkotókkal, nem egyszer volt tele újság a filmet körülvevő méltatlan vitáiról. …

Önt úgy látszik, hogy több dologra kell még emlékeztetni! Íme, még egy! Ha jól vissza tudom idézni emlékeimet, akkor bizony látom Önt, ahogyan a Főkonzuli rezidencia klubházában adott filmes fogadásomon, 2009 novemberében jóízűen falatozgat a sok finom magyar ételből. Láttam, hogy jól érezte magát partnerével együtt nálam! Így is van ez jól, hiszen nem tudom felsorolni azoknak az alkalmaknak a számát, amire meghívást kapott tőlem, de nem jött el. Ki lenne tiltva hazájának főkonzulátusáról? Nekem nem úgy tűnik! Persze egyszer, 2008-ban valóban megkértem, hogy egy konkrét meghívásomat tekintse tárgytalannak. De gondolom ez azért nem kitiltás! És biztosan meg is érti, hogy azon a zártkörű rendezvényen nem szerettem volna Önnel együtt lenni, aki éppen aznap jelentett fel alaptalanul a Magyar Köztársaság elnökénél! Magas közjogi méltóságot nem szokás sajnálni, ám én mégis megsajnáltam az „én elnökömet". Ön képes volt a Magyar Köztársaság elnökének 10 napos határidőt szabni levelében az Ön feljelentésének kivizsgálására! Ön első lett, ilyet más biztosan nem csinált!

Na, de már így is túl sokat foglalkoztam e témával! Talán még egy apróság mégis ide kívánkozik… A március 24-iki sajtótájékoztató szövege után, mintegy annak aláíróiként felsorol néhány nevet. Nem is akárkiket! Zsigmond Vilmos Oscar-díjas büszkeségünket, a néhai Kovács Lászlót, Hules Endrét, Honti Zoltánt és „A lyukas zászló" több más alkotóját. Magát szerényen az utolsó helyre teszi a felsorolásban. Kíváncsi lettem, hogy ezek a kiváló emberek vajon tudtak-e arról, hogy a Főkonzulátus folyamatosan diszkriminálja „A lyukas zászló"-t és így őket is? Vajon tudtak-e erről a sajtótájékoztatóról, amelyben egyebek között engem ócsárolnak? Vajon engedték-e, hogy nevüket ilyen olcsó ármánykodáshoz felhasználják? Nem voltam rest és megkerestem a mai napon őket! És csodák-csodájára Zsigmond Vilmos, Hules Endre, Honti Zoltán megdöbbent! Szóban vagy írásban azonnal elhatárolódtak a sajtótájékoztatótól és az én ócsárlásomtól. Bizony a nevüket nem kellett volna a tudtuk nélkül nyomatékul felhasználni. Szegény néhai Kovács László is valószínűleg háborog ott fenn, a mennyben! Ez bizony egy övön aluli ütés volt velük szemben…

Most már azonban tényleg befejezem! És többet nem is fogok a témával foglalkozni. De most az egyszer meg kellett tennem. Édesanyámtól ugyanis nem hallottam panaszt arra, hogy nem érti a szavamat. Ugyanis nem vagyok néma gyerek! Most szóltam!

Bokor Balázs

A Főkonzulátus visszautasítja...

2010-03-26T15:00:00.000-07:00

A Magyar Köztársaság Los Angeles-i Főkonzulátusának közleménye Kovács Klaudia 2010. március 24-én, a sajtóhoz, „Immáron magyar alkotásnak számíthat A lyukas zászló című legsikeresebb '56-os dokumentumfilm, amit a Los Angeles-i Főkonzulátus és annak főkonzulja ismét és többedszerre diszkriminál" címmel eljuttatott tájékoztatója kapcsán.

A Főkonzulátus a leghatározottabban visszautasítja azt a valótlan állítást, amely szerint a Külképviselet nem jogállami módon vagy egy bizonyos ideológia mentén működne. A Főkonzulátus ügyvitelében értéksemleges módon jár el, a Főkonzulátus többségét adó központi kiküldöttek – köztük Bokor Balázs főkonzul is – valamennyien köztisztviselők, akik a rájuk vonatkozó jogszabályok szövege és szelleme szerint járnak el.

A Főkonzulátus a leghatározottabban visszautasítja azt a valótlan állítást, amely szerint a Főkonzulátus és a főkonzul folyamatos, diszkriminatív és jogsértő magatartást tanúsít a film kapcsán. Bokor Balázs főkonzul a Külképviselet és a maga nevében többször is gratulált Kovács Klaudiának „A lyukas zászló" több fórumon elért sikereihez, majd az Egyesült Magyar Házzal és az Arany János Körrel együtt felajánlotta, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulója alkalmából a Los Angeles-i magyarok által rendezett ünnepségsorozat felvezetőjeként a film kerüljön bemutatásra. Kovács Klaudia ezt írásban utasította vissza arra hivatkozva, hogy sem Bokor Balázs főkonzul, sem Pereházy Miklós a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház elnöke nem méltó az együttműködésre. A Főkonzulátus az Egyesült Magyar Házzal együtt mélységesen sajnálja, hogy Kovács Klaudia megvonta az 1956-ra emlékező helyi magyarságtól azt a lehetőséget, hogy a „legsikeresebb `56-os dokumentumfilmet" megtekinthessék.

A film premierjére az Amerikai Filmintézet AFI FEST nevet viselő rangos nemzetközi seregszemléjén, a hollywoodi ArcLight Színházban került sor 2007. november 10-én. A vetítésen képviseltette magát a Los Angeles-i Főkonzulátus, az eseményről széles körben adott hírt saját csatornáin keresztül többek között a magyar sajtónak is..

Kovács Klaudia az amerikai magyarság széles körét kereste meg annak idején „A lyukas zászló" forgatásának ötletével. Eredeti tervét nem tudta megvalósítani, a film nem készült el az 1956-os forradalom 50. évfordulójára. A Los Angeles-i Főkonzulátus – a bizalmat mintegy megelőlegezve – Kovács Klaudiának az ötvenedik évforduló alkalmából '56-os emlékérem odaítélését javasolta.

A Főkonzulátus Kovács Klaudia állításával ellentétben többször is szerepeltette kulturális eseményeinek felsorolásakor a filmet, tájékoztatóiban többször adott hírt annak vetítéseiről, sikereiről. Így pl. a „Hungarian Culture also on the West Coast" című 2009. január-márciusi programokat bemutató programfüzetében. A filmet a magyar bencések alapította Woodside-i Perjelségen mutatták volna be elsősorban a San Francisco környékén élő magyarság képviselői számára. A programfüzet mellett erről a Főkonzulátus teljes e-mail listája is tájékoztatást kapott. A vetítést végül Kovács Klaudia lemondta röviddel az esemény előtt.

A Kovács Klaudia-féle sajtóközleményben említett Magyar Filmnapra azért nem kapott meghívást „A lyukas zászló", sőt egyetlen más film sem, mert ilyen rendezvényt a Főkonzulátus nem szervezett.

Az 1. Los Angeles-i Dokumentum- és Rövidfilm Fesztiválon olyan alkotások szerepelnek, amelyeket alkotóik ingyen és maguk ajánlottak fel bemutatásra A fesztivált a Főkonzulátus a Los Angeles-i Egyesült Magyar Házzal, a William Fox Magyar Filmklubbal és a Bunyik Entertainment-tel együtt közösen szervezi. Kovács Klaudia nem kereste meg a szervezőket, hogy filmje bemutatásra kerüljön a márciusi fesztiválon, mint ahogyan soha korábban sem kezdeményezte filmje bemutatását a főkonzulátus által.

A Főkonzulátus visszautasítja Kovács Klaudia azon valótlan állítását is, amely szerint a főkonzulátusról ki van tiltva. A Főkonzulátusról nem lehet senkit sem kitiltani. A Főkonzulátust félfogadási időben bármely magyar vagy nem magyar állampolgárságú személy felkeresheti. Más időpontban előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor találkozóra. Kovács Klaudia rendszeresen meghívást kap a Főkonzulátus rendezvényeire, amelyeken többször is részt szokott venni. Az egyik ilyen alkalom például a 9. Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál megnyitója alkalmából a főkonzuli rezidencia klubházában adott fogadás volt.

A Főkonzulátus „A lyukas zászló" című filmet fontos alkotásnak tartja és a jövőben is azt kívánja, hogy minél több sikert érjen el. Egyszersmind célszerűnek tartaná, ha a fölösleges, kicsinyes és alaptalan vádaskodások nem vonnák el a közvélemény figyelmét a filmről. 1956 emlékének megtartása erre kötelez mindannyiunkat, így Kovács Klaudiát is. A Főkonzulátus ezt a mesterségesen „létrehozott" ügyet a maga részéről lezártnak tekinti.

Los Angeles, 2010. március 24.

================================

#end

Kovács Klaudia Sajtótájékoztatója

2010-03-26T14:00:00.000-07:00

Sajtótájékoztató 2010. március 24.

AZONNALI PUBLIKÁLÁS CÉLJÁBÓL

Kapcsolat: alyukaszaszlo@hotmail.com, www.tornfromtheflag.com

Immáron magyar alkotásnak számíthat A lyukas zászló címû legsikeresebb '56-os dokumentumfilm, amit a Los Angeles-i Fôkonzulátus és annak fôkonzulja ismét és többedszerre diszkriminál

Magyarországon a legsikeresebb '56-os dokumentumfilmet A lyukas zászló címû filmet sokáig külföldi alkotásként kezelték, ezért a mû produkciós irodája a Magyar Filmirodánál kérvényezte az ügy elbírálását.

Magyarországon a 2004-ben kihirdetett Filmtörvény van hatályban, amely azokra a filmekre vonatkozik, amelyeknek az elsô forgatási napja 2004-ben vagy azután volt. Jelenleg olyan jogi szabályozás nincs érvényben, amely azokról a filmalkotásokról is rendelkezne, amelyeknek elsô forgatási napja 2004 elôtt volt. Az említett dokumentumfilm munkálatai 1998-ban kezdôdtek el, ezért "A filmalkotás besorolását nem lehet elvégezni." Amennyiben a fenti szabályozásban nem lenne joghézag a Magyar Filmiroda szerint "A lyukas zászló c. filmalkotás MAGYAR FILMALKOTAS kategóriának felelne meg." A produkció nem tehet a magyar jogi szabályozás hiányosságairól, ezért a film jogászai szerint a nyolcszoros díjnyertes alkotást Magyarországon nem érheti jogsérelem.

A lyukas zászló címû film, és annak magyar állampolgárságú alkotói és támogatói élni kívánnak a Magyar Köztársaság Alkotmánya* illetve az egyenlô bánásmódról és az esélyegyenlôség elômozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ** biztosította jogaikkal. A produkció ezért is tiltakozik nyilvánosan, és hívja fel a sajtó, valamint a lakosság figyelmet a Los Angeles-i Magyar Fôkonzulátus és fôkonzul két éve tartó, folyamatos, diszkriminatív és ezáltal jogsértô magatartására.

A Fôkonzulátus a fôszervezôje az ezen a héten megrendezésre kerülô 1. Los Angelesi Magyar Dokumentum- és Rövidfilm Fesztiválnak mely "a magyar dokumentumfilmes eredményeket kívánja népszerûsíteni" és a "Magyarországon vagy Észak-Amerikában élô magyar rendezôk 28 alkotását mutatja be." Az intézmény programja szerint a bemutatásra kerülô filmek közül egyetlen egy sem rendelkezik több szakmai- és közönségdíjjal, Oscar-verseny részvétellel, multi-kontinentális forgalmazással mint A lyukas zászló címû alkotás.

A közelmúltban - ismét csak az adott külképviselet szervezésében - került megrendezésre a Magyar Filmnap, melyre szintén nem kapott meghívást az említett '56-s dokumentumfilm. Ezenkívül a Fôkonzulátus minden filmes és kulturális programjából, rendezvényébôl, nyomtatott és internetes tájékoztatójából kihagyja A lyukas zászló címû alkotást. Ezáltal gátolja a filmnek a magyar emberekhez való eljutását, annak terjedését és ezáltal jelentôs károkat okoz a terjesztésben is. A fôalkotót a fôkonzul a Fôkonzulátusról kitiltatta. Ezzel szemben más mûveket, alkotókat rendszeresen meghív, azokat széles körben propagálja, támogatja. Érdekesség, hogy a - kommunista múlttal bíró - fôkonzul a Fôkonzulátus csatornáin keresztül népszerûsíti a saját könyvét.

Fontos tudni, hogy az évek során a produkciónak kifejezetten pozitív volt a kapcsolata a legtöbb magyar külképviselettel - fôleg az MSZP-SZDSZ kormányzat elôtti érában... A film stáblistáján a mû készítôi 11 nagykövetségnek és konzulátusnak, illetve 16 nagykövetnek, fôkonzulnak, konzulnak és tiszteletbeli konzulnak fejezték ki hálájukat azért, mert aktívan segítették a film létrejöttét.

Azonban - a továbbra is sûrûn elôforduló - a kommunizmus jogállamiságának hiányát továbbvivô gyakorlat miatt a produkció széleskörû nemzetközi kapcsolatai és támogatói réven is határozottan szorgalmazza a kommunista háttérrel és múlttal rendelkezô egyének közéletbôl való kizárását.

**********

*70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen ... politikai vagy más vélemény... vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

**A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlô bánásmódról és az esélyegyenlôség elômozdításáról többek között a következôket mondja ki:

4. § Az egyenlô bánásmód követelményét a) a magyar állam, c) a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, f) a közszolgáltatást végzô szervezetek jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani.

8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minôsül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt ... j) politikai vagy más véleménye miatt részesül kedvezôtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levô személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Zsigmond Vilmos - Executive Producer

Kovács László - Operatőr, Executive Producer
Dr. Andrew Senyei - Executive Producer
Hules Endre - Író, Rendező
George Adams - Társproducer
Honti Zoltán - Operatőr
Chris Horvath - Zeneszerző

Kovács Klaudia - Rendező, Producer, Író (sztori)

=====================================

Tudomásom szerint, a Kovács Klaudia neve felett szereplők,

-- főként néhai Kovács László --

nem járult hozzá ehez a sajtótájékoztatóhoz.

============================================

TÁJÉKOZTATÓ

2010-03-26T13:00:00.000-07:00

A Magyar Köztársaság Los Angeles-i Főkonzulátusa minden erejével támogatja a magyar filmművészeket, filmalkotókat, a filmipart, és ezt kiemelkedően fontos feladatának tartja.

A Főkonzulátus a kezdetektől támogatta a Bunyik Béla szervezte Los Angeles-i Magyar Film Fesztivált. Az elmúlt évben az állami támogatás elmaradása miatt fennállt annak a veszélye, hogy elmarad a 9. Filmfesztivál. A rendkívül sikeres Los Angeles-i magyar filmmustra megrendezését végül a Külképviselet tudta elősegíteni.

A Külképviselet 2007-ben emlékszemináriumot, illetve 2008-ban megemlékezést szervezett az elhunyt Kovács László és Mikó József operatőrök emlékére. Kovács László és Mikó József a jelenleg Magyarországon forgató Zsigmond Vilmossal együtt filmfelvételeket készített az 1956-os forradalom idején, majd a filmeket Nyugatra menekítették életük kockáztatásával.

A Főkonzulátus folyamatosan támogatta a Raleigh Studios budapesti beruházását, amelynek eredményekén Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb stúdiója kezdi meg működését az idén májustól. Az üzletfelek a beruházást megelőzően a főkonzuli rezidencián írták alá a szándéknyilatkozatot, azóta pedig a Külképviselet folyamatosan együttműködik a Raleigh Studios vezetésével.

A „Magyar kultúra a Nyugati parton is" nevet viselő főkonzulátusi programsorozat keretében mintegy száz magyar vagy magyar vonatkozású film vetítését szervezte, támogatta vagy népszerűsítette a főkonzulátus több helyszínen is. Ezek közül a vetítések közül kiemelkedik a 8. és a 9. Los Angeles-i Magyar Film Fesztivál, a Los Angeles Megyei Művészeti Múzeumban (LACMA) szervezett Jancsó-retrospektív sorozat, vagy a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) Film- és Televíziós Archívumával közösen szervezett, a kommunizmus bukását bemutató filmszemle. Nincs olyan film, amellyel alkotója megkereste a Főkonzulátust és ne került volna bemutatásra.

A Főkonzulátus – az alkotókkal szoros együttműködésben – minden lehetséges módon hozzájárult ahhoz, hogy a magyar filmtörténet és az operatőri hivatás két kiemelkedő személyiségéről készült filmet (No subtitles neccessary: László and Vilmos) minél szélesebb körben megismerjék.

A Főkonzulátus folyamatosan kapcsolatot tart különböző, köztük a Palm Springs-i, ojai, Newport Beach-i filmfesztiválok szervezőivel. E kapcsolat eredményeképpen több magyar film is bemutatkozhatott ezeken az egyre nagyobb hírnevet szerző fórumokon. E mellett a Külképviselet lehetőségeihez mért segítséget nyújtott az Oscar-díjra (pl. Iszka utazása, Kaméleon), vagy a Golden Globe-díjra (Made in Hungaria, Kaméleon) jelölt magyar filmek Los Angeles-i bemutatkozásához.

A Főkonzulátus fenti tevékenységéért számtalan magyar filmes szakember mondott köszönetet.

A magyar diplomáciai testületből Bokor Balázs főkonzul azon pár személy közé tartozik, akik aláírták a magyar filmeket oly gyakran bemutató Duna Televízió megmentéséért kiadott petíciót. K.G.

======================================

#end

Kovács Klaudia

2010-03-25T12:33:00.000-07:00

Ez az Ő személyes bemutatkozása...
ezt írta tavaly július 27-én:

" Every jerk who put an obstacle in my way, now can kiss my talented, unstoppable ass! You can quote me on that in public.

Klaudia Kovacs
Director, Producer, Actor, Writer
www.klaudiainc.com"

Klaudia Kovacs

www.klaudiainc.com

ÓVÁRI ÓSS ENIKŐ és BRÓDY JÁNOS

2010-02-19T15:27:00.001-08:00

LOS ANGELESBEN A MAGYAR KULTÚRA EGYIK NAPJÁN

2010 március 6-án szombaton délután és este:

=======================================================

A THÁLIA STUDIÓ és az ARANY JÁNOS KULTÚR KÖR

a San Fernando Valley Grace Hungarian Reformed Church

közösségi termében

18858 Erwin Street, Tarzana (Reseda) CA 91335

Délután 4:00 órai kezdettel 6:00 óráig

A Magyarországról látogató

ÓVÁRI ÓSS ENIKŐ

- a Thália Stúdió művésznője és éveken át vezetője -

könyvbemutatóját rendezi:

"A SZAMOS PARTJÁTÓL A CSENDES ÓCEÁNIG,

A KÖR BEZÁRULT":

vagy az 'Értől az Óceánig' Óvári Óss Enikő Életrajzi Zárszámadása

A műsorban részt vesznek:

Finta Ilona – Finta Vanda Ilona – Durkó Edit

Óss Enikő -Zorbas Andoni

a műsort vezeti Előd László, az AJKK elnőke

Néhány gondolat márciusi magyar ünnepeinkről,

a Thália Stúdió múltjáról,

az Arany János Kultúr Körről,

Óss Enikő életéről;

Részletek a könyvből, kérdés-felelet, kötetlen beszélgetés,

könyvek eladása és könyvek dedikálása;

Hagyományos Körözöttes szendvicsek, Kávé, Tea, Hűsítők.

Belépés: önkéntes adományokat elfogadunk.

Bródy János műsorára tekintettel

másfél órás terjedelmű műsorunk lehetőséget ad mindazoknak akik az

az EGYESÜLT MAGYAR HÁZBAN

1975 W Washington Blvd; Los Angeles CA 90018

ugyanaznap este 7:00-kor kezdődő

BRÓDY JÁNOS

népi-rock művész előadására szeretnének elmenni,

hogy idejében oda érhessenek.

MINDKÉT MŰSORRA SZERETETTEL VÁRNAK A RENDEZŐK MINDENKIT

Felvilágosítás: ElődLászló 310/341-3882 E-Mail: leloed@Gmail.com

Personal invitation from Leslie Eloed

2010-01-23T18:35:00.000-08:00

If you are not able to click these links, click the following: « Show content » and try again.
E-mail sent 1/23/2010 10:35:02 PM, by Leslie Eloed:

Personal invitation from Leslie Eloed

Hello,

Imagine one day I changed my e-mail address... and automatically, and without having to tell you, my new address was entered in your address book! It's now possible!

UNYK is a really effective tool that allows you to securely and more easily than ever manage all your contacts.

As soon as one of your contacts changes his or her contact info, your address book is automatically updated and vice versa. With UNYK, from now on, the only contact info you have to keep up to date is your own.

Can I add you as one of my contacts? To accept, click here!

You too can create your own smart address book.

It's simple, free and 100% secure.

Leslie Eloed
UNYK : NTS 010

UNYK, the first smart address book that updates itself!

Please do not reply to this email directly. Questions? Contact us - http://unyk.com/en/Contact
UNYK Inc., 1010 de Serigny, suite 820, Longueuil, QC, J4K 5G7, Canada.

I no longer wish to receive invitations to join UNYK from Leslie Eloed: Unsubscribe

I never again wish to receive invitation to join UNYK: Unsubscribe

IMPORTANT FILM EVENTS!!! HUNGARIAN FILM DAYS!

2009-11-18T16:37:00.001-08:00

From: Bényi Edit - LOS

At mid-century, Hungary found itself politically and economically isolated, especially after the Communist government's complicity with the brutal Soviet crackdown on the citizens' uprising of 1956. This eye-opening event initiated a 30-year period of growing disenchantment with Soviet influence, marked by increased Hungarian engagement with Western nations and a greater liberalization of Hungarian domestic institutions-including the government-controlled film industry, which was gradually decentralized. The stage was set then for Hungary's momentous 1989 demolition of the fences on its Western border and the opening of the border to international refugees (especially from East Germany), presaging the fall of the Berlin Wall. Hungarian filmmakers dramatized, with immediacy and passion, the thrill and complexities of his unique moment in history. In the years following 1989, they produced a wealth of moving social documents as new and established filmmakers set about reconsidering the Communist cast, and registering the dawn of a new international order.

WE ASK YOU TO INFORM ALL YOUR FRIENDS ABOUT THESE EVENTS!!!!!! HOPE TO SEE YOU THERE!!!!

All details: http://arpad.com/BEYONDTHEIRONCURTAIN.PDF

Ticket info: http://www.cinema.ucla.edu/screenings/tickets.html

#end

Eltűnnek a kárpátaljai magyarok

2009-11-13T13:04:00.001-08:00

Kedves Barátaim!

Súlyos helyzet Kárpátalján...

A VMDP hírlevelének alábbi részlete rámutat arra, amit túlzás nélkül végveszélynek nevezhetünk. A kárpátaljai magyarok 1991-től jelentősen javuló kulturális és politikai helyzete öt éve rohamosan romlik. Ez ellentétes a
magyar ukrán szerződéssel (amire tavaly levélben hívtam föl az ukrán külügyminiszter figyelmét, aki tagadta, hogy a magyar iskolákat bármi korlátozná, fenyegetné), és Ukrajna más nemzetközi kötelezettségeivel. Megint széleskörű nemzetközi tiltakozásra van szükség, de ez nem ér sokat, ha a magyar kormány nem lép föl határozottan. Jeszenszky Géza

Vajdasági Magyar Demokrata Párt - HÍRLEVÉL VII. évf. 171. szám - 2009. november 12.

Eltűnnek a kárpátaljai magyarok

Teljesen felszámolják a magyar oktatást Kárpátalján: már nemcsak az érettségit és a felvételit kötelező mindenkinek ukránul letennie, hanem az iskoláknak is át kell állniuk az ukrán tannyelvű oktatásra. A 150 ezres Magyar közösség ezzel teljesen elsorvadhat. A szakértő szerint a helyzet rosszabb, mint Szlovákiában.

Kárpátalja megye oktatási főosztálya és az ukrán oktatási minisztérium kedden megerősítette, hogy az ukrajnai magyar és más nemzetiségi iskolákat a következő tanévtől kezdve azért nem látják el anyanyelvű tankönyvekkel, mert
fokozatosan ukrán nyelvű oktatásra kell átállniuk.

A kárpátaljai közoktatási hatóság a sajtóval azt közölte, hogy az ukrajnai nemzetiségi, köztük a magyar nyelvű iskolai tankönyvek kiadásának megszüntetése logikusan következik Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter 2008-ban kiadott 461. számú rendeletéből, amely azt tűzte ki célul, hogy fokozatosan az állam nyelvére állítja át az ukrajnai kisebbségek iskolai oktatását.

Az oktatási minisztérium a 2010-2011-es tanévtől kezdődően nem finanszírozza AZ ukrajnai nemzetiségi - magyar, román, orosz és lengyel - iskolák anyanyelvű tankönyvekkel való ellátását az államnyelv oktatásának hatékonyabbá tétele érdekében, jóllehet a kérdés, amely a kormány hatáskörébe tartozik, még nincs teljesen lezárva.

Rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint ezzel ellehetetlenül az ukrajnai magyar oktatás. Mint Orosz Ildikó az FN.hu-nak elmondta, a mostani döntés a kisebbségi jogok egyértelmű csorbítását jelenti. "A kisebbségi jogokat biztosító törvények léteznek, amelyek követik AZ európai normákat. Ezeket azonban rendeletekkel felülírják. Rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában" - hangsúlyozta Orosz Ildikó.

Hozzátette: olyan jogokat vonnak el, amelyek még a szovjetrendszerben is éltek, hiszen akkor lehetett az oktatás nyelvén felvételizni. Most viszont épp ezt vették el a kisebbségektől, így a magyaroktól is. Mint a Kárpátaljai
Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke kifejtette, ez egy 2004 óta tartó folyamat, amelynek lényege, hogy az esélyegyenlőség jegyében mindenki ukránul felvételizzen. Ennek érdekében pedig már felső tagozaton megszüntetik a kisebbségi nyelven való oktatást. Orosz Ildikó azonban megjegyzi: ettől még az esélyek egyenlőtlensége megmarad, hiszen lesz (az ukránok), akik anyanyelvükön felvételizhetnek, míg mások (például a magyarok) nem.

A magyarokat sújtja leginkább

Lapunk azon felvetésére, hogy a rendelkezés elsősorban az oroszajkúak ellen irányul, Orosz Ildikó úgy reagált, hogy az mégis leginkább a magyarokat sújtja. Kiemelte: Ukrajna 51 százalékának orosz az anyanyelve, ezért azt szeretnék elérni, hogy az orosz is államnyelv legyen. Ebben az esetben a magyarok választhatnának, hogy oroszul vagy ukránul tennék a vizsgákat.

Ráadásul a többi kisebbség nem rendelkezik olyan fejlett iskolahálózattal, mint a körülbelül 150 ezer főt számláló magyar közösség: egyedül a románoknak vannak még intézményeik. A lengyelek 71 százaléka például az ukránt tartja az első nyelvének, így számukra nem probléma az új szabályozás. (Ukrajnában 1800 orosz, 100-100 magyar és román, valamint négy lengyel tannyelvű iskola működik. Intézményesített magyar iskolai tankönyvkiadás 1945 óta van Kárpátalján.)

Orosz Ildikó szerint a magyar pedagógusok teljesen ellehetetlenülnek, sokaknak az állása is veszélyben van. Az 50-es korosztály ugyanis soha nem tanult ukránul, számukra az orosz volt a kötelező annak idején, így nem is beszélik tökéletesen az államnyelvet.

Gyenge érdekérvényesítés

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint a megoldás a hatékonyabb érdekérvényesítés lenne az anyaország részéről, ez azonban jelenleg nagyon gyenge. Orosz Ildikó emlékeztetett: a magyar kormány már
próbált tárgyalni, ám ezek nem vezettek semmilyen eredményre. A kárpátaljai magyarok harcolnak, feljegyzéseket írnak, aláírást gyűjtenek, ám úgy érzik, ügyük még a nemzetközi sajtó érdeklődését sem kelti fel.

Az elsorvadás veszélye

Az utóbbi évek ukránosító politikája rendkívül nehéz helyzetbe hozza a kárpátaljai magyarságot. Az ukrán oktatásügyi miniszter rendeletei - a bolognai rendszerre való hivatkozással - erőszakos nyelvi asszimilációt eredményeznek, kérdéses, hogy a kárpátaljai magyar közösség meddig tud ennek ellenállni - mondta Milován Orsolya az FN.hu-nak. A Nézőpont Intézet lemzője hozzátette: a magyar szülők egyre nagyobb arányban választanak ukrán oktatási intézményeket magyar iskolák helyett, sőt már az óvodaválasztásnál is megjelenik - a gyerekek jövőjére való hivatkozással - ez a tendencia. Ha a magyar iskolák elnéptelenednek, a magyar oktatási rendszer és végső soron a helyi magyar társadalom is elsorvad.

A szakértő szerint az ukrán oktatási rendszer változásai hátrányosan érintik a többi ukrajnai kisebbséget is, ugyanakkor könnyen belátható, hogy a nyolcmilliós (Vlagyimir Putyin szerint 17 milliós) orosz kisebbség könnyebben ellenáll egy ilyen nyomásnak, mint a 150 ezernyi magyarság. Ráadásul az elnökválasztáson egyik legesélyesebbnek tartott jelölt, Viktor Janukovics is az ő pártfogójuknak számít. "Megfigyelhető, hogy a kormányon lévők - pártállástól függetlenül - ukránosító politikát folytatnak, ebben
nem volt kivétel a narancsos forradalom előtti Janukovics-kormány minisztere és a Julia Timosenko által kinevezett jelenlegi oktatásügyi miniszter között" - véli az elemző.

Magyarországnak a szlovák nyelvtörvényhez hasonlóan a kárpátaljai magyarságot diszkrimináló rendelkezések ellen is tiltakoznia kell. Ám minden ilyen tiltakozás csak akkor járhat sikerrel, ha az anyaország megfelelő nemzetközi tekintéllyel rendelkezik a szomszédos állam előtt. Ez esetben a nemzetközi figyelem odairányítása is segítséget jelenthet a helyi közösségnek - hangsúlyozta Milován Orsolya.

Lapunk az ügyben tervezett lépésekről megkérdezte a Külügyminisztériumot is, választ azonban későbbre ígértek. (fn.hu)#end

Magyar Konzulatus Los Angelesi Klubhaza 2009, November 5

2009-11-13T12:03:00.001-08:00

http://family.webshots.com/slideshow/575447186YkXrQZ #end

20 years since the Berlin Wall came down

2009-11-13T10:29:00.001-08:00

http://family.webshots.com/slideshow/575446360VMzlkO #end

NEW RELEASE: Reseda 2009, október 10 --- KORMORÁN

2009-09-29T16:03:00.001-07:00

San Fernandó Völgyi Magyar Református Egyház
KORMORÁN MEMORY BAND
Dalok az Óhazából
Emlékezés az októberi hősökre
Az Ünnepi Hangverseny részletei:
http://www.sfvmre.org/Documents/KMB%20szorolap.pdf
Ízelítő az Együttes korábbi műsoraiból:
A Reménység Temploma Videó-Slideshow Kicsit várjál, Power Pointban jelenik meg. #end

NEW RELEASE: AZ MTA és ERDÉLYI MÚZEUM–EGYESÜLET

2009-09-29T12:43:00.001-07:00

az MTA és az EME közös rendezvénye

A 150 éves Erdélyi Múzeum Egyesület
Programtervezete a közös rendezvényre
2009, október 14-én a Budapesti
MTA Székház Felolvasó termében.
A részletes program megtalálható:
EME 150 MTA 20091014.pdf címen.
Societatea Muzeului Ardelean
Siebenbürgischer Museum-Verein
RO-40000- Cluj, str. Napoca nr. 2, et. 1
Titkarsag@eme.ro / http://www.eme.ro/

NEW RELEASE -- ÖSSZEFOGÁS A DUNA TELEVÍZIÓÉRT --

2009-09-16T10:42:00.001-07:00

Eddig a támadások ellenére is fennmaradt a DUNA TV, és most ismét a fennmaradásért kénytelen küzdeni.

A Duna TV mindannyiunk számára fontos kapocs Magyarországgal. Ez a televíziós csatorna teljes megelégedésünkre igen gyakran adott eddig hírt a kaliforniai magyarok életéről is. Számos esetben -- mint az Ontáriói Magyar Református Egyház fennállása ötvenedik évfordulóján, vagy legutoljára augusztus 20. kapcsán -- is jártak külön forgatócsoportok nálunk. Elmondhatjuk, hogy a Magyar televíziós csatornák közül a Duna foglalklozik legtöbbet a külföldön élő magyarokkal. Ezek a műsorok továbbra is megtalálhatóak a DUNA TV Internetes kiadásában az Archivumokban.

Most a csatolt anyag szerint bajban van a Duna TV. A jövőjük forog kockán. A Duna TV dolgozói írták az alábbi felhívást. Kérik a segítségünket. Kérlek, hogy támogasd magad is a kérésüket és juttasd el a hírt minél több ember számára.

ÖSSZEFOGÁS A DUNA TELEVÍZIÓÉRT

Tisztelt Honfitársaink! Kedves Magyarok!

Különleges kéréssel fordulunk Önökhöz a Duna TV fennmaradásának érdekében. Mint Önök is bizonyára tudják folyamatos támadások érik a televíziót politikai okokból, és immáron nem először merül fel annak a lehetősége, hogy összevonják a Magyar Televízióval. A két televízió teljesen más, s ezzel AZ oktalan összevonással a Duna TV színvonala romlana Le AZ MTV szintjére. A határokon kívül élő magyarok számára olyan csatorna szűnne meg, mely a legmagasabb kulturális értékeket képviseli, így AZ utóbbi több mint másfél évtizedben nélkülözhetetlenné vált. Neve mára fogalom lett. Nem megszüntetni, hanem inkább bővíteni kellene, hogy például gyermekeink számára is lehessen egy olyan csatornája, melyen Magyar nyelven nézhetnének Magyar rajzfilmeket és ismeretterjesztő filmeket, vagy egy olyan filmcsatornája, melyen magyarul lennének láthatóak olyan filmek a nagyvilágból, melyek önmagukban is művészeti alkotások. Ez a terv azonban csak akkor valósulhat meg, ha a televízió továbbra is függetlenül működhet. Eddig a támadások ellenére is fennmaradt a TV, és most ismét a fennmaradásért kénytelen küzdeni. Kérjük Önöket, hogy amennyiben csatlakozni kívánnak a mellékelt összefogáshoz, melyet a világon több ország magyarjainak is eljuttatunk, jelezzenek vissza nevük, tartózkodási helyük és foglalkozásuk megjelölésével, AZ elnok@dunatv.hu címre, hogy minél többen legyünk, akik felemelik hangjukat a Duna TV történelmi szerepének érdekében és kérjük, küldjék tovább levelünket ismerőseiknek, barátaiknak is, akikhez máshogyan nem tudunk eljutni.

Köszönettel,
A Duna Televízió minden munkatársa

ÖSSZEFOGÁS A DUNA TELEVÍZIÓÉRT

"Történelmi reménytelenségben, nemzeti nyelvünk sok évtizedes üldöztetésében meggyötört lelkek lobbannak örömre, valahányszor kék

szárnyú sirályok kezdenek immár sok ezer képernyőn tovaröppenni, valahányszor családi körökben fölhangzik a boldog kiáltás: DUNA TÉVÉ!"

(Részlet Sütő András Csoóri Sándorhoz írt leveléből)

Sütő András ezt a mondatot nagyon sok ember nevében fogalmazta meg 1993-ban. Ami évekkel korábban elképzelhetetlennek tűnt, tizenhét évvel ezelőtt valósággá vált. A Duna Televízió megszületése egyetlenegy alkotással rokonítható, a Lánchíd megépítésével. Mert ahogyan a Lánchíd összeköti a Duna két partját, úgy köti össze a Duna Televízió is AZ öt földrészen élő magyarságot. A Duna Televízió 1992 Karácsony estéjén sugározta első adását, azzal a hittel és bizonyossággal, hogy AZ embernek több háza, több otthona, sőt több "hazája" is lehet, de nemzete csak egy.

A Duna Televízió abban különbözik a többi Magyar nyelven sugárzó televízióktól - legyen szó közszolgálati vagy kereskedelemi csatornákról -, hogy elsősorban nem a politika, hanem a történelem kérdéseire keresi a választ, úgy hogy közben vigaszt nyújt szétdaraboltságunkért, rá mutat közös szellemi égboltunk fénypontjaira megteremtve AZ összetartozás csodáját. Ez a szemlélet nemcsak egyes műsorokra, hanem AZ egész műsorfolyamra érvényes. Ezt nemcsak a munkatársak élik így meg, hanem feltűnt mindazoknak, akik számos nemzetközi és hazai díjjal tüntették ki a Duna Televíziót. Említésre méltó a EUTELSAT-HOTBIRD műholdas televíziós verseny közönségdíja, a több Cannes-I Arany Pálma-díj, a Karlovy Vary Nemzetközi Fesztivál díja, AZ Európa Filmdíj, a New York-I Filmfesztivál díja vagy AZ itthon elnyert Bartók Béla Emlékdíj.

A Duna Televízió 1996 óta közszolgálati televízió, létjogosultságát éppen a Magyar Köztársaság Alkotmánya erősíti, amely a 6.§-a (3) bekezdésében így fogalmaz: "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását".

Az írástudók árulása egykor megrázó, szörnyű vád volt. A televíziók árulásaival senki sem foglalkozott. A Nemzet Televíziója, amelyik 1999-ben elnyerte a "A világ legjobb kulturális televíziója" UNESCO-díjat, nem követett el árulást, ellenkezőleg, példát mutatott közszolgálatiságból, négy év óta mégsem emeli meg AZ állam támogatása összegét.

Mi, akik aláírásunkkal erősíteni kívánjuk a Duna Televízió jövőbeli szerepét, kérjük, hogy ez a sokat bizonyított intézmény NE legyen kiszolgáltatva AZ éves költségvetési vitáknak. Munkáját érdeme szerint ismerjék el.

Tisztelettel: a Duna Televízió minden munkatársa

* * * #end

NEW RELEASE Most szombaton...

2009-09-14T20:56:00.001-07:00

NEW RELEASE Andoni Zorbas

2009-09-14T10:50:00.000-07:00

ANDONI ZORBAS

Andoni Zorbas at the LA Greek Festival, and other videos...

Click here - Kattints ide:

http://www.youtube.com/watch?v=ji6gMMgqNGc

NEW RELEASE Álláspont

2009-09-14T09:24:00.001-07:00

Stefka István: Álláspont

Magyarország

Magyar Hírlap 2009. Szeptember 14.

Húsz éve nyitottuk meg a határokat a német menekültek előtt. A szomszédos szocialista államok közül ezt senki sem merte volna megtenni. Rettegtek a szovjet lépéstől, meg aztán Csehszlovákia és AZ NDK vezetői – Gustáv Husák, Erich Honecker – maguk is ortodox kommunisták voltak. Ekkor még Ceausescu, a faluromboló a Romániából hozzánk menekülők visszatoloncolását kérte a Magyar kormánytól. Válaszképpen a Magyar miniszterelnök, Németh Miklós gyorsan aláírta a menekültekről szóló genfi egyezményt, amely nem adott lehetőséget a visszatoloncolásra. Talán ezek a hónapok voltak 1989-ben AZ elsők és utolsók, amikor a Magyar kommunisták képesek voltak figyelembe venni Magyarország érdekeit.

Igaz, közben hatalmas tömegdemonstrációk mozdították ki AZ MSZMP-t az állóvízből, mint például AZ erdélyi falurombolás vagy a nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulások, főként pedig Nagy Imre és forradalmár társainak újratemetése. Magyarország nem először mutatott bátorságról példát a világnak, amikor a vasfüggöny lebontásával, majd a Magyar határnyitással sok tízezer keletnémet előtt megnyílhatott a szabadság kapuja. A CNN hírtelevízió szeptember 10-én fő műsoridőben, majd többszöri ismétléssel dokumentumfilmet vetített a határnyitásról, amely tulajdonképpen AZ első lépés volt a berlini fal ledöntéséhez. Párizsban Trabant-felvonulással emlékeztek, Varsóban kajakversennyel tisztelegtek a történelmi évforduló előtt, Berlinben, Bécsben szintén megemlékeztek a sorsfordító eseményről. Budapesten kormányzati szinten nem, csupán a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett konferencián szóltak a huszadik évfordulóról. Ennek kapcsán Orbán Viktor kijelentette, hogy vannak olyanok, akik meg akarják szépíteni a kommunizmus emlékét, erősíteni akarják a nosztalgiát iránta, holott „hamarosan szükség lesz Magyarország újjáépítésére, hasonlóan Németország háború utáni újjáépítéséhez".

Persze nemcsak erre lesz szükség. Fontos feladat lesz a lelkek, a hit, AZ önbizalom megerősítése, a történelmi múlt tisztázása és AZ identitástudat újbóli felépítése is. Nem árt arra sem emlékeztetni, hogy AZ azelőtti évtizedekben aki át akart szökni Nyugatra, azt vagy lelőtték, vagy évekre börtönbe került, lakását elvették, priusza a jövőjét negatívan befolyásolta. Ez is Magyarország – volt. Aztán amire büszkék lehetnénk, azt a jelenlegi MSZP-s, SZDSZ-es hatalom és a hozzájuk hű média elhallgatja, jelentőségét tompítja, mint ahogy ennek a huszadik évfordulónak AZ elkenésében is tapasztalhattuk. Szeretnék, ha Kovács László volt szocialista elnök útmutatását követné Magyarország, azaz merjünk kicsik lenni. Ezt nekik hagyjuk, töröljék csak a port, sepregessék a szemetet Bajnaiék a magyargyűlölő szlovák Slotáék, Ficóék előtt.

A magyarországi egyoldalú határnyitás jelentőségét nagyobbítja, hogy a napokban megjelent egy írás AZ egyik legjelentősebb Brit napilapban, a Timesban a húsz évvel ezelőtti német újraegyesítésről és a kommunista csatlós országok további sorsáról. Ebben a szerző leírja, hogy Thatcher Brit miniszterelnök biztosította a szovjet pártfőtitkárt, Gorbacsovot arról, hogy a nyugati országok elnézőek lesznek, ha a Szovjetunió megteszi a kellő lépéseket. Elképzelhetjük, mire gondolt. Magyarán Margaret Thatcher ellene volt a német újraegyesítésnek, és nem volt ínyére nyilvánvalóan a Magyar határnyitás. Nem ez AZ első eset, amikor a Nyugat cserbenhagyta Európa közép-keleti felén élő nemzeteit. Nem kell emlékeztetnem AZ 1956-OS Magyar forradalom és szabadságharc hősies ellenállására. Akkor is magára hagytak a szabad népek egy, a szabadságáért vívó népet. De hát a Brit miniszterelnök igyekezete nem jött be, mert Gorbacsov akkor már nem akarta megakadályozni a német és a kelet-európai átalakulást, aminek élére Magyarország állt. De Magyarország volt AZ is, amit Horthy Miklós kormányzott hetven évvel ezelőtt, és a náci Németországgal szemben befogadta a lengyel menekültek tízezreit. Ez a kiállás, segítségnyújtás – szintén a világ egyik legnagyobb katonai hatalmával szemben – nem jöhetett volna létre, ha a hétköznapi Magyar emberek százezrei, a közhivatalnokok százai nem támogatták volna közvetlenül a lengyel katonatisztek családjait, a lengyel menekülteket. Ugyanígy sokan kerestek menedéket nálunk Csehszlovákiából, Romániából, még Franciaországból is, a fasiszta Németország zsidóüldözésétől menekülve. Ez a Magyarország akkor is a humanizmusáról adott tanúságot.

A mai Magyar kormányzat, a baloldali defenzív politizálásához hűen, ezt a jelentős évfordulót sem használta ki országunk népszerűsítéséhez. Pedig ezek a példák önmagukért beszélnek. Ezért kell visszautasítanunk minden olyan szélsőbaloldali és liberális vádat, ami egy nemzetet egészében antiszemitizmussal, rasszizmussal, avagy idegengyűlölettel vádolja. Ez politikai banditizmust takar, a magyarokat és Magyarországot akarja lejáratni. A MI Magyarországunk népének többsége nemcsak sorsfordító időkben volt erkölcsileg magasrendű, hanem a hétköznapokban is. Humanista alapokon áll, és mindig is a civilizált európai értékrendet követte.

***

NEW RELEASE: Fülöp László G:

2009-09-11T14:21:00.001-07:00

FÉLELMEK ÉS ÍTÉLŐKÉPESSÉG

Alapvető nemzeti önérdekek akkor kerülnek a figyelem középpontjába amikor az emberek úgy érzik, azok veszélyeknek vannak kitéve. Az egymástól való félelem nagy szerepet játszik Közép Európában a magyarok és szomszédaik között, de a szerbek és horvátok, a szerbek és albánok között, a szerbek és bosnyákok, a románok és ukránok, vagy románok és bolgárok között, stb. Annyira nagy szerepet, hogy néha a rettegés, gyűlölködés ingoványára terelődik az egymás közötti viszony.

Nagy veszélyekkel játszanak azok, akik az érzelmi fölindulást torzulásba szítják és önző személyi vagy politikai, esetleg stratégiai célokra kihasználják. Eltorzítják saját népük itélőképességét. Ez a deformálódás azonban nemcsak az "ijesztő másik" elleni viszonyban jelentkezik, hanem kihat az ilyen társadalomban élő egyén ítélőképességének más területeire is. Ugyanis, az egyensúly keretein belül működő megítélési képességet - ahhoz, hogy helyesen alkalmazzuk - éppúgy kell gyakorolnunk mint bármi más értékészlelő tulajdonságunkat. A józan, szabatos és meghatározó ítélőképesség fontosságát – amely tulajdonságok annyira pozitívan járulnak hozzá a társadalom gazdasági és politikai életének egyensúlyban tartásához - nemcsak a szociológusok hangsúlyozzák, de annak érvényét sok történelmi példa is bizonyítja. Az egyoldalú nézet szellemét terjesztő soviniszták tehát saját népük ellen is dolgoznak, amikor eltompítják az emberek tárgyilagosságát. A célszerű út, ami a szomszédok előtt nyitva áll, és nem zsákutca: az együttműködés és egymás megbecsülésének útja.

Elérünk majd a szomszédi együttélés olyan szakaszába, amikor az együttesen elért eredmény fontosabb lesz mint az egymástól való félelem, vagy az abból kibontakozó gyűlölet. Ez nem fog magától megtörténni, ezen tudatosan dolgoznunk kell: a szomszédság mindkét oldalán, mert a gyűlölet nem ide – hanem nemzeti zsákutcába - vezet.

Az elvakult gyűlöletet már láttuk néhányszor működni...

(1998. Április/FLG)

A fenti gondolatfuttatás melyet már 12 évvel ezelőtt írtam - ebben a jelenlegi kül- és belpolitikailag is feszült hangulatban megüt egy józan hangot és emlékezteti az olvasókat, hogy nekünk, szomszédoknak, szükségünk van egymásra - a saját érdekünkben.

Laszlo G Fulop

Architect & Planner

HAC Vice President

MBK Past President

MHPast President, Secy & PR

laszlofulop@comcast.net

Minneapolis, MN 55436 #end

NEW RELEASE: CSERKÉSZBARÁTOK 2009, október 3.

2009-09-11T12:56:00.001-07:00

MEGHÍVÓ

A „TALÁLKOZZUNK BUDÁN" hangulatos műsoros délutánra és az azt követő remek vacsorára.

2009. október 3-án, szombaton

d.u. 3:30-tól estig.

A Los Angeles-i CSERKÉSZBARÁTOK KÖZÖSSÉGE

RENDEZÉSÉBEN, a határokon túli magyar oktatás javára.

Helyszín:

San Fernandó Völgyi Magyar Református Egyház

(Grace Hungarian Reformed Church)

18858 Erwin Str, Tarzana (Reseda)

Erwin és Wilbur sarok

ingyen parkolás, és parkolni az utcán is lehet.

Részletekért kattintson ide:

http://arpad.com/CsBK%20Oct%203,%202009.pdf

NEW RELEASE: Tanévnyitó...

2009-09-08T11:03:00.001-07:00

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszéde
A Budapesti Műszaki Egyetem szeptember 1-jei tanévnyitóján

"Az erkölcs minden polgártestnek lelke...
Mi hát, ami a magyart emelheti?
Valóban nem más, mint AZ ész s AZ erkölcs."

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Tisztelt Rektor Úr!
Tisztelt Hallgatók és Oktatók! Kedves Vendégek!

Berzsenyi szavaival köszöntöm a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén megjelenteket. Elődeink jövőbe vetetett hitét jelzi e szép hagyomány, hogy a tanévnyitót ünnepként tartjuk számon. Az egyetemi tanulmányaikat most megkezdő elsőéves hallgatók bizonyára várakozással és nem kis izgalommal tekintenek életüknek ezen meghatározó évei elé.

Azok a feladatok és kihívások, amelyek előtt AZ idei tanév küszöbén állunk, arra indítanak, hogy Magyarország világhírű műszaki egyetemének tanévnyitóján NE elsősorban a technikai haladás nagyszerű perspektívájáról – s ebben AZ önök lehetőségeiről – mondjak szép szavakat, hanem tágabb összefüggésben tekintsek a felsőoktatásra, Magyarországra, amelynek erkölcsi, szellemi, lelki megújulásra van szüksége.

Tisztelt Hallgatók és Oktatók!

Ma Önök egy nem jól működő országban kezdik meg a 2009/2010-es tanévet. Feladatuk nem csupán annyi, hogy egy szabályok és szokások által szabályozott intézményben tanuljanak és tanítsanak. Ma előttünk sokkal nehezebb feladat áll: a tanulás és a tanítás mellett – s nem helyette – a Magyar közéletben szinte mindent újra kell gondolnunk, és hozzá kell látnunk AZ újjáépítéshez.

Igen, tisztelt hallgatóim, jól hallják, erkölcsi, szellemi, lelki értelemben újjá kell építeni Magyarországot.

A világot egy 2008-ban nyilvánvalóvá vált válság rázza meg. E válság mibenlététről és okairól sok igényes elemzés, s persze még több igénytelen, a felelősöket – mindig másokban – pontosan megtalálni vélő felszínes demagógia jelenik meg, hangzik el. A válság mentséggé vált, a tehetetlenség indokává, ürüggyé, hogy a kilátástalanságot félelemmel kezeljük. A válság AZ AZ időszak, amikor minden döntésre kerül: olyan történések ideje, amelyeknek bizonytalan a kimenetele. De csak addig, amíg félünk a szembenézéstől. A válság akkor fordulhat át, amikor a számvetés bátorsága, AZ elszántság és AZ önbizalom jellemez bennünket. A válság tehát elszánásra hív minket, az öntudatra ébredés fordulópontját jelölheti.

A válság ebben az értelemben nem holmi kiszolgáltatottság, nem a vak sors sodrása, kívülről elszenvedett kínzás, hanem egy múló és egy bekövetkező közötti időszak, amely lehetőség arra, hogy értékeljük, megítéljük AZ eddig történteket és önmagunkat. Hívás arra, hogy határozottan kiálljunk a jövőnkért, önmagunkért. A válság lehet a közöny vége, AZ indulás pillanata.

Ha a nehézségeket nem sorscsapásként, hanem következményként fogjuk fel, tettekre és megújulásra késztet. Tekintsük hát a válságot az önmagunkkal történő valós szembenézés pillanataként.

Tisztelt Oktatók! Önök tudományos eredményeik, oktatói tapasztalataik alapján, Kedves Hallgatók! Önök a magas felvételi követelmények teljesítése alapján hazánk legképzettebb, legtehetségesebb polgárai közé tartoznak. Így hát csak akarniuk kell, hogy felismerjék AZ okokat s a tennivalókat. És csak bátorság, hogy bekapcsolódjanak és példát mutassanak ebben AZ erkölcsi, szellemi, lelki újjáépítésben.

A világban nem történt a földi életet megváltoztató természeti katasztrófa, nem csapódott a Földbe nagyméretű meteor, nem történt egész kontinenseket sújtó földrengés, világméretű járvány vagy sáskajárás. A válságot – természetesen messze nem egyenlő felelősséggel – AZ emberek, MI magunk okoztuk. Elsőként azzal, hogy elhittük, nincs valódi közünk azokhoz a dolgokhoz, amelyek megtörténhetnek velünk. Másodszor azért, mert tétlenségre kárhoztattuk magunkat azzal, hogy MI úgysem tehetünk semmit. Harmadszor azért, mert a felismerés felelősségét nem mertük időben vállalni.

Nem épületek omlottak össze tehát, hanem a tudás és AZ erkölcs tartóoszlopai repedeztek meg.

Világunkat a működés színtereire osztottuk, funkcionális egységekre. Részekre bontottuk AZ egészet, s egy-egy részből kitekintve tesszük mindörökre beláthatatlanná a korábban egységben láthatót. Elhisszük, hogy a gazdaság, AZ egészségügy, AZ oktatás, a tudomány külön gondolkodást, logikát, megoldást kíván, és nincs metszet, amelyben AZ ember vagy a közösség önmagára ismerhetne. „Ma nem ez a legfontosabb probléma", halljuk annyiszor. Joggal kérdezhetnénk vissza: vajon ki tudhatja, melyik AZ?

A közszereplők nap mint nap ismételgetik a világ katasztrófával fenyegető nagy problémáinak sorát: energia-, víz- és élelem-hiány, a Föld egészét veszélyeztető környezeti problémák, a szegényekre és gazdagokra szétszakadó társadalmak. Ezek, – és még jó néhány – valóban nagy problémák, de a legnagyobb probléma – AZ egész világon, s Magyarországon is – AZ oktatás és nevelés egyre növekvő hiányosságai. Az oktatás nem a világban való eligazodásra készít fel: nem adja meg AZ erkölcsi vértezetet, és nem adja meg a szükséges tudást és műveltséget.

Az iskola – nyíltan hangoztatott, vagy „csupán" a gyakorlatban megvalósított – célja egyre inkább egyfajta praktikus tréning. Ez fog – a családok nevelő hatásának gyöngülésével együtt – katasztrófához vezetni. Az anyagi, a szellemi, a lelki jólét, a jó közélet ma csak megfelelő oktatás és a nevelés révén érhető el.

Nyilvánvaló, hogy sem AZ emberiségnek, sem Magyarországnak nincs annyi anyagi és szellemi erőforrása, hogy minden nyomorúságot egyszerre szüntessen meg. A problémák megoldásához ugyanis egységben kellene ismernünk és kezelnünk azt a három legösszetettebb rendszert, amelyben élünk: a természetet, gazdaságunkat és társadalmunkat. Ezen úgynevezett „komplex rendszerek" általános tulajdonsága, hogy minden cselekvésnek egy helyett számos következménye van, ezek közül több szándékolatlan, és csak késleltetetten jelentkezik. Minden lépés előre nem látott költséggel, kellemetlenséggel jár, vagy más problémáktól vonja el a forrásokat.

Ezért AZ az egyik legnagyobb előttünk álló feladat, hogy meg kell tanulnunk tájékozottan dönteni. Sok döntésünket felszínes ismeretek, illúziók és szavazattöbbség alapján hozzuk meg – anélkül, hogy ismernénk cselekedeteink minden következményét. Sokszor a problémák bonyolultsága bénít meg bennünket: arra késztet, hogy semmit se csináljunk, vagy olyan változásokat vezessünk be, amelyek hosszú távon több kárral járnak, mint haszonnal. Meg kell értenünk ezt a minden vonatkozásában összetett, (komplex) világot, amelyben élünk. Az ehhez szükséges tudás csak áldozatos, kemény munkával, elmélyült tanulással szerezhető meg.

Éppen a világunk összetett volta miatt a tudással azonos, vagy talán még fontosabb a szilárd erkölcs. Minden erőfeszítésünk hiábavaló, ha ezen a téren nem tudunk előrelépni. Belső indíttatássá, belső kényszerré kell tenni, hogy az emberi közösségek együttélési szabályait szigorúan tartsuk be.

Ha a Műegyetem történetére tekintünk, nem csupán a szakmájukat világszínvonalon művelő professzorokat és kiváló tanítványaikat látjuk, hanem a megkérdőjelezhetetlen erkölcsi tekintélyeket is. A magyar nemzet történetében – így 1956-ban is – a nemzet sorsáért, szabadságáért életüket kockáztató hősöket. Egyszerre voltak ők a szellem és az erkölcsi szilárdság óriásai.

A tanévnyitó ünnepi pillanataiban sem hallgathatom el, hogy a mi szűkebb világunkban az oktatás és a tudomány világában is jelentős az erkölcsi hanyatlás. A felsőoktatás – üdítő kivételektől eltekintve – a pénz világához törekszik tartozni. Igazodni kíván valamihez, aminek inkább alakítója lehetne. Megfelelni vágyik olyan elveknek, amelyeknek változásain kellene munkálkodnia. A felsőoktatási intézmények szellemi értékrendje háttérbe szorult. A hallgatók sok helyen nem nevelendő, oktatandó társai a tanároknak, hanem a fejkvóta (vagy költségtérítés) „részvényjegyei".

A felsőoktatást ás a benne dolgozókat régóta őrli a kettős elv: egyszerre dolgozni a piacra és őrizni a szellemi magaslatokat. Az egyik a haszonelvűséget hangoztatja, és diplomagyárrá teszi a felsőoktatás intézményeit. A másik az elvont tudományos gondolkozás fontosságát hangsúlyozza, és egyfajta tudásvárat működtet. Hogyan lehet egyszerre két ilyen ellentmondó és széthúzó elvet szolgálni? A tudásvár ostroma nem válhat a diplomagyár sikerévé. A haszonelvűség győzelme nem uralhatja a szellem szabadságát.

Hová veti szemét ma az egyetemi hallgató? A diplomára, a távolabbi jövőre, egy pályaképre, amit elképzelt ifjúkori álmodozásaiban? És merre tervez a felsőoktatás? A következő szakindításig, vagy annak elnevezéséig? Mire alapozzuk a tudást, amit az egyetem, főiskola ma nyújt? Közösségi igényekre vagy globális hívószavakra? Meddig tart még az a különös helyzet, amelyet a munkanélküliség mintájára hivatásnélküliségnek nevezhetnénk, hogy diplomával tömegek kényszerülnek más munkakörben dolgozni?

Meddig merünk elnézni? És mennyit van bátorságunk belátni?

Minden döntés, minden lépés megmagyarázható. Ám egyiket sem kell magyarázni, ha a tisztánlátás és az igazság szeretete vezérli. Megtanultuk indokolni az indokolhatatlant, eladni az eladhatatlant, elmagyarázni az elmagyarázhatatlant. Elhittük, hogy a hazugságról hazudni már majdnem igazmondás. Pedig nincs így: az önámítás magyarázata még nem szembenézés.

A hazugság a világ komplexitása miatt felmérhetetlen következményű. A hazugság és önámítás közénk lopakodik, ha presztízsből, vagy önzésből értelmetlen szakokat indítunk, ha diákjaink felkészültségének értékelése során közvetlenül (pénzért) vagy közvetett módon (a fejkvóta megtartása érdekében) megfelelőnek értékeljük a nem megfelelő teljesítményt. Ha diplomákat és doktori fokozatokat adunk érdemtelenül, az egyéni és intézményi teljesítmény látszata érdekében. Ha a professzori kinevezések száma kontrolálatlanul növekszik, mert az intézmények csak a mennyiségi mutatókban érdekeltek, értékelésükben csak ezt veszik figyelembe.

Minden lépés indokolható egy másikkal. A következő az előzővel. Csakhogy nem a lépéseinket kell fontolgatnunk. Hanem magát az utat. Hogy ha elindulunk, tudunk-e majd járni rajta? Hogy vezet-e valahová?

Hölgyeim és Uraim!

A hallgató nem pénzszerzési lehetőség, a felsőoktatási intézmény nem diploma-, doktori fokozat és publikáció-gyár. Újra kell gondolni ezért a finanszírozás és az intézményértékelés egész rendszerét. Az elmúlt évtizedek hibás vagy nem létező oktatáspolitikája, az oktatás irányításának hiánya, a szabadosság szép új világa látványosan megbukott. Ha a bénultság vesz erőt rajtunk, és nem teszünk semmit, az intézmények belső rendszere éppúgy szétszakad, mint a magyar társadalom: a vezető – gyakran felelőtlen – elitre, és az intézmények működését keserves körülmények között fenntartó többségre, mind a hallgatók, mind az oktatók esetében.

Mindezen, országunk felsőoktatásának működését veszélyeztető jelenségek kialakulásához kétségtelenül hozzájárultak egyéni emberi hibák és gyengeségek, a fő hiba azonban az önmagából táplálkozó, magát újratermelő rendszerben van. A rendszerben, amely nem a nevelés, az oktatás, a kultúra és a tudomány értékeire építi e területek működésének szabályait, hanem a pénz hatalmának legrosszabb gyakorlatát erőlteti a szellem világára. A rendszerben, amelyben nem elsősorban a kikezdhetetlen integritású, megkérdőjelezhetetlen szakmai és emberi kvalitású professzorok határozzák meg az intézmény arculatát, és vezetik azt, hanem – a gyakran igencsak kétes erkölcsiségű eszközökkel dolgozó – „pénzszerzők".

A rendszerben, amelyben megtörténhet, hogy a diákokat nem a legtehetségesebb és legdolgosabb társaik képviselik, hanem a sokadik évüket az intézményben töltő, a diákképviseletet jó megélhetésnek tekintő gyenge teljesítményű hallgatók. A rendszerben, ahol az intézmények egy részében többségbe kerülhetnek a szellem törvényeit már nem is értő, a felsőoktatási intézményeket csupán – elsősorban önmaguk számára – pénztermelő „üzemnek" tekintők. Azok az oktatók, akik doktori fokozatukat, habilitációjukat maguk is kétes körülmények között szerezték, vagy úgymond az „intézmény érdekében" cinkosok voltak ilyen előmenetelekben, aligha alkalmasak a tudomány világában oly fontos „kapuőrök" szerepének betöltésére. A magyarországi közállapotokat és a rendszer működését ismerve a „felülről" törvényi szabályozással történő változtatás sikere felettébb kétséges.

Amikor a pénz hatalmának legrosszabb gyakorlatáról beszélek, nem a takarékos és átlátható gazdálkodás ellen, hanem éppen mellette emelem fel szavamat. A takarékos, minden fillérről elszámolni tudó, gazdálkodás valaha erény volt, ma is azzá kell tenni. A tisztátalan és zűrzavaros gazdálkodás ma legalább annyit árt, mint az erőforrások hiánya. Nem állítom, hogy felsőoktatási intézményeink jól finanszírozottak, de kevesebb pazarlással ennyi pénzből is sokkal többet lehetne megvalósítani, stabilabban, kevesebb frusztrációval és eredményesebben lehetne dolgozni.

Ha nem fogadnánk el az „erre lehet pénzt kapni, ezért ezt építjük meg" elvét, talán lehetetlenné tennénk a pályázati korrupció vámszedőinek helyzetét is. Ha mindenki azzal foglalkozna, amihez legjobban ért, az oktatók az oktatással és kutatással, a hallgatók a tanulással, a vezetés és a gazdasági adminisztráció a vezetéssel és a hatékony gazdálkodással, előrébbre lennénk, és nem mellékesen jobb kedvűek, boldogabbak.

A felsőoktatás világa csak akkor tud visszatérni a modern körülményekhez alkalmazkodó, évszázados hagyományaira épülő erkölcsi rendjéhez, ha a változás belülről és kívülről, alulról és felülről egyidejűleg indul meg. Ha megszigorítjuk az egyetemi tanári kinevezések gyakorlatát. Ha az etikai szabályok megsértését mi magunk szigorúan szankcionáljuk. Ha helyre állítjuk az autonómia értelmét: nevezetesen, hogy minden döntést az arra kompetensek hozzanak meg. Ha az egyetemi vezetők választásának rendjében megnöveljük a professzori kar szerepét. Ha az egyetemek vezetőinek díjazásában sem az egyenlősdi demagógiának, sem a menedzseri mohóságnak nem engedünk. Ha megváltoztatjuk a korrupciót és pazarlást elősegítő finanszírozási rendet. Ha visszahozzuk a példamutatás elvét az oktatásban és a példakövetés örömét a tanulásban. A tartást, ami büszkének mutat, és nem enged többé a szolgai erkölcs tömegképző erejének.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az évnyitó ünnep. Az indulás, a kezdés és a folytatás ünnepe. Indulni, kezdeni, folytatni pedig csak tiszta szándékkal, őszintén lehet. Szavaink, gondolataink avatják ünneppé ezt a közös alkalmat. Ha tetteinkkel tudunk nekik elég súlyt adni. Ha engedjük, hogy nehezek legyenek, így lendületet és erőt adóak. Ha nem elégszünk meg a pátosz könnyen megteremthető közhelyességével, hanem a magunk igazságát keressük bennük.

Nem altatni jöttem, hanem felébreszteni a vágyat, hogy a felsőoktatási tanév kezdetén együtt gondolkodjunk.

Helyzetünkkel pedig szembe kell nézni, mert a jövő Magyarországának gazdasági, politikai és szellemi vezetői ma egyetemi hallgatók. Szilárd erkölcsre, munkára és tudásra nevelésük a mai egyetemi oktatás feladata. S nem csupán az oktatóké, mert az egyetem olyan hely, ahol a hallgatók társai az oktatóknak a munkában, a tanulásban és az erkölcsös viselkedésben. Azt kívánom a Műegyetem és Önökön keresztül a magyar felsőoktatás minden intézménye hallgatóinak és oktatóinak, hogy legyen erejük, bátorságuk, egymás iránti bizalmuk hozzákezdeni a felsőoktatás és ezen keresztül Magyarország megújításának nehéz munkájához. Csak akkor várhatjuk, hogy honfitársaink követnek minket ebben, ha nem csodára várunk, nem a körülményekre hivatkozunk, hanem még ma hozzálátunk.

Felismeréseket és elhatározásokat hozó, közvetlen célok helyett távlatokat nyújtó tanévet kívánok Önöknek. Nehezet, amelyben mindenért meg kell küzdeni. És értékadót: olyat, amelyben minden küzdésnek közös értelme van. A Magyar Tudományos Akadémia együttműködését ajánlom fel minden minőségre törekvő intézménynek.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

NEW RELEASE - Kassai tüntetés

2009-09-02T10:41:00.000-07:00

KASSAI TÜNTETÉS A NYELVTÖRVÉNY ELLEN

A kassai Artists for Human Rights szolidaritási tüntetést szervezett a
Kassai Márai-szobor mellett. A szervező Osza István és Balassa Zoltán
tartott beszédet a rendezvényen melyen megjelent Magyar Ferenc volt
parlamenti képviselő és a város számos jeles személyisége, néhány
bodrogközi de hollandiai és németországi magyar is.

A tüntetés címe "Babilontól Európáig" azt kívánta kifejezni, ha az Úr akarata
volt a soknyelvűség akkor egy kormány se kívánja ezt az isteni akaratot
megváltoztatni.

Márai Sándor világhírű regényeket írt. Szlovákia most már a nyelvtörvénnyel
szintén világhírű alkotást tett közzé. Ezt olvassák mindenütt. Noam Chomsky
Amerikai nyelvész szerint egy nyelvhasználatot sem szabad rendőrségi
módszerekkel szabályozni mert az állandóan változik. Ez a törvény arra
szolgál, hogy bizonytalanságot s ezáltal frusztráltságot majd
megfélelmlítést okozzon és hosszú távon az asszimilációt szolgálja.

Márai Sándor mondta: "Ha jó ügyet védel, mitől is félsz? Mi is történhetik
Veled? Letepernek, megrágalmaznak, kriabolnak, meggyaláznak? Vádakkal
fordulnak ellened, hamisan ítélnek? Mindez nem változtat azon, hogy az ügy melyet
védtél jó volt, s ezért jó volt az is amit csináltál mikor a jó
ügy védelmére szegődtél. (...) Csak akkor nem vagy magányos az életben ha
jó ügyet védel. Nincs fizietség és jutalom az ilyen perben. De nincs alku
sem"

A jogállamiság ismérve a törvényesség mely úgy alakul ki ha a többség a
kisebbséggel méltányos konszenzust keres. Szlovákia nem ezt az utat követi.
Ha összevetjük a mai szlovák nyelvtörvényt az 1868-as nemzetiségi
törvénnyel akkor egyérteművé válik milyen visszalépés ez ahhoz képest.

Mivel az Isten az embert autonóm lénynek teremtette meg, csak is az autonómia
AZ a módszer, mely a ksiebbségeket meg tudja védeni a nem kívánt
beavatkozásoktól.

Balassa Zoltán
From: Balassa Zoltán [mailto:balassazoltan@mail.t-com.sk]
Sent: TuesdaySeptember 012009 9:22 PM
To: Jeszenszky Géza
Subject: kassai tüntetés
Importance: High #end

NEW RELEASE -- Magyaródy

2009-09-02T10:28:00.000-07:00

Magyaródy szókimondó írása

a szlovák magatartásról

(MH szept.1.)

A szerző Magyaródy Szabolcs évtizedek óta igyekszik a nyugati világot tájékoztatni a Magyar történelem és politika kevéssé vagy rosszul ismert tényeiről.

Alábbi írása kitűnő összefoglalás. J.G.

The author Szabolcs Mogyoródi has attempted for many decades to correct the often faulty conception about Hungarian History.

This article is a good summary of this, L.E.

Kattintással - Click here:

Magyar Hírlap:

http://www2.magyarhirlap.hu/velemeny/karos_mitosz.html#End

NEW RELEASE

2009-09-02T10:17:00.001-07:00

An ethnic war of words: Is this what Europe is coming to?

Cikkek a Szlovák Magyar kérdésekről.
Articles about the Slovakian - Hungarian issues.

Kattints erre / Click here

http://thenutshellparagraph.com/?p=2171 #end

NEW RELEASE

2009-08-31T20:49:00.000-07:00

Is this the future? Demographics - Europe

#end

NEW RELEASE: SZÉCHENYI TEA

2009-08-26T16:40:00.001-07:00

MEGHÍVÓ A SZÉCHENYI TEÁ-ra

2009. Szeptember 20-án vasárnap, du. 2:30-kor

Az Egyesült Magyar Házban

1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018

A rendezvény az 1956-OS Magyar szabadságharc 53. évfordulójának méltó megünnepléséhez nyújt anyagi segítséget.

Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját barátaikkal együtt művészeti, kultúrális sorozatunk következő rendezvényére.

MŰSOR: ADY ENDRE EMLÉKEST

Frank de Balogh Los Angeles megyei megbizott a megye kitüntetését adja át Tóth Attilának a kaliforniai
magyarság érdekében végzett kiemelkedő munkájáért.

Előadók:

Professzor Hargitai Péter:

A Florida-I Egyetem angol irodalom tanszék és a Magyar Írószövetség tagja.
AZ „ÚJ ÉS MAGYAR" ADY KÖLTÉSZETÉBEN.

Dr. Bejczy Antal:

„ÉLETLEHETŐSÉGEK KERESÉSE A KOZMOSZBAN"

Szereplők:

Szörényi Éva, Székely Ágnes
Horváth Lilla, Maxim András
Finta Wanda, Zorbas Andoni

Rendező - Szörényi Éva, Műsorvezető: Tóth Attila, Színpadmester - Szoboszlai Sándor

Belépők ára: $25.-, diákoknak $10.- (jegyek a helyszínen válthatók)
Tartalmazza a tea, kávé és sütemények árát.
Fővédnök $250.- (4 belépő), Védnök $150.-(3 belépő), Pártoló $100.-(2 belépő)
AZ ADOMÁNYOK LEVONHATÓK AZ ADÓBÓL. Tax ID.: 800119784
A rendezvényt követően vacsora ($15.00) a Magyar Házban, asztalfoglalás: 323-734-1453

Remember Hungary 1956

Coordinating Committee of the Hungarian Freedom Fighters Federation
For the Celebration of the 50th Anniversary of the 1956 Hungarian Freedom Fight

4537 Kraft Ave, Studio City, CA 91602 Tel: 818-762-7320 Fax: 636-216-2212

E-mail: info@rememberhungary1956.org #end

Sopronpusztán Valami Elindult!

2009-08-25T18:36:00.001-07:00

Dr. Lipták Béla gondolatai...

2009, augusztus 19 van, nézem a nemzetközi TV állomások közvetítését a Sopronpuszta-I ünnepségről, annak a napnak 20-ik évfordulójáról, amikor egy bátor határőr ezredes szembeszállt a barbár diktatúra parancsával és katonáinak parancsot adott, hogy NE lőjenek, amikor Pozsgay Imre, Habsburg Ottó és a Máltai Szeretetszolgálat összefogtak, hogy megvalósítsák egy debreceni fiatalember, Mészáros Ferenc tervét, amikor egy rab nemzet nagyot tett egy másik rab nemzet fiaiért: felszakította a vasfüggönyét.

Az ünnepélyen jelen vannak a nemzet hiteles vezetői, ott van Sólyom László Budapestről, Tőkés László Temesvárról és ott van a sötétségből, börtönéből a fényre lépő, a szabadság napfényétől még hunyorgó embert ábrázoló emlékmű alkotója, Meloccó Miklós is. Ki is ez a Meloccó Miklós?

1948-ban a kommunisták letartóztatták Mindszenthy bíborost, és rá egy évre felakasztották Melocco Jánost, családunknak régi jó barátját. Ő volt AZ a nyomozó riporter, aki felderítette, hogy milyen kábítószerekkel kezelték a bíborost, miként érték el, hogy beismerje AZ ellene hozott hamis vádakat. János bácsi letartóztatása után felesége, Dóra néni semmi tájékoztatást nem kapott. Aztán AZ egyik nap egy csomagban megérkezett János bácsi ruhája… Apám lutheránus volt. Addig nem járt velünk a kerepesi katolikus templomba, de miután János bácsit felakasztották nemcsak, hogy eljött, de minden vasárnap a nagymise alatt ott ült a jobb oldalon a második sorban.

Lelkemet felkavarták ezek a képek. Feltűnő AZ ellentét a limuzinokon érkező, sötét ruhás diplomaták és a ma is oly jellegzetesen és elgondolkodva ballagó, senkivel nem bájolgó, kopott ruhás Cocó között. Igen, ma, onnan fentről büszkén néz Le János bácsi, mert tudja, hogy fia nagyot tett, Sopronpusztán valami elindult!

Eljött AZ Új Kerekasztal Tárgyalások Ideje!

Egy válság alkalom is lehet arra, hogy felrázza és tettekre sarkalja a társadalmat. Úgy ahogy közel 200 éve Széchenyi könyveivel ("Hitel", "Világ" és "Stádium") és álmaival (Tudományos Akadémia, a dunai hajózás, Nemzeti Kaszinó.) irányt szabott a nemzeti kibontakozásnak, vagy úgy ahogy 1956-ban a Petőfi Kör, majd 1989 után AZ Ellenzéki Kerekasztal fórumot teremtettek a közgondolkozás megtisztításának, úgy Sopronpuszta is azt üzeni, hogy ITT AZ ideje egy pártok feletti fórumon megbeszélni a Magyar jövő terveit, teendőit.

Igen, lehet, hogy 1989-ben elpazaroltunk egy ilyen alkalmat, lehet, hogy akkor kellett volna bíróság elé állítani azt AZ alig száz embert kiknek tényleg véres volt a keze, lehet, hogy akkor talán lelkileg felszabadult és megbékélt volna AZ ország. Lehet, hogy ennyi elég lett volna ahhoz, hogy megszűnjön AZ acsarkodás légköre, hogy AZ emberek lelkéből eltűnjön a bosszú vágya. Az is lehet, hogy a nemzeti tulajdon és általában a jövő gazdaságpolitikáját akkor kellett volna átgondolni, annak akkor kellett volna új irányt szabni. Igen, ez mind lehet, de MI csak a jövőn változtathatunk, a múlton már nem!

Fontos, hogy létrejöjjön egy ilyen fórum melyen a Magyar értelmiség tagjai (mint tették 56-ban a Petőfi Körben), kifejthetik gondolataikat, elültethetik azokat a szellemi magokat, melyekből kikelhet, kicsírázhat egy össznemzeti megegyezés. Fontos lenne AZ is, hogy ez a megbeszélés, ez a közvélemény formáló találkozás most, tehát a 2010-es választások előtt jöjjön létre, mert csak így lesz ideje a társadalomnak azokat a gondolatokat megemészteni és így azokat figyelembe véve választani új vezetőket.

Arról, hogy MI mindent kellene megbeszélni, MI mindenről kellene egyezségre jutni, szeretnék pár gondolatfoszlányt ITT -- a teljesség igénye nélkül -- papírra vetni.

Demokrácia és Törvényhozás

A mai „hadi demokráciában" kialakult pártfegyelem nem csak emlékeztet egy korábbira, de megnehezíti a törvényhozást is és AZ ország vezetését is! Ma nem értékrendek, elvek, vagy jövőképek ütköznek a politikában, hanem csak érdekcsoportok és ezek szinte gondolkozás nélkül szabotálják egymás terveit. A demokrácia egészséges működéséhez szükséges AZ, hogy a pártok a társadalom egyes rétegeinek, osztályainak (földmívesek, munkásság, üzletemberek, értelmiség.) érdekeit képviseljék.

Az is fontos, hogy a törvényhozók NE pártlistákon jussanak a Parlamentbe, hanem egy-egy szavazó körzetet képviseljenek. Azért fontos a körzet lakói által való megmérettetés, mert különben nem a szavazóik hanem a pártjuk érdekeit fogják ők képviselni. Ezért elgondolkoztató például AZ, hogy (tudtommal) a rendszer változást követő négy miniszterelnök közül egyet sem AZ ország lakói választották meg. Tudtommal még cask képviselői választáson is csak Horn Gyula mérettetett meg (1990-ben Somogyban) és ő is veszített ezen a választáson).

Fontos lenne AZ is, hogy végre megszülessen egy olyan alkotmány, mely nem AZ 1949-es alkotmánynak egy toldozott-foltozott formája. Egy olyan alkotmány, mely egy ránk erőszakoltnak ITT-ott megreformált változata, hanem egy olyan melyet sajátjának érez a nemzet.

Fontos AZ is, hogy létezzen egy olyan Alkotmány Bíróság, mely önállón mérlegeli a törvények alkotmányosságát. A független bíróságok mellett persze elengedhetetlen egy olyan szabad sajtó létezése is, mely nem párt propagandával, hanem tényekkel tájékoztatja a társadalmat, hogy így a nép tudja, MI is történik a hazájában.

Közgazdasági Teendőink

A gazdasági fellendülés nem következhet be a honi ipar védelme és támogatása nélkül (Széchenyi: "Hitel"). Ezt tudatosítani kell a mai Magyar társadalomban is, mert ma gyakran még AZ ásványvíz meg a tejtermék is külföldről érkezik és a vásárlóknak eszükbe se jut, hogy mibe kerül az országnak az a pár filler amit ők megtakarítanak (ha megtakarítanak?) ezzel, eszükbe se jut, hogy külföldön teremtenek munkaalkalmakat, míg a saját hazájukban tönkreteszik például a gazdákat.

Széchenyi értette a bankok szerepét a nemzet érdekeinek a védelmében! Ő tudta, hogy erős nemzeti bankra van szükség, mert az idegen kézben lévő bankok tetteit nem a magyar nemzeti érdek hanem a profitszerzés vezeti. Ha a nemzeti bankot felelősséggel irányítják, ha az csak annyi kölcsönt ad, mint amennyi a bankban elhelyezett betétek összege, akkor nem lehet hitel válság! Ezért van az, hogy ma, a nemzet érdekét szolgáló és ezért keményen szabályozott pénzintézetek, nem állanak a csőd szélén. Egy szó mint száz, a nemzet érdekeit a közgazdaság területén is védeni kell.

Igen, itt az ideje, hogy lenyessük a globalizált „vadkapitalizmus" parazita hajtásait, hogy megszabályozzuk az elszabadult és felelőtlen kapzsiságot. Itt az ideje, hogy megszabályozzuk a mohó nyereségvágynak globálisan elszabadult tetteit. Helyes ez, mert a szabad verseny csak az egyenlőek között pezsdítő hatású, de tragédiákra vezethet, ha olyan dzsungelt teremt ahol a nyúl a tigrissel "szabadon" versenyezhet. Más szóval szükség van a gazdasági élet állami ellenkörzésére is és a hazai termelés támogatására is.

Persze a gazdasági élet fellendítéséhez szükséges egy közösségi erkölcs is. Tehát annak belátása, hogy az államnak nincs önálló pénzforrása, hogy a közteherviselés elengedhetetlen egy civilizált társadalomban és ezért az állam megrövidítése nem más, mint a nemzet megrövidítése, közösből való lopás! Tudnunk kell, hogy ma azért olyan magas az adóteher, mert a társadalom fele nem fizet adót, mert a magyar össztermelés felét a fekete gazdaság termeli.

Fontos, nagyon fontos megérteni, hogy amikor az eladó megkérdezi, hogy "adjak elismervényt?" akkor azt kérdezi, hogy "akar Ön lopni a népétől?". Ugyanez áll a "kenőpénzek" használatának balkáni gyakorlatára is. Azért is kell ezt a gyakorlatot felszámolni, mert az orvos vagy a kistisztviselő nem egy pincér, mert az ilyen „borravalóknak" az elfogadása megalázza őt. De talán még fontosabb az, hogy ez a költségviselés alól kibújó fekete gazdaság okozza, hogy nincs elég pénz arra, hogy tisztességes fizetést kapjon a közalkalmazott, ezért menekülnek külföldre az ilyen pénzeket elutasító legjobb közalkalmazottaink, orvosaink. El kell érni, hogy itthon maradjanak, hogy tisztességes fizetést kapjanak, s ehhez az kell, hogy adót fizessen a fekete gazdaság, s azon belül a kenőpénz is.

A fekete gazdaság felszámolása mellett az adórendszernek egyéb reformjaira is szükség van. Meg kell értenünk, hogy Szlovákia például azért előzött meg bennünket, mert Szlovákiában jóval alacsonyabbak a szociális juttatások. A szociális juttatások csökkentését persze nem a szegények támogatásának csökkentésével kell elérni! Olyan eszközöket kell erre választani, mint például a nyugdíj korhatár felemelése vagy a felesleges orvoshoz járások csökkentése. Az is fontos, hogy miközben az állam kiadásait csökkentjük, közben az állami bevétel emelkedjen. A többlet bevételnek forrása kell legyen nem csak a már említett védővámok bevezetése, de a tulajdon adó is. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy nyugdíjas még adót is fizessen a kis lakásáért, hanem azt, hogy a magas bevétellel és sok tulajdonnal rendelkezők kivegyék részüket a közteherviselésből.

Az igazságos és egészséges társadalomban a rendőrség, a tűzoltóság költségeit a házadó, a közlekedési költségeket az auto és út adó biztosítja. Amikor megtörtént az adóterhek ilyetén való szétválasztása, akkor a kereseti és forgalmi adó már elegendő a szociális juttatások, állami tartozások, iskolák, hadsereg és az adminisztráció fenntartására. Persze egyéb reformok is szükségesek, mert például a képviselők díjazását nem a képviselőknek, a bürokráciának a választások utáni végkielégítését nem a távozóban lévő kormánynak kellene megszabnia és az önkormányzatok hatalmas - és gyakran szükségtelen - bürokráciának a fenntartására sem érdeke az országnak.

Ugyanakkor szükség van arra, hogy a progresszív tulajdon adó bevételéből részesüljön az egészségügy, a közoktatás, a kulturális intézmények, a politikától és lobbi érdekektől független igazságszolgáltatás és hiteles hírközlés intézményei is.

Szétszakitott Nemzet, Megosztott Társadalom

Az általános pesszimizmusnak egyik oka, hogy a magyar társadalom nem bízik vezetőiben és nem bízik önmagában sem. Ennek egyik oka, hogy a volt kommunistákat, a zsidókat, cigányokat, a kisebbségben és a világban szétszórva élő magyarokat a társadalom többsége nem tartja teljes értékű magyaroknak, valódi honfitársnak. Nem is gondolja át, hogy ezzel elutasítja a nemzetnek közel felét. Tudom, hogy a betört ablakú kirakatok és az őrizetlen írószövetségi gyűjtőládák által fémjelzett nemzeti egységet nem lehet visszaállítani, de a jelennek acsarkodó és önromboló lelkiállapotán azért lehet javítani. Ezért alább felsorolok néhány, a fent említett megosztottságainkat csökkentő lépést, lehetőséget.

Meg kell értenünk, hogy a volt kommunista párt-tagok és családjaik az ország lakóinak egynegyedét tették ki. El kell fogadnunk, meg kell értenünk, hogy túlnyomó többségük vagy idealizmusból vagy állásaik megtartása és az előrejutás érdekében léptek be a pártba. Azt is tudjuk, hogy többségük nem ártott honfitársának, ma már nem is él és tudjuk azt is, hogy senkit sem szabad olyan tettekért hibáztatni, melyeket nem ő, hanem apja vagy nagyapja követtek el. Én ugyan helytelenítem a mai magyar miniszterelnök sok tettét, de azért ki kell mondanom, hogy senkit sem lehet elődje felesége nagyapjának tetteiért elítélni! Az egyén csak a saját tetteiért felelös!

A volt kommunisták leszármazottaival való megbékélés mellett a zsidósággal való megbékélés és a kölcsönös bizalom légkörének helyreállítása is elengedhetetlen. El kell érnünk, hogy úgy a többségi társadalom, mint a zsidóság belássa, hogy mindkettőjüknek "lépni kell". A többségi társadalomnak be kell látnia, hogy a Holokausztot megszenvedett zsidó származású honfitársaink joggal ítélik el azokat, akik a második világháború idején szimpatizáltak a nácikkal vagy akik tétlenül tűrték el zsidó honfitársaik megaláztatását, legyilkolását. Be kell látniuk, hogy a meghurcoltak vagy legyilkoltak gyermekei már csak emlékeik miatt is joggal éreznek bizalmatlanságot vagy félelmet és be kell látniuk azt is, hogy ez a félelem csak erősödik, amikor katonai egyenruhákban masírozó, fenyegető és félrevezetett fiatalok tűnnek fel az utcákon. A többségi társadalomnak ezért be kell látnia, hogy nem ok nélkül bizalmatlanok az olyan magyarok, mint Eli Wiesel, Kertész Imre, vagy Andy Grove és tudnia kell azt is, hogy ők sokat segíthetnének népünk felemelkedésében, jó hírének helyreigazításában, ha úgy éreznék, hogy ők tényleg teljes értékű és megbecsült honfitársaink.

Az is növelné a magyar zsidóságnak joggal kijáró megbecsülést, ha köztudomású lenne, hogy ők adták a magyarságnak Nobel díjaink többségét, ök adták Radnóti Miklóst vagy Szerb Antalt is és, hogy a 301-es parcellában a zsidó hazafiak sírhantjainak száma messze meghaladja a magyar zsidóság számarányát.

Persze a magyar zsidóságnak is vannak feladatai. Bizony jó lenne ha ők jobban hangsúlyoznák, hogy a magyar befogadó nép és ezt a múlt bizonyítja. Bizony többször beszélhetnének arról, hogy Kossuthnak zsidó ezrede volt, hogy a magyar Felső Ház tagjai vagy a magyar hadsereg tábornokai között ott voltak zsidó honfitársaink. Az is szolgálná a megbékélést, ha a Wallenbergeknek kijáró jogos hála mellett, többet beszélnének Sztehlo Gábor, Koren Emil, Keken András, Koszorús Ferenc és a többi hétszáz honfitársukról is, akiket Izrael embermentő tevékenységükért a Világ Igaza kitüntetésben részesített.

Bizony sokat javítana a jelen helyzeten, ha többen követnék Teller Ede példáját, aki, miközben 100 %-os magyarnak tartotta magát, közben 100 %-ban vállalta zsidó örökségét is és ettől nem kevesebb lett, de több, ettöl 200 %-os ember lett.

A "cigánykérdés" megoldása sem várathat tovább magára, mert az nemzeti tragédiához vezethet. A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb követelménye. Nem elég a megalázott "vén cigányról" és a "rongyos régi babájához" hű cigány lányról nótázni, de szembe kell nézni a jelen valóságával is. Veszprém és Tatárszentgyörgy példája -- tehát úgy a többségi társadalmat, mint a cigányságot sújtó bűntettsorozat -- nem csak közbiztonsági kérdés! A bűnözés csak kórtünet, egy kirekesztett, munka nélkül nyomorgó -- példakép, szakma és remény nélküli társadalmi réteg kórtünete. Minden kiszolgáltatottat, minden ártatlant kötelességünk megvédeni, az emberi életkörülményekhez alkalmat adni, őket megérteni, befogadni és nem szítani, hanem orvosolni az ellentéteket.

Többről van itt szó, mint anyagiakról! Hasonló feladattal néz szembe a többségi társadalom, mint India nézett szembe, amikor a kaszton kívüli "érinthetetlenek" társadalmi integrációjának útjára lépett, amikor nem csak az együttélés közös terheinek, az ország jogi és erkölcsi normáinak elfogadását, de jogokat és megértést is kezdett biztosítani számukra. Indiában több mint egy generáció hosszan tartott és sok igyekezetet, megértést, törődést igényelt ez. Nem volt könnyű elérni, hogy egy "érinthetetlen" család gyermeke elhiggye, hogy ugyanolyan jogai és lehetőségei vannak, mint a másik embernek, hogy ő is elérhet valamit az életben, neki is van joga az önbecsüléshez és, hogy rajta is múlik a saját sorsa, jövője.

Ugyanígy persze idézhetném Barack Obama elnök úr példáját is, elvégre Amerikában is hosszú volt az út, mely a Fehér Házig vezetett. Ezért nem kell türelmetlennek lennünk, nálunk is soká fog tartani a faji és egyéb előítéletek felszámolása, de meg fog történni. Ezért, többek között a magyar iskolarendszert is meg kell reformálni, hogy lelkileg is és tudásban is kiegyensúlyozza a cigány gyerekek otthonról hozott hátrányait. Igen, az összmagyarság érdeke, hogy a tejes értékű "magyarrá válás" útján végre elindulhassanak cigány származású honfitársaink is.

Végül pedig itt lenne az ideje, hogy teljes nemzetben gondolkozzunk és ennek a tudatnak megteremtsük az intézményrendszerét is. Itt most nem fogok a kisebbségben élő honfitársainkról írni, mert az egy külön tanulmányt érdemelne. Most csak a világban szétszórt magyarságra gondolok, beleértve az emigrációkat követő második és harmadik nemzedékeket is. E téren is sok mindenen változtatni kellene:

Hasznos lenne elgondolkozni például azon, hogy az új magyar találmányoknak (a három dimenziós TV, az üvegbeton, az új Rubik-gömb, a nanó-technológia, az intelligens számítógép vagy a napenergiát raktározó RFC) a nemzet is hasznát lássa. Nem szabad megismételnünk azt ami a múltban az atomenergiával vagy a számítógéppel, Szilárd és Neumann találmányaival történt! El kell érnünk, hogy ezek a találmányok ne Kaliforniában, hanem Magyarországon teremtsenek munkaalkalmakat, szolgálják a magyar önbecsülés és a nemzet jövőbe vetett hitének visszatérését is.

Ezek mellett helyes lenne elgondolkozni azon is, hogy például az amerikai magyar szervezetek miként működhetnének együtt a magyar kormánnyal, miként kellene munkájukat koordinálni? Fontos lenne, ha ezt a koordinációt a nyitottság, a pártok felettiség és a folyamatosság jellemeznék. A nyitottság dolgában fontosak az anyagiak is (tehát annak a nyilvánosságra hozatala, hogy ki, miért és kitől kap anyagi támogatást?) Fontos annak köztudomásra hozása is, hogy mikor és milyen döntések születnek egy ilyen koordináló bizottságban. A közérdek azt is megkívánná, hogy ez az együttműködés "pártok feletti" legyen, tehát a bizottságban például egyenlő arányban legyenek képviselve a demokrata és a republikánus párttal szimpatizáló amerikai magyarok. Végül a folyamatosság érdekében el kellene azt is érnünk, hogy a célok -- mint például a magyar kisebbségek autonómia követelése -- melyek eléréséhez Amerika segítségét kérjük ne változzanak azzal, hogy melyik párt van éppen hatalmon.

Végkövetkeztetés

Eljött az ideje, hogy a magyar értelmiség újra felvállalja történelmi szerepét és erkölcsi iránytűt, optimista jövőképet adjon a magyar társadalomnak. Ezért meg kell magyaráznia, a társadalomban végbemenő folyamatokat. A magyar értelmiségnek azzal kell szolgálnia a megbékélést, hogy tudatosítja a társadalom egészében azt, hogy a pártok csak eszközök közös nemzeti céljaink elérésére és azt is, hogy e célokat csak akkor érhetjük el, ha megfogalmaztuk azt a magyar jövőképet, melyben mindannyian egyetértünk. Egyszóval eljött az ideje, hogy a magyar értelmiség hozzájáruljon népünk szebb jövőjének formálásához is és a nemzet lelki gyógyuláshoz is. Ez sajnos ma még várat magára, ma még a magyar értelmiség többsége sajnos néma.

Ennek az össznemzeti felemelkedésnek lehet első lépcsőfoka a 21. század Petőfi Körének, az új Nemzeti Kerekasztalnak, tehát egy olyan fórumnak a létrehozása, mely megfogalmazza és szolgálja a nemzet történelmi létérdekeit. Egy ilyen, a hiteles magyar gondolkodók kerek-asztala hozzájárulhat egy olyan magyar társadalom formálódásához, mely tájékozott, megbízik vezetőiben és így a szavazó urnáknál képes és hajlandó egy ezer éves kultúrnemzethez méltó döntéseket hozni. Én hiszem, hogy a mai „hadi demokrácia" korát lezárta Sopronpuszta, hogy most elkezdődhet a valódi magyar demokrácia kora, hogy 2010-ben annak tudatában szavazhatunk, hogy a magyar jövő, tehát az unokáik jövője biztos és felelős kezekbe kerül!

Lipták Béla

(1956-ban a 16 Pont egyik megfogalmazója)

AMERIKAI MAGYAR NAPOK

2009-08-18T13:48:00.001-07:00

Bokor Balázs nagykövet,

a Magyar Köztársaság Los Angeles-i Főkonzulának

2009. augusztus 18-i sajtótájékoztatója

Ilyen még nem volt! -- Amerika egész nyugati partja Magyarországot ünnepli.

2009. augusztus 19. Magyarország-nap az Egyesült Államok számos államában.

A páneurópai piknik az osztrák–Magyar határon, Sopron közelében 1989. augusztus 19-én tartott békedemonstráció volt, fontos előzménye az Európát, a Magyar-osztrák határon kettéosztó vasfüggöny végleges lebontásának, a határ megnyitásának, Németország egyesülésének és az Európai Unió keleti kibővülésének. Kohl német kancellár ezt a következőképpen fogalmazta meg: „A berlini falból Magyarország verte ki az első követ."

A két ország (Ausztria és Magyarország) beleegyezésével ehhez szimbolikusan egy határátkelőt nyitottak Szentmargitbánya és Sopronkőhida között három órányi időtartamra. Ugyanazon a helytől 4 kilométerre már ezt megelőzően, 1989. június 27-én az akkori osztrák és Magyar külügyminiszterek közösen vágták el a határzárat, hogy kihangsúlyozzák a megfigyelő berendezések lebontását, amelyet Magyarország 1989. május 2-án elkezdett. A páneurópai pikniken több száz NDK-állampolgár használta fel a vasfüggöny megnyílásának rövid pillanatát arra, hogy nyugatra szökjön, miután előzőleg röplapokon felhívták a figyelmüket a páneurópai piknikre. A Magyar határőrség az érvényben levő lőparancs ellenére sem avatkozott közbe.

A páneurópai piknik 20. évfordulóját ünnepeljük. A vasfüggöny lebontásával, a páneurópai piknikkel és az osztrák-Magyar határ megnyitásával 1989-ben megtörtént a csoda, Európa újraegyesítése megkezdődött. A térség országaiban sorban végbement a rendszerváltás, új, szabad és demokratikus rend jött létre, később szétbomlott a Szovjetunió, véget ért a hidegháborús időszak. Magyarország – más országokkal együtt – a NATO, majd AZ EU tagja lett, az USA szoros szövetségese. 1989 olyan év volt, amely megváltoztatta Európa térképét, majd pedig a világot.

Az évforduló kapcsán egyedülálló eseményekre került sor az Egyesült Államok számos, nyugati államában. A sajtóból már ismertté vált, hogy a határzár lebontása megkezdésének napját, május 2-át, a Los Angeles-i Főkonzulátus kezdeményezésére Wyoming, Montana, Dél-Dakota, Kansas és Alaszka államok már Magyarország-nappá nyilvánították. Most pedig augusztus 19-én a sor! Washington, Arizona, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Colorado, Texas, Utah és Oregon államok, valamint az USA legnagyobb megyéje, a 10 milliós Los Angeles Megye hirdette ki ünnepélyes proklamációban, hogy 2009. Augusztus 19-ét Magyarország-napként ünneplik.

Ezek a proklamációk azt szimbolizálják, hogy az Egyesült Államokban elismeréssel tekintenek Magyarország 1989-ben tett fenti lépéseire és úgy ítélik meg, hogy az akkori Magyar szerep meghatározó volt a korszakváltó időszakban. Mindez a jövőt tekintve is ösztönzésként jelentkezik. A felsorolt amerikai államok proklamációit a Magyar-amerikai kapcsolatok szempontjából fontos és baráti gesztusnak tartjuk.

Arnold Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója – a hivatalos dokumentumban – hangsúlyozza: „Ezen a napon, húsz évvel ezelőtt történelmet csináltak, amikor a Vasfüggöny lebontását követően több száz kelet-német állampolgár özönlött ki Magyarországról Ausztriába a demokráciát igenelve. Ez egy igen nagy jelentőségű esemény volt, amely felgyorsította a Fal lebontását és fordulópontot jelentett a hidegháborúban. Két évtizeddel később, ma ezt az eseményt ünnepeljük és nagyra értékeljük azt a hatást, amelyet Magyarország gyakorolt vele az egész világra. Ma, megköszönöm Kalifornia Magyar-amerikai polgárainak azt, hogy gazdag kultúrájukat és hagyományaikat megosztották államunkkal. Külön elismerés illeti Magyarország főkonzulját, Bokor Balázs urat, akinek diplomáciája és szolgálata nagy hatást gyakorolt Kalifonia változatos képére."

Rick Perry, Texas kormányzója aláhúzza: „ A Vasfüggöny vízözönként jelentkező fizikai és jelképes lebontásával, Magyarország nyitása alapvetően siettette a hidegháború befejezését és mindazoknak a felszabadítását, akik oly sokáig szenvedtek a kommunista hatalom igája alatt." Perry Magyarországot is ma az Egyesült Államok „legközelebbi és legbecsesebb szövetségesei és kereskedelmi partnerei" közé sorolja.

Bill Richardson, Új-Mexikó kormányzójának proklamációja szerint: „a Magyar kormány döntése a határnyitással kapcsolatban dominó-hatást ért el – néhány héttel később leomlott a berlini fal, Prágában kirobbant a Bársonyos Forradalom, Románia népe véres forradalmában megdöntötte a kegyetlen diktátort és egy évvel később a Szovjetunió is megszűnt létezni."

Christine Gregoire, Washington Állam kormányzója proklamációjában kiemeli, hogy „ a volt szovjet blokk országai végre demokratikus útra léphettek, és Magyarország, Lengyelország és Csehország tíz évvel később méltán lett a NATO tagja és az Egyesült Államok szoros szövetségese, majd pedig az Európai Unió büszke része".

Theodore Kulongoski, Oregon Állam kormányzója arra hívja fel a figyelmet, hogy „1989-nek köszönhetően az egységes és szabad Európa álma megvalósult, ezért hívjuk 1989-et az évnek, amely megváltoztatta Európát, majd pedig az egész világot".

Janice K. Brewer, Arizona kormányzója proklamációjában sorra elismeri a Magyar történelem általa kiválasztott néhány fontos eseményét, így a keresztény állam megalakítását, az ottomán expanzióval szembeni fellépését, az 1956-OS forradalom jelentőségét, az 1968-as gazdasági reformtörekvéseket, az 1989-es eseményeket, a rendszerváltást, a NATO-, majd pedig az EU-csatlakozást.

Bill Ritter, Colorado kormányzója proklamációjában aláhúzza, hogy „ a Magyar kormány döntése az osztrák határ mentén a vasfüggöny lebontására az első komoly nyitás volt a demokrácia Európája és a diktatórikus Európa közötti történelmi megosztottságban".

Gary R. Herbert, Utah kormányzója múlt heti, hivatalba történt beiktatását követően első hivatalos proklamációként írta alá augusztus 19-e Magyarország Nap-pá nyilvánítását Utahban. Jim Gibbons, Nevada kormányzója szintén részletes elismerő szavakkal illette a nevadai proklamációban Magyarország 1989-es lépéseit.

Don Knabe, Los Angeles Megye vezetője azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a vasfüggöny lebontásával, a magyar-osztrák határ megnyitásával, a kelet-német állampolgárok Ausztrián keresztüli kiengedésével olyan egyedülállóan fontos cselekedetet hajtott végre, amely meghatározta Közép-Kelet-Európa további sorsát.

A Magyarország Nap alkalmából Bokor Balázs Los Angeles-i főkonzul részt vett és beszédet mondott a Los Angeles Megye vezető testületének ünnepi ülésén, amelyet a hivatalos Los Angeles-i televíziós csatorna teljes egészében közvetített. Augusztus 20-án pedig a Kalifornia-i Szenátus Magyarország-napot ünneplő ülésén vesz részt Sacramentóban, Kalifornia Állam fővárosában, ahol a Kapitóliumban ünnepi beszédet mond.

2009-08-15T15:38:00.001-07:00

NYILATKOZAT:

a Finn-ugor származás

kérdésében.

A Montrealban működő Bethlen Gábor Irodalmi és Baráti Kör beadványt intézett a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez és a Nyelvtudományi Intézet igazgatójához – úgymond – a „Finn-ugor származás eltörléséért". Hogy kezdeményezésüket nyomatékosabbá tegyék, a beadványhoz aláírásgyűjtést folytattak és a támogatók nevét közzétették.

Meglepődve tapasztaltam, hogy a kérdéses beadvány támogatói között az én nevem is szerepel.

Ezúton kijelentem, hogy a szóban forgó beadványt ezelőtt nem láttam és nem írtam alá, tehát ezen a közleményen nevemet jogtalanul használták!

Szeretném leszögezni, ha eljutott volna hozzám ez a beadvány, akkor sem írtam volna alá. Nem azért, mintha a magyarság Finn-ugor népektől való származásának feltétlen és vita nélküli híve volnék, hanem azért, mert ezt a több tudományt érintő kérdést nem tartom helyénvalónak aláírásgyűjtéssel, beadványokkal elintézni, de még csak befolyásolni sem. A beadvány is negatív hatásúnak tartja, ha a politika vagy bármilyen más külső érdek befolyásolni akarja egy ilyen fontos, népünk származását érintő kérdés eldöntését. (Ugyanígy azt sem tartanám helyesnek, ha például népszavazással döntenénk egy ilyen problémáról.) Ellenben a tudományos vitáknak feltétlen híve vagyok. Jó lenne, ha harag és részrehajlás nélkül végre szabadon tudnánk beszélni ezekről a sokáig „veszélyesnek" tartott kérdésekről, más véleményét is tiszteletben tartva.

Manapság úgy látom, hogy a tudományban is erősen jelen van a pártosodás; különböző, egymással szóba sem álló szekértáborok működnek, a más véleményeket egyszerűen semmibe veszik és elhallgatják. Én általában fontosnak tartanám, ha szellemi életünkben megőriznénk szuverenitásunkat. Egy ilyen kérdésben, mint a magyarság eredete és a rokonnépi kapcsolatok, meg különösképpen.

S ha már állást kell foglalni, teszem ezt szakmámból fakadóan, – elsősorban néprajzosként. A magyarság etnogenezisének kérdését mindenképpen különböző nézőpontokból lehet és kell vizsgálni. Legfontosabb területek talán: Az embertani vagy fizikai antropológiai, a nyelvészeti és a kulturális jellegzetességek kérdésköre. Ha a magyarság eredetét nézzük, a három területen nyert adatok egészen különböző etnikai kapcsolatokra utalnak. Tehát egyértelműen kijelenteni, hogy a magyarok ettől vagy attól a néptől származnak; nem lehet, mert ez a kérdés leegyszerűsítését jelentené és semmiképpen sem fedné a valóságot. Az embertani és a kulturális területen a legtöbb adat valóban a közép-ázsiai török népekkel való szoros kapcsolatra utal, (a honfoglalás-kori források például elődeinket általában „türk"-öknek nevezik). A nemzetközi nyelvtudomány viszont hitelt érdemlően bebizonyította, hogy a Magyar nyelv struktúrája, nyelvtani jellege, legfontosabb szavaink nagy százaléka és egész alapszókincsünk elsősorban AZ Ob mentén élő kis ugor nyelvekkel mutat rokonságot és távolabbi kapcsolatban áll a Finn és AZ észt nyelvvel. Ugyanakkor a Magyar nyelvben csak jövevényszavak formájában mutatható ki a török és más ázsiai népek befolyása.

A kérdés tehát érdekes és bonyolult, ugyanakkor rendkívül nehezen megválaszolható.

Kik vagyunk, honnan jöttünk és milyen nyelvet beszéltek elődeink? Talán soha nem kapunk végleges választ ezekre a kérdésekre. De a széleskörű tudományos kutatás, a különböző álláspontok közti eredményes párbeszéd, valamint egymás munkásságának alaposabb megismerése és tiszteletben tartása közelebb vihet népünk valós származásának feltárásához.

Dr. Tarján Gábor

néprajzkutató antropológus,

Az Amerikai Magyar Collegium ügyvezetője

Garfield, NJ

USA

===========================

2009-08-15T12:56:00.000-07:00

Extraterrestials at the Fasor...

I stumbled across something that while it has no genealogical relevance, is
too good not to share.
Your moderator deemed this message relevant because it deals with ancestral origins!

Enrico Fermi, the Nobel Prize winning Italian physicist was once asked "Do
Extra-terrestrial beings exist?"

His reply was "They are already here among us. They are called
Hungarians...!" And they attended the Budapest, Hungary, Fasor Lutheran Highschool.

Submitted by Sam Schleman
Malvern, PA

===================================